Még mindig különbség van ugyanazon területen dolgozó nők és férfiak fizetése/bére/jövedelme között. Pedig az “azonos munkáért azonos/egyenlő bér” elve már több évtizednyi időre rugó szlogen.
Hogy mi lehet ennek az oka? Egyszerű a válasz: zsigerből élnek bennünk a sztereotípiák a nemek hagyományos szerepeit illetően, miszerint:
1. a férfinak kell eltartania a családot, tehát még a 21. században is neki van kiosztva a családfenntartó szerep – úgy mint az egykeresős családmodell idején.
2. a nőnek az előzőek miatt legyen elég a kevesebb fizetés – persze ez így kimondva nincs, és én is tudatosan sarkítottam. Ráadásul a nő az a munkaerő, aki megbízhatatlan, már csak biológiai funkciói miatt is: szülni fog, aztán otthon marad a gyerekével, ha meg visszamegy dolgozni, a beteg gyereke miatt táppénzre megy. Hogy a gyerek apja az előítéletes gondolatokban – no, meg valljuk be, nem kevésszer a valóságban is – hol van mint a gyermekgondozás, a gyereknevelés fontos szereplője, arról gyakran nem szól a fáma.
Ezt a témát érintette a BAMA-ban Hampl Márta “Diplomás férfiaknak áll a világ” című írása. Ebből idézek:
A bérek közti szakadék viszont még tovább is mélyülhet a különböző nemek között. Egy nő a gyakorlatban 12-20 százalékkal kevesebb pénzt kap ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégája, holott elvben ugyanolyan összegű bér jár neki. „Ezt a tényt leginkább az a társadalmi beidegződés magyarázza, hogy a férfiaknak kell eltartaniuk a családot, így a nők tevékenysége úgymond leértékelődik. Másrészt a fizetések közti különbségek annak a helytelen munkáltatói hozzáállásnak tudhatók be, hogy egy női dolgozó egy estleges gyermekvállalás miatt szinte csak nyűg a főnök szemében, hiszen a különböző járulékok – mint például a gyes vagy a gyed – kifizetése mellett még helyettesíteni is kell a kieső munkaerőt – véli Bárdosi Tamás munkaügyi szakértő.
Kedves nőtársaim, nektek milyen tapasztalatotok van? Tényleg diplomás férfiaknak áll a világ? Ti is tapasztaljátok, hogy nőként kevesebbet értek, a munkátokért kisebb a fizetéseteket, és emiatt a jövedelmetek is?
A fenti sztereotípiának amúgy még az a következménye is, hogy a nők otthon több – ingyen – házimunkát végeznek még mindig, a 21. század eleji Magyarországon is. Hogy van ez nálatok, a ti esetetekben?
Már ha nem egyedül éltek.
Kíváncsian várom a véleményeteket, volt-e részetek, és milyen hátrányos megkülönböztetésben a fizetésetek, jövedelmetek terén? Vagy minden rendben van?
1. női pénzügyi önismereti mini konferencia 2008. szeptember 8-án, hétfőn - gyere, mielőbb jelentkezz! Bővebben itt – kattínts ide!
Tájékozódj! Ingyenes internetes hírlevelem a nők és pénz témáját járja körbe, de az önismeret, a női lelki gazdagság témakörét is érinteni fogjuk. A hírlevélre itt tudsz feliratkozni.
Ha érdekel, ne habozz jelentkezni!
Izgatottan készültem Ida nők és pénz tréningjére, bár arra számítottam, hogy pénzügyi szorongásaimért dorgálásban lesz részem. Szó sem volt ilyesmiről, a tréning nagyon kellemes és elfogadó légkörben zajlott. Ugyanakkor egyáltalán nem könnyű szembesülnöm azzal, hogyan bánok valójában a pénzzel.
Korábban egészen más képem volt a pénzügyi "magatartásomról", mint amit itt kaptam. Rádöbbentem, hogy közel sem vagyok annyira kockázatkerülő, mint gondoltam.
A "tortasütő" gyakorlat pedig igazi sírós-nevetős élményt adott, egyszerre volt megrázó és felszabadító.
Fodorné Tóth Krisztina
társadalmi és online kommunikációs szakértő
Iratkozz fel a GazdagNők.hu RSS-ére!
Nekem elég érdekesek ezen a téren a tapasztalataim, mert a pályám kezdetén ezt egyáltalán nem tapasztaltam, igaz olyan helyeken is dolgoztam, ahol figyeltek rá, hogy ne legyen “bérfeszültség”, inkább a régiség alapján differenciálta. Következő munkahelyemre váltáskor pedig kifejezetten jó feltételeket tudtam kiharcolni. Viszont mikor terhes lettem, akkor a főnököm – noha korrektül kifizetett mindig mindent, amit kellett neki – elkezdett levegőnek nézni, és ezt azóta is folytatja, pedig most a második gyerek jövetelénél kezdeményeztem a közös megegyezéssel felmondást, amivel ő jobban járt volna (rövid távon én is).
