Nők és pénz – vajon miért önálló téma?

Sokan megkérdezik tőlem, miért kell egyáltalán külön foglalkozni a nők és pénz viszonyával. Amikor felsorakoztatom az érveket, utána már nem kérdés a kérdés. Nézzük tehát a magyarázatul szolgáló tényeket!

A nők szegényebbek

Egy 1980-as ENSZ jelentésben ez olvasható:

„A nők teszik ki a világ népességének felét,
ők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát,
de a világ bevételének alig egytizedéből részesülnek,
és a világ javainak csak kevesebb, mint egyszázada felett rendelkeznek.”

A világon tehát – az átlagokat figyelembe véve – mindenütt a nők a szegényebbek. Még a leggazdagabb országokban is.

Az USA-ban a házasságok fele válással végződik, és ott is többnyire a nőnél maradnak a gyerekek – ő felelős ettől kezdve anyagilag önmagáért, a gyermekeiért. A válást követő első évben átlagosan 73%-kal zuhan az amerikai nők életszínvonala. Köztudott, hogy Magyarországon is magas a válási arány: 1960-ban a megkötött házasságok 18%-a végződött válással, 2005-ben ez az arány már 43% volt. Nálunk is a nőknél maradnak többnyire a gyerekek, és ennek következtében itthon is jelentősen visszaesik a nők, és tegyük hozzá csonka családjuk életszínvonala.

Közismert az is, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Az 50 év feletti amerikai nők 47%-a egyedül él, azaz önmaguk felelnek a pénzügyeikért. Az USA-beli tények és statisztikák azt mutatják, hogy 7-10 évvel hosszabb a nők átlagos életkora, de akár 15-20 évvel is tovább élhetnek a nők, mint a férfiak. Magyarországon az 1990-es évektől napjainkig a nők átlagosan 8.5 évvel élik túl a férfiakat – 2005-ben a férfiak átlagos életkora 67, a nőké 75 év volt. És ezekről az élettől kapott extra évekről anyagilag a nőknek kell gondoskodniuk.

A nők nyugdíja Amerikában körülbelül ¼-e, mint a férfiaké. Ennek okai, hogy az USA-ban egy nő átlagosan 14.7 éven át kiesik a munkából, a férfiak esetében 1.6 (!) évről van szó csupán. Történik mindez elsősorban azért, mert noha a nők szerepei megváltoztak az elmúlt 100-150 évben, tradicionálisan még mindig a nők az otthonok rendben tartói, a gyerekgondozók és -nevelők. S kevesebb a nők nyugdíja azért is, mert a nők munkabére általában alacsonyabb, mint a férfiaké még az Amerikai Egyesült Államokban is.

Magyarországon a KSH adatai szerint a nők bruttó keresete a férfiak keresetének %-ában így néz ki:
• 1998-ban fizikai munkánál kb. 73%-a, szellemi munkánál kb. 63.%-a,
• 2004-ben fizikai munkánál mintegy 77%-a, szellemi munkánál kb. 86%-a.
Tehát igaz Magyarországon is, hogy általában a nők munkabére alacsonyabb, mint a férfiaké. És ez még a tíz legnépesebb női (!) szakmában is így van. Egy kivételével mindenütt kereseti előnyben vannak a férfiak a 2005. évi statisztikai adatok szerint az eladók, a takarítók, az általános iskolai pedagógusok, a gyártósori összeszerelők, a könyvelők, a pénzügyi ügyintézők, a felszolgálók esetében. Csak a segédápolóknál, beteghordóknál, műtőssegédeknél, a dajkáknál nincs kereseti előnyük a férfiaknak. Egyébként ezek a területek a legalacsonyabban fizetett (női) munkák közé tartoznak. A vállalkozásokban a szintén alulfizetett, ún. segítő családtagok száma jelentős részben nő – Magyarországon több mint 70%-uk.

Hogy a nők időskorukra szegényebbek, mint a férfiak annak az is lehet az oka, hogy inkább a nők vállalnak részmunkaidős állásokat, s kevesebb jövedelmük törvényszerűen jár kevesebb nyugdíjjal. Amerikában négyből 3 nő szegénységben él időskorában, miközben 80%-uk nem volt szegény, amikor a férje élt. Az előrejelzések azt mutatják, hogy 10 nőből 7 amerikai nő várhatóan szegénységben él majd a jövőben. A kiterjesztett nyugdíjkorhatár miatt 74 éves korokig pénzt kell keresniük az 1948 és 1964 között született amerikai nőknek. És nincs ez másként a magyar nők esetében sem. Az öregségi nyugdíj 2005 januárjában Magyarországon a nők esetében havi 62 ezer 500 Ft, a férfiak esetében 74 ezer 750 Ft; a különbség 12 ezer 250 Ft a férfiak javára.

A konyhapénz beosztásán túl

A nőknek azért is dolgozniuk kell úgymond muszájból, mert elégtelenek a pénzügyi megtakarításaik. Jelentősebbek a hiányosságaik, mint a férfiaknak, és idehaza még inkább, mint az USA-ban. Ugyanakkor az nem lehet vigasz, hogy Magyarországon a férfiak pénzügyi intelligenciája sem fejlett, hiszen mint láthattuk a nőket jobban sújtja a szegénység. S hogy ezt elkerüljék, jó előre gondoskodniuk kellene magukról. Csakhogy a nők többsége – az átlag nő – gyakran visszautasítja azt, hogy a pénzzel komolyabban foglalkozzon. És ezúttal nem konyhapénz beosztásának tudományáról van szó. Tudjuk, ez gyakran tradicionálisan női feladat, de ettől még nem lesz tele egy nőnek a saját pénztárcája, és egyáltalán nem lesz biztosított az anyagi függetlensége, öregkorára sem.

