Miért nem kérjük meg az árát? Helyzetjelentés a nők és pénz tréningről – 2008. 08. 08.

13.45

Igazán fegyelmezett női csapat jött össze – időben jött mindenki a regisztrációra, és 10 előtt pár perccel befutott az utolsó jelentkező, időben tudtunk kezdeni. ÉéééSSSS, senki nem akar előbb elmenni, mindenki végig marad, azaz 17 óráig.  Nyilván nem véletlen a nagyon erős elköteleződés a nők és pénz téma iránt. És mint tudjuk az idő és a pénz kérdésköre között van némi összefüggés – erről lesz majd a későbbiekben szó itt a honlapon, a blogban is.

A csoportban vidékiek – Ceglédről, Szombathelyről például –  és fővárosiak egyaránt vannak. És minden korosztályból fiataltól egészen a hatvanasig.

Az ígérteket néztük először át, azaz mi volt a tréningre csalogató szövegben? :-) A bemutatkozások után a 17 résztvevővel tisztáztuk az előzetes elvárásaikat – ezeket e-mailben küldték el. Kiraktam felnagyítva a tréning szobában, és közösen megbeszéltük, milyen további elvárás akadt netán még menet közben?

Az adakozás, ez az új téma vetődött fel azonnal (nem véletlenül, nők között vagyunk, ugye :-)) Kinek, és mikor? Mikor igen és mikor nem? Rögtön nagy beszélgetés kerekedett az adakozásról.

Nem árulhatok el csoport titkokat, így most ebédszünetben röviden annyit, hogy a pénzügyi önismereti teszt megírása volt a legfontosabb a tréning elején – ez megadta az alaphangot a továbbiakra.

Rögtön vége az ebédszünetnek, így még annyit, hogy sok-sok remek nő jött össze, némelyikük egészen elképesztő élettörténettel, és egymásnak is nagyon hasznos tanácsokat adva.

Részletesebb összegzés lesz majd, fotók és talán még mini videó interjú is remélhetőleg hamarosan kerekedik (ezek időközben megszülettek :-).

Miért nem kérjük meg valaminek az árát mi, nők?

A nők miért nem merik megkérni a tudásuk, a képességeik árát, illetve ezt hogyan tegyék jól – a tréning előtt az előzetes elvárások között e-mailben, és itt a honlapon is többször felvetődött ez. Ezért ezzel a témával kibővítettem a korábbi tematikát legalább egy rövidebb kitérő erejéig. Ezt a 2008. 08. 08-i tréningen is átbeszéltük. Ebből adom közre az alábbiakat – olvassátok haszonnal! :-)

Tapasztalati tényként le kell szögeznünk, hogy a siker jelentős részben múlik azon, hogy milyen értékesítők vagyunk! Azaz el tudjuk-e adni magunkat. Ha kedves nőtársam, most világgá szaladnál ettől a gondolattól, akkor várj még annyit, hogy megnézzük mi lehet az értékesítés tényének elutasításának oka, hátha megtalálod köztük a sajátodat is.

1. Túl misztifikáljuk az értékesítést. Noha (!!!) naponta eladjuk magunkat a legkülönbözőbb helyzetekben. Igen, eladjuk. Akkor, amikor el akarunk valamit érni – munkahelyen, baráti társaságban, családi körben. A gyerek eladja az ötletét, magát a szülőnek, a párkapcsolatunkban is ezt tesszük, és a köz szférában is. Gondold csak végig!

2. Főleg erőszakos értékesítőkkel találkoztunk, és megriaszt bennünket ez a fajta rámenősség. Tévedés ezzel a stílussal azonosítani az értékesítést, a “megkérni az árát” valaminek kérdéskört. Ezt lehet tenni erőszakmentesen, ugyanakkor határozottan, kedvesen kiállva magunkért és az értékeinkért.

3. Visszautasítottak bennünket, amikor megpróbáltuk eladni magunkat, érvényt szerezni annak, amit akartunk, szerettünk volna.

Tévedés azt hinni, hogy a visszautasítások elkerülhetők! Mindig is lesznek. Döntésünk abban áll, hogyan reagálunk rájuk.

Emlékszem, amikor életem egyik időszakában hirdetésszervezéssel foglalkoztam… Rengeteg visszautasításban volt részem. Egy szakirodalom volt segítségemre, amelyből megértettem, hogy a visszautasítás nem nekem szól személy szerint, tehát nem én vagyok a rossz, hanem a termék, amit kínálok a termék, a szolgáltatás került visszautasításra, és MOST.  És ami szintén nem feltétlenül rossz, és lehet, hogy majd máskor kell…

Meg kell tanulni mindezt tudatosítani – hogy minek is szól valójában az elutasítás -, és ennek segítségével elérhető az érzelemmentesebb állapot. Így kevésbé leszünk sérülékenyek, egyszerűen megedződünk. Visszautasítottak? Oké, nem kell neki – most. Jöhet a következő. :-)

A kitartás minden téren nagy erény.

3. ” Az öndicséret büdös” – tanítottak bennünket erre a szüleink, netán az iskolában is emlegették. Felejtsük el! És tanuljuk meg az értékeinket, képességeinket képviselni. Ne sima jelzőket használjunk – “jó vagyok, jól csinálom” -, hanem konkrétan mondjuk/magyarázzuk el, hogy például mit értünk jó kommunikációs képességen.

