Mi van, ha nincs pénzem a nők és pénz tréningre? ÉÉééés, úgy egyáltalán?

Mintha csak megéreztem volna, pontosabban biztosan tudtam, hogy előbb-utóbb téma lesz a címbeli kérdés, azaz az, hogy

mi van, ha nincs elég pénzem a GazdagNők pénzes programjaira: tréningre, konferenciára, online kurzusra?

Vida Ági gazdagmamis találkozóján még fel is hoztam, hogy ingyen pénz tréning nem lesz – inkább megtanítom a nőket ingyen, hogy hogyan teremtsenek pénzt!

Hát akkor lássuk az első leckét, amiből bárki levonhatja magának a – remélhetőleg pozitív – következtetéseket.

Nem tudok menni

Ezzel a lényeggel: “nem tudok menni”, jött az e-mail a minap. Mégpedig a legeslegelső jelentkezőtől. Megkaptam a pontos magyarázatot tőle, hogy miért nem érkezik mégsem, nehogy magamban keressem a hibát (köszönöm :-)).

Megkérdeztem tőle e-mailben, hogy leírhatom-e a véleményemet – tettem ezt, vetettem fel ezt azon az alapon, hogy régi ismerősömről van szó. Igenlő választ kaptam tőle, így elküldtem a meglátásaimat neki e-mailben.  Ebből a levélváltásból is idézek a továbbiakban, mert valószínűleg más számára is általánosítható lehet a mondandóm.

A KincsTár2-re, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusra, ami 2009. július 8-án indul, itt tudsz jelentkezni június 18-ig: olvasd el a részletes tájékoztatót —>>>

Előteremteni, megoldást találni…

Egy időben sokat foglalkoztam azzal, hogy az alkalmazotti és a vállalkozói szemlélet között mi a különbség.  Az egyik a lehetőség-, illetve a forrásorientáltság. Az alkalmazotti szemlélet esetében a lehetőségeket nézzük, azok meg nem számosak, és ezért sokszor nem lép az ilyen szemléletű ember – nő :-) -, vagy bebetonozza magát. Oda, ahol van, és ahol lehet, hogy elég régóta van.
A vállalkozó szemléletű ember – nő :-) – forrásorientált (és ehhez nem kell feltétlenül vállalkozónak is lennie valakinek!). Szóval az ilyen hozzáállású embert nem érdekli, hogy honnan, hogy nincs épp lehetősége, de előteremti.

Ezt tette az egyik tréning résztvevőm is, aki a nők és pénz tréningemen elmondta, hogy nem volt rá pénze, de végig gondolta, mit tehetne. Megnézte például, hogy milyen tartós élelmiszerek vannak otthon tartalékban, amiket fel tudna használni. Ezt követően volt időszak, amikor csak annyi és olyan, tényleg  nagyon szükséges ennivalót vett, amivel ki kellett egészítenie a már meglévőket. És el tudott jönni a tréningre, mert nagyon erős volt benne az elszánás.

Visszaemlékezve erre az időszakra, Takács Gizellával egy villám e-mail interjút készítettem, mert követendőnek tartom ezt a fajta nagyon is életrevaló hozzáállását. És persze nem csak az én programjaim esetében.

Gizus Kiskunhalason él két kisgyerekkel: Péter fia 8 éves,  Anna lánya 4 éves. A kislány betegségéből adódóan Gizus gyesen van otthon. A napi teendők, és feladatok ellátásában magára van utalva – ahogy e-mailjében írta, gyakorlatilag teljesen “szabad kezet” kapott.  A gyermekei apja Budapesten dolgozik és él, a családjával hétvégén tud együtt lenni. Hétköznap telefonon és Skype-n tartják a kapcsolatot. A kétgyerekes anya olyan értelemben egyedülálló, hogy ami intéznivaló, megoldandó van, az rá vár, és egyedül is oldja meg – természetesen, ha szükségesnek látja, akkor segítséget kér -, mégis úgy érzi, hogy ha nem is klasszikus értelemben, de családot lát maga körül.

