Ami a válságban veszély az esély is, azaz miért jussunk el a pénzügyi IQ mind az 5 pontjának megvalósításáig? (A tervezett online kurzus további pillére)

Az egyik blogbejegyzésben felvetődött, ha már nem tudott valaki eljönni a 2008. november 8-i női pénzügyi önismereti konferenciára, a távollévő is hadd halljon már valamit a mostani válságról. Az óhaj számunkra parancs :-), ezért született az alábbi e-beszélgetés. Hosszú olvasnivalóra készülj – ezt előre jelzem! Vedd a monitor elé a teádat vagy bármi más frissítődet és úgy figyelj nyitott szemmel, füllel és szívvel is bennünket.

A napjainkban sokat emlegetett  válság témájáról a konferencián vendégelőadóként Sallay Katalin beszélt. Kati eredetileg mérnök-közgazdász, volt főiskolai tanár és ő Robert Kiyosaki Cash Flow játékának magyar fordítója és adaptálója, a pénzügyi intelligenciát fejlesztő oktató játék játékvezetőinek hazai képzője.

Veszély mint esély?

Az interjú előtt azonban engedjetek meg egy rövid kitérőt.

Jómagam fontosnak tartom, hogy egy adott helyzetben mit és hogyan látunk. Talán tudjátok, hogy a kínai írásjeleknél a veszély és az esély jele állítólag ugyanazon a módon íródik. Úgy vélem, lényeges, hogy jelenleg hogy tekintünk egy pénzügyileg kritikus időszakra – a fenyegetettséget netán úgy érzékeljük, hogy esélyt is látunk benne.

A női pénzügyi önismerettel foglalkozó, tervezett online tanfolyam egyik további pillére az ismeret-, a tudásátadás lesz – akár az alábbihoz hasonló, interjús formában is. A kínai írásjel paradoxonán túl emlékeztetni szeretnék egy magyar mondás bölcsességére is miszerint “minden rosszban van valami jó.” Figyeljük hát mit mond Sallay Kati.

Sallay Katival arról kezdtük a beszélgetésünket, hogy egyre-másra azt halljuk minden csatornán, hogy pénzügyi, tőzsdei meg gazdasági válság van. Mi egyáltalán a probléma? Mi vezetett ide?

A pillangó szárnya

Sallay Kati: Tudom, hogy mindnyájunkat elsősorban a jelen érdekli, valamint saját országunk sorsa, a helyzet jobb megértéséhez mégis messzebbről kell indulnunk – térben és időben egyaránt. Világunk globalizálódott, egyetlen ország sem viselkedhet szigetként, a hatások gyorsan terjednek. Közismert példabeszéd erre: Ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát New Yorkban, az Kínában tornádót okoz. Gazdaságtörténészek különböző korszakokra esküsznek; a vadászó gyűjtögető és az agrár korszakig azért ne menjünk most vissza, sőt Amerika felfedezéséig sem, ami az újkor (és az Ipari Kor) hajnalát jelentette. Történetünk szempontjából a kapitalizmust érdemes vizsgálni, az 1800-as évek elejétől, amit 2000 táján kezdett felváltani az Információ Kora. A XIX. században Anglia és Nyugat-Európa játszott vezető szerepet, a XX. század Amerikáé, a XXI. században többnyire Ázsia előretörésére szavaznak. Az USA legnagyobb hitelezői már ma is Japán és Kína.

Chi***: Miért kell egy mai jelenség magyarázatát Ádám-Évánál kezdeni?

Sallay Kati: Mert odáig nyúlnak vissza a gyökerek. Az 1800-as években a klasszikus, szabadversenyes kapitalizmus uralkodott. Az ezredforduló környékén a világgazdaság egységes rendszerként működött, amelyben az arany közvetlenül betöltötte a világpénz funkcióját. A dollár egészen 1930-ig „gold certification” volt – adóslevél, bankjegy, teljes körű aranyfedezettel. Közben érvényesültek a kapitalizmus ciklusai, dúltak a világméretű háborúk. Az I. világháború után a Weimári Köztársaság rossz pénzt nyomtatott, hogy a németek háborús adósságait kifizesse – ennek óriási infláció lett a vége, ami hatalomra segítette Hitlert. A mai napig legnagyobbnak tartott válság 1929-33-ban következett be.

