Sokan megkérdezik tőlem, miért kell egyáltalán külön foglalkozni a nők és pénz viszonyával. Amikor felsorakoztatom az érveket, utána már nem kérdés a kérdés. Nézzük tehát a magyarázatul szolgáló tényeket!

A nők szegényebbek

Egy 1980-as ENSZ jelentésben ez olvasható:

„A nők teszik ki a világ népességének felét,
ők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát,
de a világ bevételének alig egytizedéből részesülnek,
és a világ javainak csak kevesebb, mint egyszázada felett rendelkeznek.”

A világon tehát – az átlagokat figyelembe véve - mindenütt a nők a szegényebbek. Még a leggazdagabb országokban is.

Az az egyik FŐ mítosz a pénz témában. Nevezetesen, amire egy friss Metrobeli írás címe is utal, hogy a pénz nem boldogít.

Amikor jelentősen megváltozott az életem, és otthon voltam a kislányommal gyesen, és nem engedhettem meg magamnak, amit korábban – mert hogy anyagilag is jelentősen megváltozott az élethelyzetem -, nos ekkor rendkívüli módon frusztrált, hogy

1. nem tudtam megvenni a megszokott lapokat az újságosnál (Ez a divat, Lakáskultúra), és hogy le kell esetleg mondani havi előfizetéseket (pl. ÉS)
2. nem volt otthon elég pénz ahhoz, hogy kifizessem a becsengető gáz- v. villanydíj beszedőt.

Sosem felejtem el, hogy álltam a kukucskáló túl oldalán, belül a lakásban a bejárati ajtó mögött, a díjbeszedő meg kint, és lélegzet visszafojtva vártam, amig elmegy.
Akkor azt gondoltam meglehetősen érzelemvezérelten, indulatos kismamaként, hogy az is hülye, aki ezt a mondást kitalálta! Még hogy a pénz nem boldogít?

A pénzzel kapcsolatban is rengeteg rossz szokásunk lehet.

Nem véletlenül éreztem úgy, hogy ezzel a témával külön és önállóan kell foglalkoznunk a nők és pénz tréningeken. Hiába ugyanis a felismerés, az időnként még megvilágosodást :-) is jelentő élmény, ha csak ideig-óráig tart a hatásuk, visszazökkenve a hétköznapokba.

Közeleg a nyári napforduló ideje, elkezdhetünk ráhangolódni.

Hogy aztán megejthessünk akár egy tisztulás varázslatot pénzügyekben :-)

A gyengébbik nem egy életen át mások gondoskodására számít – állította a Sonline egy 2008. március 18-i rendezvény kapcsán. Forrás: Eger-Somogy

Csapó Ida önismereti tréner előadásában arra igyekezett rámutatni, hogy az évszázados sztereotípiáknak a nők a mai napig áldozatai: a gyengébbik nem egy életen át számít mások gondoskodására. Előbb az apjáéra, majd a férjére, a családjáéra, a cégére, az államéra, ezért nem véletlen, hogy a szegénység mindig is nőarcú.

Mint ahogy az sem, hogy négy asszonyból három szegénnyé válik a férj halála után. Holott a nők ma vállalkoznak, pályázatokat írnak, sőt a változó nyugdíjrendszer is abba az irányba hat, hogy az aktív évek elmúltával az előre megalapozott öngondoskodás dönti majd el az asszonyok életszínvonalát. Mindennek ellenére csak nagyon kevesek veszik kezükbe saját anyagi biztonságuk megteremtését.

A nőknek nemrégen nem lehetett saját vagyonuk, anyagilag kiszolgáltatottak voltak. De vajon mi, nők a 21. század elején elkerülhetjük-e a ránk leselkedő csapdákat, amikor a pénzről, mi több: a gazdagságról van szó?

Sokan nincsenek barátságban nemcsak a pénz, hanem a gazdagság szóval sem – talán több nő, mint férfi.

A pénz megront, nem lehetek elég empatikus, odaadó – sorjázzák a kifogásokat. Ezzel szemben mi a helyzet? Ha nincs elég pénzed, előbb-utóbb nem tudsz felül emelkedni ennek hiányán, és ez testet s lelket is öl.

Ha van pénzed, ELÉG vagy SOK pénzed, ettől még lehetsz gazdag lelkiekben is.

A nők jobban ragaszkodnak elveikhez, mint a férfiak, tehát kevésbé megvesztegethetőek – ez is kiderült a “Nő az esély” című program szombathelyi állomásán. Az esélyegyenlőség jegyében a nők szociális és kulturális érzékenységéről, valamint munkaerő-piaci lehetőségeiről tartottak előadásokat. Az ötletgazda Törökfürdő Alapítvány a road-show-val a nők társadalmi szerepvállalását kívánja erősíteni.

A nemek esélyegyenlőségi gondjairól tartottak fórumot Egerben somogyi szakemberek részvételével.

Csapó Ida önismereti tréner előadásában arra igyekezett rámutatni, hogy az évszázados sztereotípiáknak a nők a mai napig áldozatai: a gyengébbik nem egy életen át számít mások gondoskodására. Előbb az apjáéra, majd a férjére, a családjáéra, a cégére, az államéra, ezért nem véletlen, hogy a szegénység mindig is nőarcú – írja a sonline.hu.

Mint ahogy az sem, hogy négy asszonyból három szegénnyé válik a férj halála után. Holott a nők ma vállalkoznak, pályázatokat írnak, sőt a változó nyugdíjrendszer is abba az irányba hat, hogy az aktív évek elmúltával az előre megalapozott öngondoskodás dönti majd el az asszonyok életszínvonalát. Mindennek ellenére csak nagyon kevesek veszik kezükbe saját anyagi biztonságuk megteremtését.

IndexKelet közlése – ideje: 2008-03-26 18:27:55

Amikor a világ egyik legismertebb nőjogi aktivistája, Elizabeth Cady Stanton az 1800-as években azt mondta, hogy a nő addig van függő helyzetben, amíg nincs saját pénztárcája, maga sem gondolta, hogy a 21. század nagy kihívása még mindig a női esélyegyenlőség lesz.

Ma délután Nyíregyházán rendezték meg azt az esélyegyenlőségi kulturális turnét, amelynek keretében három megye érdeklődői hallgathattak meg előadásokat az esélyegyenlőség témakörében. A Nő az esély rendezvény a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Törökfürdő Alapítvány és az Észak-alföldi Régi Esélyek Házai szervezésében, a megyei Nőszövetség támogatásával jutott el hozzánk.

A legelső előadáson Csapó Ida, női önismereti tréner Nők és a pénz címmel osztotta meg gondolatait, és a nem túl szívderítő tényeket a résztvevőkkel.