– Tavaly a nők és pénz tréninget nagyon vártam – írta e-mailjében. – Örültem, hogy az előző tréningeken is szóltál már erről, így volt időm, hogy előteremtsem az árát. Először azt számoltam ki, mennyi az pénz, amit megengedhetek magamnak- ez nálam tízezer forint -, és mennyi idő alatt tudom úgy kigazdálkodni, hogy senkinek ne kelljen nagyobb áldozatot hoznia. Nekem két hónapra volt szükségem, mert a tréning árán túl az utazással, és ott tartózkodással is számolnom kellett (enni-innivaló, akár megveszem, akár otthonról hozok). A gyerekfelügyeletet is megoldottam. Bármikor Budapestre utaztam képzésre, tréningre, hasonló volt a helyzet. Végig gondoltam én mit akarok,  ki az, akinek a legkevesebb terhet jelent az a segítség, amit kérek, esetleg van e külön pénzem más megoldásra.

A KincsTár2-re, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusra, ami 2009. július 8-án indul, itt tudsz jelentkezni június 18-ig: olvasd el a részletes tájékoztatót —>>>

Hogy miért voltak a tréningek fontosak?

– Erre lépésről lépésre jöttem rá – írta Gizus. – Először bevallom őszintén a kíváncsiság vitt, és úgy látszik a kíváncsiságom mindig nagyobb volt a félelmemnél. A jó hangulat és az inspiráló közeg tovább erősítette bennem a vágyat egy másik irány  felé, mint amilyen közösségből én jöttem. Nem akarok senkit megbántani, hisz még most is itt élek, és minden erőmmel azon dolgozom, hogy ne kelljen nagyvárosba költözni a jobb megélhetés reményében, de lássuk be, könnyen bele lehet törődni abba ami van, és várni a csodát, esetleg irigyelni a szomszéd kertjét. Ettől nekünk még nem lesz jobb,  vagy könnyebb. Váltani kell, nyitni. Ezek megtörténnek akkor is, ha nem akarjuk, de nem sokkal jobb, ha mi is akarjuk, ne adj’ isten aktív részesei vagyunk a folyamatnak?! Nem csak könnyebb dolgunk lesz így, még önbizalmunk, és önbecsülésünk is fejlődik, növekszik. Csak bízni tudok benne, hogy egyre többen vesszük észre, a lustaság már nem divat.

Saját véleményem, hogy a forrásteremést még élvezni is lehet. Igaz, másképp kell gondolkodnunk a pénzteremtést illetően, mint amit addig megszoktunk. És tán még inkább proaktívan, ahogy Gizus is tette.

Megszorítani magunkat egy cél érdekében, amit fontosnak tartunk, ezt nem fogjuk kínlódásképpen megélni.

Vagy elkezdek ötletelni, hogy a lehetőségeken kívül, amit látok, még mi volna, ami mégis megoldást jelentene.

Mindebben az is benne van, hogy NEM problémacentrikusak vagyunk, hanem megoldáscentrikusak! EZ nagyon fontos!
Én egy időben, amikor nem volt pénzem, és sokszor nem jutottam ötről hatra, rendszeresen leírtam, honnan lehetne pénzem – 20 ötletre köteleztem magamat. :-)

A KincsTár2-re, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusra, ami 2009. július 8-án indul, itt tudsz jelentkezni június 18-ig: olvasd el a részletes tájékoztatót —>>>

A gondolat, a negatív energiák hatalma helyett inkább mondd: “pénz áll a házhoz” :-)

Mélységes meggyőződésem, és a tapasztalatom is, ha azt a gondolatot indítjuk el valamivel kapcsolatban, hogy nem fog menni, be is fog teljesülni!
De ha azt indítjuk el, hogy megnyugszom, meg kell lennie a megoldásnak, jön valamilyen kreatív ötletem, gondolatom, nem is egy, akkor elindíthatjuk azt, hogy kikeveredjünk az ördögi körből, a lehúzó, negatív spirálból. De sugallhatjuk is, hogy fizessen nekünk, aki tartozik. Inkább arra koncentráljunk, hogy “pénz áll a házhoz”, mint arra, hogy “nincs pénzem” vagy “már megint nincs pénzem”.

A szembesülés időnként – gyakran? –  fáj

És végezetül azt is érdemes végig gondolni, hogy esetleg tartunk valamitől – ebben az esetben a nők és pénz témájú tréningtől (remélhetőleg nem a trénertől :-), miközben hihetetlenül szükségünk lenne rá. Ezt valahol a lelkünk mélyén tudjuk, érezzük, de egyszerűbb visszamenekülni a megszokott rosszba, mintsem elinduljunk egy ismeretlen, és idővel minden bizonnyal sokkal jobb, új úton.