Chi***: Sokan ehhez hasonlítják a mostanit is. Ijesztő, ha ez is ilyen hosszan fog tartani…

Sallay Kati: Nagyságát tekintve hasonló, ám annak oka egészen más volt. Az akkori válság a mezőgazdaság és az ipar összeomlásával indult, és ez rántotta magával a bankrendszert. A mai krízist Amerika nagymérvű eladósodása mellett jelentős mértékben a spekuláció okozta, a pénzügyi bajok pedig a gazdaság egészére kihatnak. A bankrendszer és a világgazdaság globális összefonódása egyetlen országot sem hagy érintetlenül.

De térjünk vissza a régi nagy válsághoz, ami után a dollárból „gold standard” lett, vagyis az államkincstárban lévő arany és a nyomtatott dollár aránya 1:10, 1:20-ra lazult. Egyre több lett az állami beavatkozás (Roosevelt: New Deal, közmunkák, lakásprogram, például Fannie Mae, társadalombiztosítás, később: egészségbiztosítás bevezetése). A II. világháború költségfedezetének biztosításához megkezdték az adók azonnali leemelését a dolgozók fizetéséből. Egyre jobban érvényesült a Keynes-i szabályozott piacgazdaság. A betetőzést a „nagyok” több mint 20 napos tanácskozása jelentette 1944 nyarán az amerikai Bretton Woodsban, ahol sor került a nemzetközi pénzpiac szabályozására, és létrejött számos világszervezet is, mint pl. az IMF.

Feleslegesek a fékek?

Chi***: Bretton Woods, IMF – ezeket ma ismét sűrűn emlegetik.

Sallay Kati: Igen, mert a két helyzet mutat bizonyos hasonlóságot. Bretton Woods a teljesen kiszámíthatatlan szabadversenyt igyekezett megregulázni, nem kis eredménnyel. 1950-70 között a világtörténelem legnagyobb prosperitását élték meg Nyugat-Európában, az állami tulajdon nagy arányával jellemzett vegyes gazdaság, szabályozott pénzpiac mellett, 4-5 éves tervekkel vezérelve. A keretek azonban ismét lazulni kezdtek: a vezetést átvette a neoliberális közgazdasági filozófia. Nixon 1971-ben levette a dollárt az arany alapról, olajválságok rázták meg a világot (1973, 1979), 1974-ben az élethosszig tartó garantált nyugdíjat az USA-ban felváltotta a részvényekre alapozott, bizonytalan, önerős nyugdíjszámla, mindenütt terjedt a privatizálás. A látványos dereguláció (Reagan, Thatcher) megszüntette a szabályozókat, a „fölös fékeket” – és ez a folyamat éppen összeesett a világméretű globalizációval! Naponta dollármilliók áramoltak, szinte követhetetlenül, az országhatárokon át. Soros György már a kapitalizmus összeomlását jósolta. Virágzott a spekuláció.

Chi***: Igen, épp azt mondtad az előbb, hogy a mai válságot nagyrészt a spekuláció okozta…

