Hogyan tedd túl magad a félelmeden és a kétségeiden? Avagy egy online vonatjegy vásárlásának (azon túlmutató) története

Elvira régi barátnőm. Nem tudom, mikor született – én netezni 1997-ben kezdtem (június volt, és péntek 13-a :-), ennél szerencsétlenebb napom soha ne legyen! :-)). Nos, úgy emlékszem, Elvirát kezdettől használtuk Eszter lányommal a neten, és mindig vele tartottunk, akárhány átváltoztatáson is ment keresztül.

Mert hogy Elvira sokat segített nekünk – könnyen lehetett segítségével tájékozódni, és megbízható is volt mindig.

Szegedre készülvén (a Nők és pénz… és a női test című előadásom miatt) Eszter lányom megemlítette – hol is másutt, mint e-mailben -, hogy nemrégen online rendelte meg a vonatjegyüket, és Keletiben egy automatából vették ki aztán a kapott kódszám alapján a menetjegyet.

Kicsit nehezen szántam rá magam a műveletre, mert a megszokott rutinok gyakran kényelmesebek – legalábbis látszólag.

Utólag elméláztam azon, hogy a komfort zónámból való kilépésen túl, vajon még mi akadályozott a gyors és határozott cselekvésben?

Ne nevessetek ki, tudom, hogy piszlicsáré dolog, de rá kellett jönnöm a félelem, mégha kicsi is, meg a kétségeim… Még írtam is Eszternek: izgulok :-). Bevallotta, ő is így volt vele :-)

Mert hogy valóban szorongtam attól, mi van, ha ott állok vonatindulás előtt, és nem lesz vonatjegyem?


Ugyanis tényleg kétségeim voltak, hogy a rendszer valóban működik-e patentül? És hogy miért volt kétségem? Mert hogy még sosem éltem az online vonatjegyvásárlás adta lehetőséggel, tehát ismeretlen volt számomra.

Mert igen, kétségeink vannak a ki nem próbálttal kapcsolatban, s félelmeink, szorongásaink az ismeretlennel szemben. Legyen kicsi vagy nagy dologról szó.

De ahogy a Nyugati pályaudvar iszonyat hosszú soraira gondoltam a jegypénztárak előtt, és arra, hogy fel kell állnom az éppen elmélyülten – mondhatnám akár azt is, hogy ihletetten végzett – otthoni ténykedésem mellől, és ha csak 3 trolimegállót is kell utaznom, és ezzel kell töltenem az amúgy is drága időmet, nos, egyre inkább motivált kezdtem lenni az online vonatjegy vásárlásban.

Nos, tehát nem volt más választás, mint legyőzni – ha nem is nagy csatában :-) – magamat, és elballagni a neten régi barátnőmhöz, Elvirához.

Tudtam különböző híradásokból, így azokra az ismerősök és ismeretlen nőtársaimra is gondoltam, hogy még inkább ösztökéljem magamat, akiket a híradások az utóbbi időben gyakran emlegettek. E szerint a nők egyre inkább előre törnek a netes vásárlásoknál. Nemrég egy terjedelmes információ szólt arról a a British Airways és a hg.hu portál felmérése alapján, hogy a nők nemcsak gyakrabban és többet interneteznek, de az online utazási szolgáltatásokat is nagyobb rutinnal veszik igénybe, mint a férfiak.

Nagy Katalin, a British Airways Magyarországért, Szlovákiáért és Cseh Köztársaságért felelős marketing vezetője az előbb említett írásban arról nyilatkozott, hogy az első ránézésre meglepő eredmények hátterében egyszerű okok húzódnak meg. Az utazók egyre elfoglaltabbak – vélte.

Szerintem a nők pedig különösen elfoglaltak, és így nem véletlenül törekszik sok nő hatékonyságra.

Ezt is kimutatta egyébként több kutatás, de mi magunk is tudjuk saját tapasztalatból, vagy nőtársainkat figyelve. És engem is ez motivált az online vonatjegyvásárlásnál.

S valóban ma már az interneten gyorsan, egy helyen találunk meg sok mindent, ami az utazás előkészítéshez szükséges, ráadásul ezt – és ez is nagyon fontos – most már tényleg felhasználóbarát webes felületeken. Ez is hozzájárult egyébként ahhoz, hogy egyre több nő számára vonzóbb ma már az internet, és sok infokommunikációs eszköz is.

Míg ezekre is gondoltam, már az online jegyrendelés oldalán jártam, és egy gyors regisztrációt követően elkezdhettem a műveletet. Kiválasztottam, hogy melyik bankkártyámmal fizessek, és eltettem biztos helyre a megkapott kódot – mivel nyomtatni nem tudtam, képernyő fotót készítettem a megrendelésemről (biztos, ami biztos :-)).