Ráadásul egyetlen egy nők és pénz témájú tréning csak az első lépés a női pénzügyi önismeret hosszú útján. Mert, hogy az önismeret soha sem egy lépcsős. :-)

A KincsTár2-re, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusra, ami 2009. július 8-án indul, itt tudsz jelentkezni június 18-ig: olvasd el a részletes tájékoztatót —>>>

Utóirat: Arról nem beszélve, hogy időnként, menet közben még a rendezvény árak is emelkedhetnek.

A KincsTár2-re, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusra, ami 2009. július 8-án indul, itt tudsz jelentkezni június 18-ig: olvasd el a részletes tájékoztatót —>>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

20 Responses to “Mi van, ha nincs pénzem a nők és pénz tréningre? ÉÉééés, úgy egyáltalán?”


  • Én is anyagiak miatt maradtam el,most a túlélésre játszom.Köszönöm a kifogások boncolgatását,sokat tanul belöle az ember lánya.A szeptemberi tréningen ott leszek-mert ugye lesz szeptemberi tréning?
    Üdv, Eszter

  • Igen, remélem, hogy meglesz a szeptember 8-i tréning – elég jelentkező kell hozzá! :-)

    Hívd az ismerőseidet, a barátnőidet is! :-)

    Ida ***

  • A félelem erősebb mint én??!! Az életem korábbi szakaszában ellenem fordult az a férfi aki számomra minden volt, amikor elkezdtem önállósulni és nagyon jól keresni. Ekkor 1980-at írtunk. A jelenlegi kapcsolatomban ue. történ(het) történik egy másik változatban. Most visszahúzódik, 5 éves kisfiút játszik, akit elhanyagol a “mamája”. Az elszakadás elindult már a fiamtól, az apámtól és tőle is. Ez mostanában nekem egyszerre túl sok. Amikor arra gondoltam, mire kell nekem a SOK pénz, megilyedtem. Nem tudom. Semmi olyasmit nem tudok rajta “venni” ami nekem nagyon fontos. Szeretetet, figyelmet, együttlétet, jó beszélgetéseket….stb…stb. Ezek mind emberi tartalmak. A pénz hiánya ugyanezekben gátol. Még gondolkodnom kell ezen. Üdv. Edit

  • Miért van az, hogy a nők sokkal előbb költenek családtagjaikra, mint saját magukra? Apunak persze lecserélheti a régi autót, a gyereket magántanárhoz iratjuk be, de megkapja az mp3-ast is természetesen, mi pedig magunk festjük a hajunkat, nem járunk kozmetikushoz, mert az luxus. És hogy magunkba invesztáljunk? Brrrr! Hiszen az önzőség! Hogy magyarázom azt meg a környezetemnek?
    Nagyon sok ilyen esettel találkozom, és ettől szomorú leszek. Mert titokban tudjuk mi a jó nekünk, csak soha nem merünk magunkért kiállni, és megengedni mindazt, ami értünk van.
    Lányok! Ébresztő, míg nem késő!
    Joó Zsuzsanna

  • Köszönöm az újabb, nagyon tartalmas hozzászólásokat.

    Azt gondolom, hogy a pénzhiánya, az örökös küszködés miatta stresszessé teszi az életünket, bennünket nőket pedig kiszolgáltatottá tehet még inkább azon okok miatt, amik leíródtak már ezen honlapon – például itt is:
    http://www.gazdagnok.hu/2008/05/31/miert-onallo-tema-a-nok-es-a-penz/

    Ha van pénzünk, elég pénzünk :-), akkor jobban tudunk figyelni sok más fontos dologra, mert nyugodtabbak vagyunk (ismerem a különbséget, és remélem, hogy sokan mások is :-)). És például jobban meg tudjuk valósítani az életfeladatunkat, jobban ki tudjuk teljesíteni magunkat – mások hasznára/javára is.

    Hogy hányféle mítosz tapad a pénzhez, és mi lehet ennek pro és kontra vetülete, erről részletesen szó lesz, beszélni fogunk közösen róla a holnapi tréningen.

