3 tévhit, ami a nők hatékony időgazdálkodását befolyásolja (Babafalva-megjelenés)

A női élettervezés, időgazdálkodás Csapó Ida női önismereti tréner egyik fő témája. Ennek kapcsán beszélgettünk arról, hogy miért más a női időgazdálkodás, milyen tévhitek akadályozhatnak benne, hogy hatékonyak legyünk, és hogy hogyan előzhetjük meg a kimerülést, kiégést.

– Miért kell külön női időgazdálkodásról beszélni? Nem ugyanúgy gazdálkodnak az idővel a nők és a férfiak?

– Gondoljuk csak végig egy átlagos nő és egy átlagos férfi napját: rögtön észrevesszük, hogy a női helyzet és a férfi helyzet más. A nemekre hagyományosan leosztott szerepek (például a házimunka terén) még igencsak éreztetik hatásukat, sokszor rejtetten megtorpedózzák még azoknak a nőknek az életét is, akik azt gondolják magukról, hogy ők tényleg egyenrangúak a szó jó értelmében a férfiakkal.

– Mi ez a három tévhit, amit említettél, amivel a Női élettervezés, időgazdálkodás tréningen is foglalkoztok?

– Az egyik ilyen tévhit az, hogy a család összetartása kizárólag a nők feladata. Ez a felfogás az évszázadok során annyira belénk égett, nőkbe és férfiakba egyaránt, hogy még mindig ezt valljuk tudattalanul, vagy nagyon is tudottan, azaz kimondva. A 21. század elején azonban ezen már valójában túl vagyunk. A család két ember, egy pár: egy nő és egy férfi közös felelőssége. Ezért a felelősség megosztás az egyetlen létező helyes megközelítés. Ezzel a megközelítéssel, alapfelfogással sok válás megelőzhető lenne, és mélységes meggyőződésem, hogy több gyerek is születne.

– De hogyan befolyásolja ez egy nő napi időbeosztását?

– Mivel mindent maga akar elvégezni otthon, a házimunkától a gyereknevelésig, egyre fáradtabb, túlterheltebb, egyre frusztráltabbnak érzi magát. Sokszor érzi egyedül magát a rá zuhanó problémák sokasága alatt, úgy érzi, semmire sem jut ideje, ki van zsigerelve. Így persze nem lesz vonzó, mint feleség vagy barátnő, ami további stresszt jelenthet. Ha a családot közös felelősségként fogjuk fel, akkor mindez elkerülhető.

– Vagyis vonjuk be a családtagokat is az otthoni teendőkbe?

– Így van. És pont ehhez kapcsolódik a másik gyakori tévhit: amikor azt hisszük, hogy csak mi tudjuk tökéletesen elvégezni a házimunkát. Ennek következtében nem tudunk delegálni, azaz munkát megosztani, megkérni másokat, hogy ők végezzék el. Ennek több oka is lehet. Például megszokta az illető, hogy mindent maga csinál, és nem is tudatosodik benne, hogy egy olyan rutin mentén működik nap mint nap, ami hosszú távon káros számára. Hiszen ennek megint a kimerülés, túlzott fáradtság a vége.

Oka lehet az is, ha azt hiszi, hogy csak ő tudja tökéletesen megcsinálni a házimunkát, és ha segítenének is a családtagok, elveszi tőle a kedvüket. Például amikor kifogásolja, hogy a gyerekek vagy a párja hogyan teregeti fel a mosógépből kiszedett ruhákat – hogy csak egyet említsek a klasszikus példák közül. Előfordulhat, hogy azt gondolja, én gyorsabban megvagyok vele, minek tanítgassam hosszan – ennek aztán az a következménye, hogy később sem lesz, aki segítsen.

– Nem lehetséges, hogy egyszerűen ilyen mintákat hoztunk gyerekkorunkból, és ezeket ismételjük, akár tudattalanul is? Lehet ezen változtatni?

