Amikor pénzzel fűteni is lehet, azaz néhány érdekesség egy pályázati hír apropóján

Tudtad, hogy pénzzel még fűteni is lehet? Pontosabban annak egy sajátosan feldolgozott formájával, az ún. bankjegy-brikettel.

Az egyik női levelezőlistánkra egy igazán érdekes hír érkezett. Megtudhatjuk belőle, milyen az, amikor pénzzel lehet fűteni – persze nem akárkinek!

Farkas Emese kommunikációs menedzser az Önkéntes Központ Alapítványtól arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a Magyar Nemzeti Bank bankjegy-brikett jótékony célú hasznosításának akciója.
Ennek lényege az, hogy beérett a Magyar Nemzeti Bankban tavaly indított kísérleti projektje: mostantól jótékony célra ajánlják fel a náluk keletkező évi 80-100 tonna, fűtési célra kiválóan alkalmas bankjegyhulladékot. A bankjegy-brikettek fűtési célú jótékony hasznosítására frissen kiírt pályázat részletei olvashatók az MNB honlapján.

Köszönet a hír továbbításáért a hozzászólásainkban rendszeresen megszólaló “kph”-nak! :-)

Ha valakit a téma még jobban érdekel, érdekes kalandozásokban lehet része a neten. Így bukkantam Bertalan Gizella blogjára – tőle idézek:

Mivel évi 70-100 tonna bankjegyet vonnak ki a forgalomból, nagyjából ugyanennyi bankjegybrikett készül évente a nemzeti banknál. Az idén először hirdeti meg a pénztéglák hasznosítására kiírt pályázatát a jegybank. Ennek előzményeként tavasszal egy úgynevezett ,,pilot projekt” (azaz főpróba) keretében a karácsondi Boróka autista majorságba vitték a briketteket, az ott lakó autisták a saját maguk által termelt zöldségek fóliasátrait fűtötték velük. Korábban a briketteket a bank egy erőművében égették el.

Mennyivel jobb szolgálatot tesznek tehát a jövőben az összepréselt pénztéglák, a bankjegy-brikettek. Annél inkább, mert igen magas, a lignithez és a barnaszénhez hasonló fűtőértékkel rendelkeznek.

A HEOL is szolgál néhány érdekes adalékkal:

Évente egyébként nagyjából 70-100 tonna elhasználódott, megrongálódott bankjegyet von ki az MNB a forgalomból. Azt, hogy melyik papírpénz minősül forgalomképtelennek, a jegybank nagy teljesítményű bankjegyfeldolgozó gépei „döntik el”. Nem csak a sérült, rongált bankjegyeket vonják ki a forgalomból, hanem azokat is, amelyeknek a forgalomképessége nem megfelelő, például túl gyűröttek, és ezért bankautomatákban nem lehetne használni őket. A kivonásra ítélt bankókat a gépek apró, egyszer öt milliméteres darabokra aprítják. Ezután vegyszermentesen, adalékanyag hozzáadása nélkül nagy nyomáson körülbelül egykilós, tégla alakú bankjegybrikettekké préselik. A forgalomban lévő bankjegyek átlagosan 30 százalékára vár hasonló sors.

Címlettől függ, hogy milyen hosszú élet vár egy bankjegyre, egy kis címletű (200-as) élettartama csupán két év, míg a tízezres vagy a húszezres akár öt-hat évig is forgalomban maradhat. Ennek az az oka, hogy a kisebb pénzek sűrűbben cserélnek gazdát, több kézen mennek át, ezért jobban és gyorsabban kopnak, gyűrődnek. Ezzel szemben egy pénzérme élettartama húsz-harminc év is lehet, többek között ez a tartósság az egyik oka annak, hogy az MNB a 200-as bankjegyet érmére cseréli.

Jó pályázást hát az érdekelteknek!

Tájékozódj! Ingyenes internetes hírlevelem a nők és pénz témáját járja körbe, de az önismeret, a női lelki gazdagság témakörét is érinteni fogjuk. A hírlevélre itt tudsz feliratkozni.
Ha érdekel, ne habozz jelentkezni!

1. női pénzügyi önismereti mini konferencia 2008. szeptember 8-án, hétfőn - gyere, mielőbb jelentkezz! Bővebben itt – kattínts ide!

Kapcsolódó cikkek

• Nincs kapcsolódó cikk