    Ida ***

  • Mostanában gyakran eszembe jut a nagyanyám, aki nagyon jól gazdálta a nagyapám által megkeresett pénzt. Nagyapám megszerezte, nagyanyám befektette. :) És ő volt az, akitől nemegyszer hallottam: “Először az anyátok eszik.” Nem, nagyanyám nem volt önző és nem is önérzetből nem a konyhai stokin evett a lábasból, ami jutott. Egyszerűen észnél volt. Tudta, ha éhes, lezuhan a vércukra, ideges lesz, az meg senkinek sem jó + ha nem eszik pár falatot, mielőtt a többiekről gondoskodna, igazán velük sem tud törődni.

  • Milyen érdekes! Addig, míg nem indul egy ilyen blog ill. kezdeményezés – Ida, köszönjük – addig azt hinné az ember lánya, egyedül küszködik, csak neki vannak ilyen gondjai.
    Aztán kiderül, sokan vagyunk, aki önállóságra kényszerül pl.a férje munkája és időbeosztása miatt. Többünk nem tanulta meg a családon belül a pénzkezelést vagy a maga és családja érdekében a minimális önzést.

    Nagyon tanulságos bejegyzések.

    Kívánom, gyorsabban jussatok el a merek tenni, megmerem tenni, és önző vagyok értetek állomásra, mint én.

  • Egy kis adalék az önzés/önzetlenség témához, tavaly jelent meg nálunk, és nagyon idevág:
    http://www.babafalva.hu/portal/modules.php?name=News&file=article&sid=445

  • Igen, tudom, hogy elő lehet teremteni egy tréningre, képzésre, oktatóanyagra a pénzt, hogyha az ember indokoltnak tartja. Bennem inkább az a kérdés merül fel, hogy hogyan válasszam ki azt amelyik valóban a segítségemre lesz. Mivel aktív vagyok az interneten szinte naponta kapok ilyen jellegű leveleket, meghívókat. Biztos vagyok benne, hogy egyik hasznosabb mint a másik. De ha az ember csak képzésekre jár, mikor és miből marad ideje megvalósítani azokat a célokat, amelyek miatt annyira fontos egyik másik képzés? Hogyan válogassunk?

  • Eszter,
    talán pont a céljaidból kiindulva tudsz válogatni, eldönteni, hogy egy adott képzés fontos-e, ill. azt is, hogy MOST fontos-e, vagy éppen egy másik fontosabb, mert az visz közelebb a célodhoz épp most.

  • Szerintem-idézve valamelyik nálamnál okosabb embert- aki mindig ugyanazt teszi, ugyanoda jut. Amíg mi nők beletörődve tesszük mindennapi dolgainkat, és főként az anyagi veszteségtől való félelem és nem a nyereség utáni vágy motivál bennünket, nem akarunk pénzt költeni tréningekre. Ahhoz, hogy ezt megtegyük kell, hogy konkrét célok legyenek. Ha van cél, akkor egy talpraesett nő mindent megtesz. hogy elérje.
    Tehát gondold át az életed, és ha nem érzed jól magad, tűzz ki új célokat. Nem óriásiakat, csak amekkorákkal elbírsz, és megvalósíthatónak tartod. Kötelezd el magad a célod elérésében.
    Szerintem azért nagyszerű dolog, amit Ida csinál, mert a pénzügyek kezelése mindenki életében fontos feladat, és valljuk be őszintén egyre nehezebben bírunk vele. Úgyhogy e témakörben nem nehéz kitűzni célokat.
    Megjegyzem, hogy tényleg vannak olyan helyzetek, amikor nem tud valaki egy tréningre való pénz összegyűjteni. Magyarországon elképesztően kevés pénzekből evickélnek emberek-családok. Még azok is, ahol két kereső van. Ahol pedig egy, vagy egy sem, ott minden nap egy túlélési mutatvány.
    Ezért is üdvözlöm az online kurzust. Nagyon emberi, nagyon okos ötletnek tartom. Biztos vagyok benne, hogy ettől függetlenül aki el tud és el akar menni ott lesz a következő tréningen.

  • Egyszerűen kell. Mennyibe kerül a tréning? Online kurzus? Egy-két könyv ára. Ha lehet választani, akkor inkább a tréning. Sokkal többet ad a személyes beszélgetés, mint a könyvek olvasása által nyert információ. Ott van lehetőség kérdezni, van válasz. Nem vagyunk egyedül. Otthon tépelődjünk, hogy miből legyen és állandóan ugyanazon az esetleg vakvágányon haladni? Szükségünk van rá, szükség van a tudásra. Egyre többre, hogy túléljük az életet. Nagyon jó, hogy van hol beszélni róla, mármint a pénzügyekről. Van honnét meríteni erőt, önbizalmat, bátorságot. Hogy elérjük a magunkba vetett hitnek azt a fokát, amikor azt tudjuk mosolyogva mondani: megvan, igen, képes vagyok rá, megtudom oldani, megcsinálom és kész.