– Ez így van. Ha úgy nőttél fel, mint például én is, hogy a környezetedben élő nők mindig serénykedtek a háztartásban, a férfi meg a pénzkereső volt, és legfeljebb csak ún. férfias tevékenységeket végzett el, akkor tudattalanul is ez ivódott beléd. Azt tanultad meg, hogy neked kell csinálnod az ún. női feladatokat: mosás, főzés, vasalás, takarítás, bevásárlás, a gyerek leckéjének ellenőrzése, a szülői értekezletre járás stb. Ezen változtatni azonban csak elhatározás kérdése: attól, hogy otthon nem ezt láttad, még átadhatod, megoszthatod a család férfi tagjaival a munkát.

Hogy ne kövess el tipikusan női időgazdálkodási hibákat arról itt tudhatsz meg többet –>>

– És mi a harmadik időgazdálkodást befolyásoló tévhit?

– A harmadik ilyen tévhit az, hogy mindenkivel kedvesnek kell lennünk, mindig rendelkezésre állnunk. Nem tanulunk meg nemet mondani. Így sokszor hagyjuk magunkat elterelni az elhatározásainktól vagy a terveinktől, a kitűzött céljainktól. Például becsönget a szomszédasszony vagy összefutsz az utcán egy régi ismerőssel, belebotlasz vásárlás közben, és hagyod, hogy vigyék az idődet, az energiádat.

Holott kiállhatunk úgy is az időnkért, energiánkért, hogy közben kedvesek, és udvariasak maradunk. Az együttérzést pár perc alatt is ki lehet nyilvánítani! És marad idő arra, ami fontos és/vagy kellemes számunkra, nem vesszük el sem magunktól, sem a szeretteinktől az időt. Muszáj megtanulnunk nőként nemet mondani, a saját jól felfogott érdekünkben.

Forrás: Babafalva Portál – 2008. október 10.

Hogy az IDŐ veled legyen, ezért találtuk ki számodra a Női IdőNyerő és ÉletTervező online kurzust – 2011. május 1-én indulunk! Április 13-ig a Korán Ébredőket különleges kedvemény várja – köztük leszel? Hogy dönteni tudjál róla, olvasd el a részleteket itt: klikkelj! –>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

7 Responses to “3 tévhit, ami a nők hatékony időgazdálkodását befolyásolja (Babafalva-megjelenés)”


  • Hát nálunk ez nem működne, hogy megosztani a házimunkát. A férjem kijelentette, hogy ő nem azért nősült, hogy házimunkát végezzen. De ha én elvégzem ami “férfimunka”, akkor azzal fizet ki, hogy hát megtudtad csinálni. Négy gyerek mellett, munka, ami 70km-re van tőlünk, utána a házimunka /amit sokszor hanyagolok/. Akkor ne csodálkozzak, ha olyan vagyok mint a kicsavart rongy? Emőke

  • …Nálunk is kemény munka volt, mire “az ember” megértette ezeket a dolgokat… De megértette, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak. Szerintem van itt még egy tévhit, ami a gyakorlatban sokszor igazolni látszik magát: “A férfiak ezt nem értik meg”. Ha megtanulunk kommunikálni, kifejezni az érzéseinket őszintén és érthetően, akkor a férfi érzelmi intelligenciája is fejlődni fog (a sajátunkkal együtt). Köszönjük a nagyszerű cikket!

  • Szeretném én jól megosztani a házi teendőket, de elvált nőként nem igazán van kivel :(
    Épp ma volt megint egy olyan napom, hogy végigpörgettem a mindennapjaimat gondolatban: dolgozom 2 helyen, itthon háztartás, gyerekterelgetés (mert hát nevelésről nehéz beszélni) ráadásul 3 gyerek főszereplésével… szóval nem egyszerű néha összehozni a dolgokat.
    Nem panasznak szánom, egyszerűen csak leírtam a gondolataimat, mert szerintem nagyon nem vagyok egyedül ezzel az élethelyzettel.
    Néha pedig szeretném, ha egy kicsit magamra is jutna idő: feltöltődni, kikapcsolódni és esetleg egy normális párkapcsolatot felépíteni… Persze mindent lehet csak akarni kell és a gondolatainkkal teremtünk. Igen, ezt tudom! Vannak azonban néha nagyon makacs befolyásoló tényezők, amik keresztülhúzzák az elképzeléseinket.