Sallay Kati: A világgazdaság és a bankrendszer globális összefonódása ma már korlátlan nemzetközi spekulációnak nyit teret. Az amerikai ingatlanpiac „bedőlése” (amely mintegy kétmillió ház lezárásával járt) a világ minden táján megrázta az egymáshoz szorosan kapcsolódó bankokat. A baloldalisággal nem vádolható Helmut Schmidt lapjában, a hamburgi Die Zeitben odáig ment, hogy három kategóriába sorolta a bűnözőket: átlagos emberek, akik esetleg gyermekkorukban almát loptak, kisstílű bűnözők – és befektetési bankárok. A gazdaságban – pestiesen szólva – „a helyzet fokozódik”. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) előrejelzése 2009-re: az EU gazdaságának bővülése 0,6% (a 3 hónappal korábban előirányzott 1,7% helyett), a tőzsdei nyereség 40%-kal csökken, kb. 1 millió munkahely megszűnése várható. Európa vezetői között egyre gyakrabban kerül szóba az új „New Deal”, az új „Bretton Woods” igénye. Újabb paradigmaváltás érlelődik: a mindenható piac mítosza hamisnak bizonyult, a szabadpiacba vetett hit önmagát számolta fel. Óriási központi pénzösszegeket pumpálnak be bankmentés, illetve gazdaságélénkítő csomagok címén. Azóta már túl vagyunk az EU csúcson, sőt a 20 lefejlettebb ország washingtoni tanácskozásán is. Bush még védeni igyekezett a szabadversenyt, de például az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Kína elutasítja a lazán szabályozott szabadpiaci szisztémát. Sajnos, alapvető eredmények az új amerikai elnök részvétele nélkül nem születhettek, de a folyamat elindult, és folytatása következik.

Chi***: És mi a helyzet Magyarországon?

Sallay Kati: Magyarország kicsi, kevésbé fejlett, Európa egyik legnyitottabb, sérülékeny gazdasága, amelyet a válság éppen a saját bajaiból való kilábalás időszakában ért. Október eleje óta vad rémhírek terjengtek, Izland után itt is államcsődöt jósoltak, sok külföldi befektető pánikszerűen menekült. Működtek a spekulánsok (hedge fundok bizalomvesztése a forintban, a valutakereskedők short pozíciói a Ft árfolyamcsökkenésére). Nagy tételben történt az állampapírok, részvények eladása, a BUX index 40%-ot zuhant, október 23-án este a Ft árfolyam Londonban az Euróhoz képest elérte a 286-os „csúcsot”. Ma már bizonyítható, hogy mindezt egy huszonéves fiatalember akciója „okozta”. A spekuláció letörésére a kormány gyorsan lépett – a 25,1 milliárd dolláros IMF hitelkeret kedvét szegte a spekulánsoknak, de a neheze még hátra van. A gazdaságélénkítő csomagokat további megszorítások kísérik.

Mi lenne a helyes reagálás?

Chi***: Mit lehet tenni itt és most, mi a jó reagálás a válságra?

Sallay Kati: Erre a kérdésre világszerte számos, nálam százszorta okosabb ember keresi a választ. A magam részéről a higgadtságot, a tudást, a tisztánlátást tartom a legfontosabbnak, hogy ne essünk pánikba, ne dőljünk be semmiféle (jó- vagy rosszhiszemű) hangulatkeltésnek. Berend T. Iván történész és közgazdász, nemzetközileg elismert szaktekintély, aki számtalan tisztsége mellett 1990 óta a Kaliforniai Egyetem professzora, a budapesti Corvinus Egyetem 60 éves jubileumi konferenciáján Bibó István háború utáni szavait idézte a szemlélet deformálódásáról, a vágyak és a realitások összekeveréséről, a politikai hisztériáról, ami térségünk kis országait jellemezte (és sajnos még ma is jellemzi, bár mások hasonló tévelygése számunkra sovány vigasz). „A valóságos bajok mérhetetlen felnagyítása, egyedi magyar tragédiaként való beállítása bénító pesszimizmust indukál” – írja. A közeljövőben megjelenő új könyvéről elárulja: „…tények tömegével bizonyítom, hogy a magyar gazdaság a modern gazdaságszerkezet és az élenjáró technológiára épülő iparok átültetése szempontjából a térség egyik legsikeresebb példája…Ezt a folyamatot nem rombolta le, csak lefékezte, átmenetileg megtorpanásra kényszerítette az egyensúlyvesztés és most a pénzügyi válság begyűrűzése.” Jó lenne inkább ebben hinni, és összefogni országunk mielőbbi kilábalása érdekében. Amerika jó példával szolgál erre mostanában…

Chi***: Miben segít a tudás, és mit kellene tudnunk?