A netről az ún. jegyátvételi térkép alapján pontosan tudtam azt is, hogy a Nyugati pályaudvaron hol találom majd meg másnap kora reggel a menetjegykiadó automatát.

Minden apró félelmem tovaszállt, és reggel célirányosan a már tudott helyen kerestem az automatát. A neten annyira részletesen leírták, hogy mi vár rám, hogy rutinosan csináltam, és még fél percig sem tartott a művelet, s máris a kezemben volt a vonatjegy. Ugyanolyan, mint amit a pénztárnál kaptam volna, hosszú sorban állás, felesleges időpocsékolás nélkül.

Csak azt tudom mondani, használjátok az online vonatjegyvásárlást –  időt takarít meg, nem is keveset.

És mivel az idő pénz, így voltaképpen pénzt is megtakarít nekünk.

Ha értitek, hogy mire gondolok. :-)

Ti egyébként mit vásároltok online, vagy milyen utazási procedúrákat könnyíttettetek meg már a net segítségével?

Utóirat: hazafelé a vonaton egy Kiyosaki-könyvet olvastam, ami épp arról szólt, hogy a félelmek és a kétségek nem engednek sok embert pénzügyileg fejlődni. Bár sokan akarnak változtatni, a tényleges változtatáshoz mégis kevesen jutnak el. Mert megbénítja őket – bennünket? – a félelem, és a kétség. Nos, hát lehet gyakorolni a leküzdésüket – akár egy online vonatjegy vásárlása kapcsán is :-)

Különben a félelmeink és a kétségeink rabságában ugyanott tartunk, ahol előtte vagyunk – reménykedni így meg aztán, hogy majd csak változik valami, teljesen felesleges. Nemde? Hogy ezen is változtatni tudj, ahhoz jól jöhet akár Kim Kiyosaki Gazdag nő című könyve —>>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

10 Responses to “Hogyan tedd túl magad a félelmeden és a kétségeiden? Avagy egy online vonatjegy vásárlásának (azon túlmutató) története”


  • Nemcsak gyorsan, többnyire olcsóbban is lehet neten vásárolni. A sors úgy hozta, hogy fiam zenei tanulmányait máshol folytatja, elköltözött, de a zongorát nem vihette magával. Összhangzattant, szolfézst, netán zongorát zongora nélkül hogy lehet tanulni ? Szintetizátorral. Gyorsan körbejártuk a nagy áruházakat – volt rá 1 napunk – 3 áruházban ugyanaz a típus 3 féle áron, nem kicsi különbséggel – de a legolcsóbb a kiállított példány volt, amit sokan sokféleképpen próbálgattak. Hát azt nem szerettük volna magunknak. Nézzük meg a neten ! És láss csodát, a legolcsóbbnál is olcsóbb volt, érintetlen, kivitték Győrbe (nem nekünk kellett cipelni:-), bár nem nehéz, mégsem egy retikülnyi darab) – és még a futárral is lehetett időpontot egyeztetni ! Garancia éppúgy van rá, mint a hagyományos áruházban.

    Könyvet is vettem már többször neten. Szerintem minden olyan dolgot, amit nem kell vagy nem lehet egyébként sem felpróbálni, megfogni, bátran lehet online vásárolni. Időt, pénzt, fáradságot megtakarítva – hogy legyen erőnk róla írni a neten :-).

  • Én is gyakran vásárolok neten. Bármit keresek, először megnézem a fórumokat. Minden reklámnál többet érnek a vevői vélemények. Vonatjegyet azonban még nem jutott eszembe neten rendelni, de köszönöm az ötletet. Nekem is voltak félelmeim az online vásárlással kapcsolatban, de a félelem ellenszere a cselekvés. A férfiak többsége viszont tényleg túl kockázatosnak tartja. Ezek szerint mi nők bátrabbak vagyunk vagy csak könnyelműbbek?

  • Könyveket, zenei cd-t, filmet dvd-n már évek óta rendszeresen vásárlok a neten. Biztonsággal (úgy legyen ezentúl is. :))
    – A legújabb beszerzéseim viszont: plüss vörös panda egy barátnőmnek, aki vörös panda-rajongó. (Hol másutt keresgéltem volna ilyen édes kis mackót, mint a neten?) Aztán lelkesen, hasonlóképp, más Kedvesnek: plüss cicát, olyat, amit itthon nem kapok (ha van is boltokban, esélyem sincs rátalálni.)
    De az idei év legeslegnagyobb élménye (sőt, gyanítom, egész élet-viszonylatban is megállja a helyét): kettő darab koncertjegy Udinébe, a Kastélykertbe, Loreena McKennitt-koncertre. Nem küldték el postán a jegyet, ott helyben vehettük át, alig 1 órával a koncert előtt az udinei főtéren. _Másokban_ volt emiatt izgalom rendesen (nemcsak mi ketten mentünk itthonról), az én ösztöneim halálbiztosan azt súgták, hogy minden tökéletesen rendben lesz.
    Azt azért nem állítom, hogy tökéletesen biztos voltam a dolgomban, én is izgultam úgy általában, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Hát minden “csak” ennyire sikerüljön az életünkben, mint ez az esemény.
    Jó, hogy megírtad, nagyon tanulságos volt! Valóban érdemes tudatosan odafigyelni a félelmeinkre, és leküzdeni őket – nem bánjuk meg.
    Ja, és a “biztos, ami biztos” nálam is működik: a koncertjegy-átvételre is elvittem az sms-t, ami arról értesített, amikor a bankszámlámról levonták az összeget. Az összes emailt kinyomtatva, amik valamilyen formában az összeg megérkezéséről értesítettek. És a szervezővel történt levelezéseimet is, amelyben az extra kérdéseimre válaszolt. :)