  • Andrea,
    mielőtt reagálnék a felvetésedre, egy gyors kérdés: hány évesek a gyerekeid?

    Amúgy abszolút megértem az igényeidet, az érzéseidet – én is gyermekét egyedül nevelő anya voltam.
    És valóban nagyon sok ilyen élethelyzetben lévő nő van, és igen: az ő időgazdálkodásuk lehet speciális…

    Szeretettel: Ida ***

  • Kedves Nők, Ida minden mondatát osztom – sajnos azonban a gyakorlatba ültetni nekem nem sikerült. És épp azért, mert ehhez két ember kell! Sok év és egyetlen Gyermek után megelégelte a “pampogást” (kommunikáltam, érzékeltettem, rávezettem, kértem …) és odébb állt. Mert a férfiak ezt simán megtehetik. Ráadásul úgy, hogy még pénzkeresőnek sem nevezhetem :( Viszont én egy Gyerkőccel csöndben maradok és Nobel-díj a többgyermeket egyedül nevelőknek! Sok erőt Kedves NőTársaim!

  • Kedves “Vendelné” és Mindenki!Először is Nobel-díj minden nőnek aki gyermeket nevel,akár párban akár egyedül!Én már a 3. páromat “taposom”,akivel az első házasságomból hozott 2 gyerekemet terelgetjük.Az igaz hogy itthon szinte semmit nem csinál,viszont a gyerekeimmel szemben maradéktalanul helyt áll anyagilag és erkölcsileg is.Ne próbáljuk egymásba súlykolni azt,hogy ha nem mosogat a párod akkor a te kapcsolatod hibás vagy rossz.Ha nem mosogat hát nem,valamiben biztos jó ezért vagyunk vele.A gyerekeimet se dobom el mert nem segítenek a házimunkában,pedig nekik sincs kedvük sokszor.Ha már tele van a hócipőm arra gondolok mekkora szeretettel pakolok utánuk.Ez nekem semmiség.És ilyenkor gyorsabban is megy.Tudomásul kell vennünk,hogy Nőként bizony sokkal több feladatunk van mint a férfiaknak,az élet minden területén.De hát Nekünk ehhez minden adottságunk meg is van!Jókedv és nevetés-akár saját magunkon is!1 nap lehet depressziós,364 nap legyen vidám és nevetős!Hajrá és sok erőt Mindenkinek!

  • Tisztelt Vendelné!
    A férfiakra tett megjegyzése általánosít!
    Én a fiamat neveltem egyedül, az anyjának arra volt csak jó, hogy utánam nyúljon a gyermekvédelmi szolgálatnak nevezett léhűtőkön keresztül!
    Nagyon sok férfi van aki a gyerekét és nem ócsárolja a volt nejét! Ön se tegye! Minden ember sorsa más és nem lehet általánosítani! A nagy egyenlősdi visszanyalt! Lehet egyedül dolgozni, főzni-mosni-takarítani és gyereket nevelni!
    Lehet az anyának lemondani a gyerekéről és utána az apa “másodrendű” polgárként álljon helyt!
    Elgondolkodtató, hogy van, -gyermekvédelmi, -nővédelmi, -családvédelmi törvény, de azokat az apákat, akik igenis kiállnak a gyerekükért és gyakorlatilag inuk szakadtáig dolgoznak, és ez értendő a családban élő apákra is, mi védi?
    Őszintén szólva, semmi!
    Nézzen nyugodtan utána!
    Segítséget Budapesten egyszer kaptam, amikor az ebéd árából kaptam havi 700.- ft-ot!
    Mindezt albérletben, egyedüli keresőként, egy tanulásképesség zavarral küzdő gyerekkel + ténylegesen hiperaktív!
    De végig csináltam, nem sajnáltam magam és nem hibáztattam a volt páromat mert az a házat és a független életet választotta!
    A fiam már nagykorú de imádom és most is azt mondom, hogy megérte!!!
    Nehéz helyzetben az csak normális gondolkodással lehet szerintem boldogulni, nem keresni a felelőst és félretenni az önsajnálatot!

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.