Ha nem képviseljük magunkat, az értékeinket, ha hallgatunk, akkor nem igazán szabad csodálkoznunk az eredményen – hogy nem értékelnek bennünket anyagilag, amikor kezdünk valahol valamilyen tevékenységet/munkát, vagy a későbbiekben sem vesznek bennünket észre a túlzott szerénységünkben. A magukat jól menedzselők lehet, hogy nálunk kevesebbet tudnak, kevesebb hasznot hajtanak, mégis ők az elismertebbek. Figyeljünk már fel erre a jelenségre! Biztos ismerjük is több. Hát akkor döntsük már elvégre mit teszünk. Hagyjuk, hogy kevesebb legyen a pénzünk, mert nem merjük kinyitni a szánkat, azaz nem merjük, ahogy már említettem, kedvesen, de határozottan képviselni az értékeinket, a hozzájárulásunkat valami régi belénk nevelt sztereotípia miatt?

Tehát tanuljuk meg nőként is elismertetni magunkat, dobjuk sutba az álszerénységet, és felejtsük el “az öndicséret büdös” kétes igazságát.

4. Nagyzási hóbortban szenvedünk. Azt gondoljuk, hogy olyan fantasztikusak, csodálatosak vagyunk, hogy lássa meg ezt MAGÁTÓL (!) az egész világ – mi aztán nem ereszkedünk le hozzájuk.

Meg kell, hogy valljam a többnyire önbizalomhiányban szenvedő nők között nem igazán találkoztam ilyennel, de akkor is jó, ha tudjuk, hogy ez a jelenség is megakadályozza azt, hogy “megkérjük az árát”, és hogy valóban a helyén értékeljenek bennünket.

Miért volt érdemes eljönni? Kiknek ajánlható a nők és pénz tréning?

17.30

Két résztvevő nyilatkozik

A tréning befejeztével a szedelőzködés után Szigeti Kata Székesfehérvárról (bal oldalt) és Sasvári Nóra Budapestről (jobb oldalt) vállalták, hogy egy mini interjút adnak arról, hogy milyen hatások érték őket a tréningen, miért érdemes eljönni, és kiknek ajánlható egy ilyen, biztonságos női térben és körben, azaz csak magunk közt zajló együttlét.
A Canon fényképezőgépet, amivel a videófelvétel készült Kéner Eszter tartotta kézben – köszönet érte Eszter! :-)

Várunk a következő alkalomra!

Két év telt azóta… Viszont most, azaz 2010. augusztus 8-án ismét lesz GazdagNők rendezvény! A 4. Mitől dől a lé? című női pénzügyi önismereti konferenciát tartjuk ekkor – minden részlet itt olvasható —>>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

3 Responses to “Miért nem kérjük meg az árát? Helyzetjelentés a nők és pénz tréningről – 2008. 08. 08.”


  • Helyzetjelentés a videó nézése közben:)

    Gratulálok a tréninghez, egyszercsak én is el fogok menni, az fix, csak legyen még ilyen egy párszor:)

    Nagyon érdekes amit a lányok (elnézést, hogy lelányozom a hölgyeket) mondanak arról, hogy jórészt megerősítéseket kaptak a tréningen.

    Hát persze!
    Hiszen el sem mentek volna egy ilyenre, ha mondjuk az a közönség lennének, akik nulla ismerettel és nulla gondolattal rendelkeznek.
    Úgyhogy az a szuper, hogy ha jórészt megerősítésként csapódik le egy-egy ilyen tréning. Ilyenkor fókuszáltabban foglalkozik a témával az emberlánya, és jobban tudati szintre kerül. Szerintem:)

    Nóra mondta, ha jól tévedek, hogy sok saját magára vonatkozó ötlet fogalmazódott meg benne a megerősítések mellet.

    Na ez az, amit én kimondottan imádok, sőt már keresek is: mikor olyan anyag kerül elém, akár videó, akár hang, akár írás, hogy már a befogadás közben világmegváltó gondolataim lesznek tőle:)
    Például ez a videó is ilyen!
    Ezért köszönet az alanyoknak, Idának, na és persze Eszternek:) Ja, és a kamerának:)

  • Lassú víz partot mos. Így majdnem két héttel a tréning után sokszor veszem észre, hogy egy berögzül pénzkezelési minta helyett, a nap folyamán elhangzottak köszönnek vissza a gondolataimban, vagy tetteimben. Valahogy tudatosabban figyelek a pénzáramlás biztosítására. Köszönöm Ida, köszönöm lányok!

  • Köszönöm, Zsuzsa, nagyon, a megjegyzésedet.

    NAGYON-NAGYON-nagyon-nagyon fontos megértenetek, hogy EZ nem gyors megoldások útja, amin közösen elindulunk. És főleg nem gyors meggazdagodási receptek.

    Valószinűleg nagyobb elégedettséget váltana ki, ha egy csomó technikát tanítanék, ezek garmadájával kezdené(n)k, de úgy vélem, nem érnek semmit a technikák, ha belülről nem épül fel egy mély megértése saját magunknak, azaz mély önismeret, erősségeink és gyengeségeink feltérképzeésével, és aztán ezek alapján kezdjük magunkat is átdolgozva, használni majd a technikákat.

    Ezzel együtt igyekszem arányokat találni/keresni, és azért is változtattam a formán, és kipróbálni a mini konferenciát, amiről itt olvashattok, ugyebár :-)
    http://www.gazdagnok.hu/2008/08/17/hogyan-lehet-jobban-tele-a-sajat-noi-penztarcad-azaz-hogyan-tudsz-meg-tobbet-tanulni-noi-penzugyi-onismereted-teren-eloszor-nok-es-penz-onismereti-mini-konferencia-2008-szeptember-8-an-hetfon/

    És ahova várok minden olyan nőt szeretettel, aki hajlandó elindulni a pénzügyi önismeret útján:

    Ida ***

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.