Kis pontosítás az idézethez: a munkáltató a gyest, gyedet, tgyást nem fizeti, azt az állam állja, a gyedet, tgyást a korábban általunk befizetett járulékok alapján, a gyest alanyi jogon. A munkáltató költsége egy várandóssal csak a táppénz egyharmada, ha elmegy az illető szülés előtt táppénzre.
Mióta vállalkozom, azóta meg ez nem téma:))).
Még egy kis pontosítás a munkáltató költségeihez:
A munkáltató a táppénz első három hetére a munkavállalója teljes bérének 80%-át fizeti, annak járulékaival együtt.
A gyermekgondozási szabadságról visszatérőnek pedig fizetett szabadságot kell adnia a távollét első másfél évére. (Ergó visszatéréskor azzal kezdi, hogy másfél havi bért kifizet járulékostól.)
Közben a távollét idejére helyettest kell találni (az is pénzbe kerül), és be kell tanítani (az is pénzbe kerül). Majd a visszatérőt is be kell tanítania, pláne ha több évre maradt ki (az is pénz).
“A munkáltató a táppénz első három hetére a munkavállalója teljes bérének 80%-át fizeti, annak járulékaival együtt.”
A betegszabadságot sztem a pasik ugyanúgy kiveszik, ez egy év alatt összesen 15 nap, nekem pl. a terhességem előtt anno már elfogyott náthára meg bokaficamra:), ez nem feltétlenül női specialitás (a betegség). Mondjuk arról se a munkavállaló tehet, hogy a táppénz harmadát a munkáltatónak kell fizetnie, mégis rajtunk csattan.:(
Először a kisgyermekes szülők táppénz kiadásaihoz…csak a pontosítás miatt, igen a munkáltatónak kezdetben több később kevesebb kiadása van ha a terhesség alatt betegállományba megy a babát váró anyuka..
Akkor is betegállományba kényszerül ha a munkáltató nem tud a számára “megfelelő” munkát biztosítani.Jólehet ebben az esetben a munkáltatónak kellene a terhesség időszakára állásidőnek megfelelő bért fizetnie, ami légyegesen több lenne mint a táppénz ráeső része….
Vagyis a gyermekvállalás miatt ebben az esetben a leendő anyuka jár anyagilag rosszul, mert a tápénz és az állásidőre járó pénz között minimum 30 % a különbség…
Ha a leendő anyukák ismernék a jogaikat anyagilag több pénzhet juthatnának több hónapon keresztül és kevesebb “beteg” leendő anyukával találkozhatnánk.
A nők és férfiak bérezése közötti különbségnek több oka is van.
De talán először arról, hogy az anyaság miatt miért is van különbség azonos végzettségü és foglalkozású gyermeket vállaló és gyermektelen nők nyugdíja között….?
Igen, a társadalmi közgondolkodás miatt, mi magyarok szeretjük a gyerekeket, csak a gyermekvállalás miatt egész életre szóló hátrányt tudunk összegyüjteni, ami a nyugdíj megállapitásnál is nyomon követhető
Néhány személyes élmény a férfiak és nők egyenlő bérezéséről….röviden annyit, hogy lényegesebb több munkával kerestem ugyanannyit mint 12 férfi kollégám, ehhez hozzá tartozott, hogy nagyon jó főnökeim voltak, akik látták ezt.
Amig a férfi kollegáim délután egy-két pohár sör, kisföcs között megbeszéltek az másnap már természetes volt számukra, ami esetenként nem kis hátrány jelentett a számomra, mindaddig amig szóvá nem tettem, hogy a “muslinca szövetségben” megbeszéltek a munkaidőn túli időkre vonatkozik….vagyis amig hagytam magam addig hátrányba kerültem és sok álmatlan éjszakámba került..
Fontos, hogy adjunk erőt nőtársainknak, legyenek határozottak eggy-egy állásinterjuban, legyen elgondolásuk a munkájuk értékéről, ezt már megnézhető a berbarometer honlapon.
Ez a “muslinca szövetség” kifejezés nagyon tetszik :-)
Eddig “old boys” klubnak hívtuk, szoktam hívni az angolból átvetten az olyan alkalmakra a kifejezést, amikor a férfiak maguk között – vadászaton, teniszpartin, kocsmahivatalban :-), üzleti fehér asztal mellett – megbeszélnek fontos dolgokat, míg a nők otthon fakanalaznak, pelenkáznak.
Ezért is tartom nagyon fontosnak, azon túl, ami fentebb elhangzott, hogy a netet használják fel a nők a saját önszerveződéseikre is! Ezért is jött létre annak idején a MINők = http://www.minok.hu
Ida ***