  • Kedves Ida!

    Valóban fontos, hogy a nők végre ráérezzenek, hogyan is állnak a pénzzel/pénzhez. Nekem ugyanis háromgyerekes anyaként egy másik aspektusból is roppant fontos ez a dolog: nekem példát, méghozzá lehetőség szerint jó példát kell mutatnom a gyerekeimnek!

    És itt kezdődnek az őrületes gondok: a mi pénzügyi szemléletünket már eleve sújtják a belénk nevelt sztereotípiák, a hiedelmek, mítoszok. (Ezért csinálod Te is a GazdagNők-et, meg a KincsTár-tréningeket.) Mindez azonban tetézve van azzal, hogy egy olyan országban nőttünk fel, ahol gyakorlatilag nem létezett privát pénzügyi kultúra. (Ma is sokszor hallani a sajtóban, hogy a magánemberek itthon mennyivel elmaradottabb módon kezelik a pénzüket, ill. néznek a pénzügyi jövőjükre, mint pl. tőlünk nyugatabbra.) Plusz a világ is fenekestül felfordult a gyerekkorunk óta, már rég nem azok a szabályok érvényesek az életnek gyakorlatilag egy területén sem, mint amiken mi szocializálódtunk. Persze, hogy nem boldogulunk.

    És mi lesz a gyerekeinkkel? Ezek után milyen példát tudunk nekik adni?

    A témáról egyébként elég gyér a magyarországi irodalom, egyedül Alkér Orsolyánál (www.csodasuli.hu-n, ill. a hozzákapcsolódó blogon, http://www.eletrevalogyerek.hu-n, valamint az Életrevaló gyerek c. magazinjában) láttam eddig ilyen jellegű tanácsokat, írásokat. A máshol már említett Robert Kiyosakinak is jelent meg nálunk könyve a témában Gazdag papa, szegény papa címmel. Ajánlom minden anyuka szíves figyelmébe! Ezen kívül azonban mély csend…

    Ida, nem gondolkodtál még egy “Pénz és anyák”-jellegű tréningen??? Amikor a nők, mint tanítók állnak a tréning középpontjában…

    Üdv:

    Csilla

  • Olvastam…..olvastam és lassan megért bennem az elhatározás:erről a Kincstárról most lemaradtam,de a következőn szeretnék ott lenni.
    Ugyanezzel a módszerrel,és a többi jótanácsoddal teremtem elő a továbbképzésemre is a fedezetet-szegény Zuracskám sem tud még róla milyen ambícióim vannak,mert annak ellenére,hogy imád,mindíg dugába dőlnek azok a terveim,amit elmesélek neki:Persze-persze,de akkor ez…és az,mi van,ha ez és az…
    Biztos tudjátok,hogy miről beszélek.

  • Kedves Ida és Mindenki!
    Sajnos nem találom a számlaszámodat amire a pénzt utaljam , kérlek
    ne haragudj rám már csak ez hiányozna .Kérlek írj minnél hamarabb.
    Erika.

  • Erika,
    aki jelentkezett a Kincstár2 online kurzusunkra, amit a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejleszti, nos annak elment az értesítés, hogy milyen számlaszámra kell utalnia e-mailben. Csak nem került a spamek közé? :-(
    Kincses Kata Barbara az ügyfélszolgálatról meg fog téged keresni e-mailben, és remélem, hogy minden rendeződik – nyugiii :-)

    Kata, akkor ne meséld el a terveidet aZuracskádnak – jobbat nem tudok mondani. Ill. azt, hogy NE mondj le a terveidről! Én egyébként a nagyon fontos elképzeléseimet nem mesélem el senkinek először: dédelgetem magamban, és nagyon megválogatom, hogy kinek mondom el másodjára – mert azt tapasztaltam, hogy ha nem kap elég támogatást a tervem, akkor nehezített a kitartás mellette. Lehet, hogy neked is így kéne gondolkodnod, Kata? :-)

    Csilla, az ötlet jó, viszont először az lenne fontos, hogy a nők – akik lehetnek anyák is – maguk jöjjenek tisztába a pénzügyi önismerettel, fejlesszék a személyes pénzmenedzsment terén a jártasságukat, mert csak utána tudják tovább adni, ami továbbadandó. A gyerekek valóban fontos célcsoport lehet.