  • …ja, hát és hogy kb. két éve végre _újra_ rendszeresen egészséges, meleg ételt ebédelek hét közben, az is a netnek köszönhető: hétről hétre online rendelem, ennél nem is lehet egyszerűbb. Egy tökéletesre sikerült diéta (= mínusz 14 kiló + egészség, erő, vitalitás) is belefért, amit magamtól biztos nem lett volna erőm így végigvinni. És így sokkal szívesebben főzök otthon jókat a hétvégeken, de mellesleg időnként belefér egy jó otthoni online pizzarendelés is a családnak.

    A Szépművészeti Múzeumba szintén sokkal kényelmesebb online rendelni jegyeket a nagyszabású kiállításokra, pláne egy vidéki emberlányának.

  • Jó lenne, ha megosztanátok velem esetleges tapasztalataitokat pl. a PayPal fizetési rendszerrel kapcsolatosan.
    Én nem találom elég biztonságosnak a kártyával való fizetést a neten, legyen az hitelkártya, vagy esetleg számlához tartozó kártya.

  • Arnica!

    A Paypal-ban az a szép, hogy csak ők tudják a kártyád számát, senki más. Ők pedig olyanok, mint egy bank. Körülbelül annyira meg lehet bennük bízni:)

    A Paypalt pont a biztonságosság és gyorsaság miatt találták ki: az eladó számára, mint vevő, csak egy név és egy e-mail cím maradsz, nem kell megadnod semmilyen más pénzügyileg fontos adatot. (nem véletlenül lehet még kevés helyen online kártyával fizetni – nem paypalról beszélek most, hanem kártyás fizetésről a neten! – mert borzalmasan összetett technikai és biztonságtechnikai háttér kell hozzá, meg egy 250 oldalas szerződés a bankkal – a kereskedő részéről természetesen.)

    A kereskedők is azért szeretik a paypalt, mert semmi macera nincs. Én most kezdtem használni a legutóbbi kampányomnál, és meglepően sokan éltek vele itthonról is (azt hittem, csak a külföldön élők fogják preferálni).

    Ha a neten vásárolsz kártyával, ahhoz is kell dombornyomott kártya, de a vásárlásnál meg is kell adnod a kártyád adatait. Ha ügyes vagy, pont csak annyi pénz van a kártyádon, amennyit fizetni fogsz, de ezt állandóan szem előtt tartani, igen csak macerás. Ugyanis, ha több pénz van rajta, azt simán leemelheti egy kereskedőnek LÁTSZÓ csaló mondjuk.

    Paypalnal olyanról tudok csak – hogy ne csak fényezzük -, hogy bizonyos adatbázisokból kiszedik a paypal-lal vásárlók adatait (e-mail cím), és megkérik őket külön e-mailben, hogy adakozzanak (alapítványok élnek ezzel leginkább).

    Ez több ponton is aggályos, főleg itt Magyarországon, de külföldön elfogadottabb ez a kéregetős módszer…
    De fontos megjegyeznem, hogy az ezzel a módszerrel élő alapítványok vagy bármilyen szervezetek nem a Paypaltól szerzik be az e-mail címedet, hanem a kereskedőktől… (hogy azoktól veszik-e, vagy lopják, az már megint más kérdés).

    Tehát, ha neten való fizetés, akkor inkább a Paypal, mint bármilyen más kártyás fizetés!

  • Most, hogy olvastalak titeket, rájöttem, hogy én is mennyi mindent a neten rendelek már. Könyvet, cd-t, ebédet, a kávéfőzőhöz a kvpárnákat csak első alkalommal vettem a boltba, azt is neten rendelem. PayPal fizetési rendszerrel én most ismerekedem, így számomra hasznos volt Rita írása. Köszönöm.