Erika Yong írja egy helyütt azt, hogy mi, nők megszereztük a végkimerüléshez való jogot – utalva arra, hogy a nők hagyományos szerepei mellett változatlanul a a vállukat nyomják az új női szerepek, például a munkavállalás mindennapos teendői. A legtöbb nőnek elege van abból, hogy a maradék kicsinyke szabad idejében újabb kötelezettségeket vegyen magára, és így utasítják vissza aztán a pénzzel való foglalkozás komolyabb vetületeit is: a pénzügyi tájékozottság megszerzését, majd azok tettekre, pontosabban pénzügyi profitra váltását.

És ez komoly csapda, szinte törvényszerűen vele jár ugyanis a kiszolgáltatottság – kerüljük hát el, amennyire csak lehet. Mégpedig pénzügyi intelligenciánk fejlesztésével.

Utóirat: a témával a Napi Gazdaság is foglalkozott.

Ingyenes internetes hírlevelem a nők és pénz témáját járja körbe, de az önismeret, a női lelki gazdagság témakörét is érinteni fogjuk. Klikkelj ide, ha érdekel – ne habozz jelentkezni!

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

2 Responses to “Nők és pénz – vajon miért önálló téma?”


  • Nagyanyáink éjszakába nyúlóan mostak, vasaltak még munka után vagy főzték a másnapi ebédet. Minket ebben segítenek a gépeink. Ehelyett – ha fontosnak érezzük a magunk igényeit is, és kellőképpen riaszt egy többágyas öregek otthona végső menedékként – pénzügyi szaklapokat és szakkönyveket olvasunk. Ahogy ők, mi sem tudjuk soha kialudni magunk. A mi fejünk nem a vasalástól fáj (J.A. után szabadon), hanem a monitor villódzó fényétől.

    Helmut Hornstein: Tőzsdepszichológia befektetőknek (Z-Press, 2007) – szerintem szenzációs – könyvében [még én is értettem :-)] egy egész alfejezetet szentel a nők tőzsdén való jelenlétének. (Emma jobban spekulál? címmel)

    Ő írja: “A nők másként állnak a pénzhez. Inkább kerülik a kockázatot, és alaposabb átgondolások után döntenek. Néhány vizsgálat sejtetni engedi, hogy a nők a befektetéseikkel magasabb hozamokat érnek el.”
    *-*-*
    “A pénzbefektetés még inkább az asszonyok dolga kell, hogy legyen. Sok család vagyonára előnyös lenne, ha az asszony kezében lenne a parancsnokság. A tehetségüket nem hallgathatjuk el. Alice Schwarzer már évek óta prédikálja: az igazi emancipáció, a pénztárcánál kezdődik.”

  • Gyöngyinek erre a hozzászólására már régóta akartam válaszolni, de nem volt itthon az emlegetett könyv a tőzsdepszichológiáról. Emlékszem, hogy amikor a kezembe került hónapokkal ezelőtt, mennyire meglepődtem, hogy önálló fejezete van a nőkről. Nagyon örültem neki – külföldön sokkal jobban elterjedt, hogy még férfi szakírók is hoznak női és/vagy gender (= társadalmi nem) szempontokat. Annak meg különösen örültem, hogy Gyöngyi neked is a kezedbe került ez a könyv, és te is jónak tartod.
    Másoknak is ajánlható – kedves nőtársaink, lehet tájékozódni! Mert a döntések alapja az előzetes tájékozódás, ismeretszerzés, amire pedig nem szabad sajnálni az időt!

    Ezzel együtt azt gondolom, nem kéne további újabb terhet rakni a nők vállára – hogy legyen nálunk a parancsnokság a befektetések terén :-).

    Inkább le kéne venni a vállainkról, de főképpen sok mindent megosztani velünk. Erica Yong nem véletlenül írta egy helyütt, hogy mi, nők megszereztük a végkimerüléshez való jogot – utalva arra, hogy a hagyományos szerepeink mellett az új szerepeket is el kellene látnunk (család/gyereknevelés, háztartás + dolgozó/tanuló/közéleti nő).

    Egyáltalán: miért kell valakinél lennie a parancsnokságnak? Ezek is olyan férfi fogalmak/szavak a hadviselésből :-)

    Szerintem azonban az mindenképp igaz, amit Alice Schawarzer írt, hogy az igazi emancipáció a nők pénztárcájánál kezdődik.
    Ezért is nagyon fontos, hogy ELŐSZÖR a nők a saját anyagi függetlenségüket teremtsék meg, s ennek iskoláját önismeret és pénzügyi ismeretek terén végig járják elméletben és gyakorlatban egyaránt.
    És partnerségben, együttműködésben, ha van családjuk, akkor pedig így “parancsnokoljanak” pénzügyekben :-)

    Hm?

    Ida ***

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.