    Ida ***

  • Kedves Ida!

    Teljesen igaz, mit írsz anya-gyerek vonatkozásban, hiszen én is éppen azt emlegettem, hogy nekünk kellene példát adnunk a gyerekeinknek. Természetes, hogy ennek első lépése az kell, hogy legyen, hogy mi magunk lássunk tisztán pénzügyeink terén. Én nem is ettől tartok, hogy mi ezt ne tudnánk itt megoldani, főleg ilyen segítséggel… :)

    Az én problémám ott kezdődik, ahogy mikor, milyen életkorban, mivel kezdjem, ráadásul úgy, hogy az a gyerek számára is vonzó és érthető legyen…

    Hát, ennyi. Azért addig is, amíg rájövök, hogy hogyan is kéne ezt, művelődöm itt Nálad, meg elolvasok, amit tudok. :)

    Üdv:

    Csilla

  • CSilla, mekkorák a gyerekeid?
    Szerintem már egészen kicsi korban el lehet kezdeni a pénztudatosságra nevelés – ovisoknál is akár.

    Én 3 könyvről tudok, amit ebben a témában kiadtak, de még egyiket sem olvastam ki rendesen – egybe kaptam bele. De a téma téma lesz nálunk is, mert hogy KisBencénk 11 éves (öregít ;-), mert hogy az ooonokám).

    Nemrég raktam egy helyre a 3 könyvet, és lőn csoda: viszonylag hamar meg is találtam most őket.
    Tehát:

    1. Davi Owen: PapaBank – A legjobb módszer, hogy megtanítsuk gyermekeinket a pénzzel bánni
    (ebbe néztem bele, és nagyon jónak találtam – egy apa írja le, hogy ő hogy kezdte a saját családjában, és végül is milyen módszert dolgoztak ki a saját családonbeli tapasztalatokból)

    2. Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Biztosíts pénzügyi előnyt gyermekeidnek – pénzügyi IQ-juk növelésével!

    3. fenti szerzőpáros: Gazdag gyerek okos gyerek – Alapozza meg gyermeke pénzügy sikereit az életben!

    hm… tudtam segíteni némileg, Csilla? ;-)

    Ida ***

  • Kedves Ida!

    Én ki tudnám fizetni az árát a tanfolyamnak, de folyamatosan ott lüktet bennem a bizonytalanság, vajon tényleg épp ez a tanfolyam kell nekem? Hiszen hetente bukkanok rá más ajánlatokra is a neten, melyek szintén vonzóak (szemléletváltozást, önismeretet ígérnek), de mindet nem választhatom.
    Egyébként beosztani, takarékoskodni, pénztudatos lenni tudok, napi szinten vezetem kiadásaimat excelben, kiadásnemenként valamint bevételeimet is,tehát anyagi ügyeimet tudom tervezni.
    A nagy gondom az, hogy nem találom a hivatásomat, ami anyagi függetlenséget biztosítana és ezzel egyidőben örömet kiteljesedést,önmegvalósítást ezért egyre szomorúbban toporgok jelenlegi állásomban egyet lépve előre kettőt hátra, ami alacsony de biztos megélhetést ad. Ez az állapot három éve tart, több kiugrási de meg nem valósított ötlettel.
    Mia véleményed?
    Válaszodat köszönöm

    Ildi

  • Kedves Ildi,
    döntened neked kell. Én nem beszélhetlek rá arra, hogy lépjél. És főleg nem ígérhetek neked gyors és azonnali megoldásokat. Próbálj meg kapcsolatba lépni a Belső Bölcsességeddel, és figyeld meg, hogy ő mit mond.
    Én messziről azt látom, és érzem, hogy neked egy hosszabb folyamatban kellene részt venned ahhoz, hogy változtatni tudjál.
    Tehát a Női Önismereti és Bőség Akadémia ( http://www.gazdagnok.hu/noionismeret/ )esetében is például több alkalomra lenne szükséged, de ahogy írtam, döntened neked kell.

    Ida*** szeretettel.

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.