  • Én eddig könyvet,élelmiszert ,ásványvizet, és ruhát rendeltem netről, bár a futárnak fizettem, nem pedig kártyával. Mivel nincs autóm,és nem is szándékozok venni BP-re, problémát okoznak az ásványvizek, mosóporok, stb egyéb nehéz cuccok. De rátaláltam a grobyra, amiről hallottam ugyan, de nem tudtam hogy neten is lehet rendelni tőlük, így megrendeltem 1-2 havi ásványvizet, mosóport, öblítőt, felmosoószettet(nem szeretek partvisnyéllel rohangálni a metrón),és mindenféle tartós, nehezebb élelmiszert. Így már csak friss zöldséget, gyümölcsöt veszek a helyi piacról.

    Külföldről rendeltem kontaktlencséket, amelyek a postaköltséggel együtt is nevetségesen olcsók, összehasonlítva a magyar árakkal, nem beszélve arról, hogy sokkal gyorsabban beszerzik,mint a Visionexpressz meg hasonlók. Angliából, USA-ból, Hollandiából rendeltem így lencséket, és itt már rendesen a kártyámmal fizettem.
    Online tananyagokat is vásároltam már, amelyekért szintén kártyával fizettem.

    Nagyon hasznos a net, volt, hogy vágytam valamire, amit csak Argentínában és Dubaiban lehet kapni, és sikerült a neten összetalálkozni valakivel Argentínából, aki azt igérte, hogy ő tud küldeni. Igaz, vakmerő voltam, mert egy teljesen idegen embernek küldtem , na jó nem online, hanem Western Unionnal pénzt, nem is keveset, de megkaptam amit kértem, korrektül. De ezt nem ajánlom senkinek, csak nagyon kellett az a cucc:)A lényeg, hogy az interneten találtam rá és intéztem el mindent.

  • Nem vagyok már bakfis (nyugdíjas) hát gondolhatod…. Elmondanám hogyan jöttem bele a netezés előnyeibe.
    Nagyon szerettem volna venni magamnak üllőlabdát és flexibart,otthoni rehabilitéciós célra.Sajnos kiskereskedelemben ez a spéci sportszer nem kapható csak egy cég netes áruházában.Nekem akkor még nem is volt saját internet lehetőségem, a lányoméknál vendégeskedtem Húsvét hétfőn. Megnéztem a leveleim, válaszoltam is nekik. Egyszer csak nem tudom mi lelt máris a cég honlapján találtam magam és regisztráltam, rendeltem (nagyon egyszerű volt),de mivel nem volt nálam a bank kártyám elbizonytalanodtam, de tovább olvastam és látom ám lehet utánvéttel is kérni- valamint bizonyos értékhatár felett grátisz leszállítják- hát rendeltem még egy pumpát is. Alighogy elküldtem, máris visszaigazolták és jelezték hamarosan értesitenek a kiszállítás idejéről.Három napra rá már meg is érkezett hiánytalanul. Nagyon büszke voltam magamra és rögtön használatba vettem. Azóta már van saját internet lehetőségem és örömmel használom,tanfolyamra jelentkeztem,stb.:-))

  • A vonatjegyvásárláshoz – a másik oldalról a félelmem úgy alakult, hogy a Déliből indultam Balatonakarattyára pár hete pénteken. Tapasztaltam, hogy mióta megkezdődött az iskola, diákok tömege utazik haza. Munkaidő után kevés időm marad a jegyvásárlásra, a jegykiadó automata pedig nem fogadta el a bankjegyet, kénytelen voltam bankkártyával fizetni! Ez még rosszabb! A kolleganőmnek elpanaszolván Ő világosított fel az online jegyvásárlásról. Nagyon boldog voltam! Azóta is így vásárolok és csodálkozom a sorbanálló fiatalokon, hogy ők nem ezt a módszert választják.

    A “mókuskerék” témához. Az én példám sajnos tipikusan mutatja, hogy a sorsom, vagy az és saját valamiféle rossz beidegződésem, gátlásom, rossz hozzáállásom, de talán leginkább az önzetlenségem miként sodor be egy nőt állandóan a “mókuskerékbe”. Jó fizetés és egy alkoholista férj halála után óriási felszabadulás helyett beleugrottam egy másik kapcsolatba, ahol az anyagi gondokat ismét én vállaltam és a mobilizálható, megspórolt pénzemet a fiamnak adva lakásvásárlásra, ismét dolgozni vagyok kénytelen, hogy az OTP kölcsönt tudjam fizetni. Tekintettel arra, hogy agykontrollos vagyok, nem vagyok elkeseredve és boldog vagyok, mert csodálatos párkapcsolatban élek, – én 64 éves vagyok, a párom 73. Külföldről települt haza 50 év után, fiatalos, energikus és fantasztikus harmóniában élünk, de úgy tűnik, a “mókuskerék” még jár! Azért még tennem kell tudati szinten, hogy ezt is megoldjam! Nagyon szép, kellemes napot mindenkinek!
    Erzsi

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.