Sallay Kati: A tisztán látó, világosan gondolkodó embereket nem érte váratlanul ez a válság, már régóta „érett” a felszín alatt, sokan megjósolták, legfeljebb a kipattanás időpontja volt kérdéses. Közéjük tartozik Robert T. Kiyosaki is. Ő szinte az egész életét és munkásságát annak szentelte, hogy felnyissa a szemünket: a világ megváltozott, és aki az Információ Korában is makacsul ragaszkodik az Ipari Kor elévült szabályaihoz, az bizony kudarcra ítéli magát. Több mint tíz könyvét, három zseniális CASHFLOW oktató társasjátékát, saját életpályájának példáját itt részletezni nincs módomban, de a Bagolyvár Könyvkiadónak köszönhetően bárki megismerkedhet vele. Talán csak a legújabb, megjelenés előtt álló, Pénzügyi IQ című könyvéből idéznék néhány gondolatot. Ahhoz, hogy pénzügyileg bármilyen körülmények között talpon maradjunk, elengedhetetlen a pénzügyi intelligencia, amely mentális intelligenciánk részeként lehetővé teszi pénzügyeinkben is az árnyalt különbségtételt.

Chi***: Ez így túlságosan elvontnak hangzik. Lehet ezt valamilyen módon mérni?

Sallay Kati: Az intelligencia mérőszámaként öt pénzügyi IQ-t nevezett meg Kiyosaki. Ezek röviden:

  • Első PIQ: „Keress több pénzt” – ez abszolút számmal mérhető.
  • Második PIQ: „Védd meg a pénzedet” az ún. „pénzügyi ragadozóktól”. – Megkeresett pénzünknek azzal a %-ával mérhető, amennyit meg tudunk tartani magunknak.
  • Harmadik PIQ: „Tervezd a pénzügyeidet” – ehhez a legfontosabb eszköz a Pénzügyi Kimutatás, amivel a CASHFLOW játékban ismerkedhetünk meg alaposabban. A Kimutatásra vetett egyetlen pillantás alapján a pénzügyi jövőd megjósolható.
  • Negyedik PIQ: „Érj el hatástöbbszörözést a pénzeddel” – hogyan kereshetsz több pénzt, kevesebbel. Erről a hozam, a megtérülés (%) árulkodik.
  • Ötödik PIQ: „Javítsd pénzügyi tájékozottságodat” – a tudás és az információ tesz gazdaggá, nem önmagában a pénz és az eszközök.

A könyv érdekessége, hogy 2007-2008-ban készült, így rendkívül aktuális minden mondata.

És idehaza?

Chi***: A könyvek és a játékok Amerikáról szólnak. De mit tegyünk mi itthon, Magyarországon?

Sallay Kati: A könyv és a játékok a helyes pénzügyi gondolkodásról szólnak, és, mint tudjuk, minden a gondolatainkkal kezdődik. Ha gyökeret vernek a fejedben olyan fogalmak, mint befektetés, eszközök, passzív jövedelem, ha érdeklődés ébred benned a vállalkozás, az MLM, az ingatlanok vagy a tőzsde iránt, akkor jön a Te feladatod: feltárni a hazai viszonyokat, a piaci réseket, a vonatkozó jogszabályokat. Ehhez igénybe veheted szakember segítségét, de a munkát helyetted senki más nem végezheti el. Fontos, hogy felismerd az anyagi védettség, az anyagi biztonság és az anyagi függetlenség állapotait (ebben sokat segít Bodo Schäfer: Út az anyagi függetlenséghez című könyve, szintén a Bagolyvártól), és juss el legalább az első fázisig, ami tartalék képzését jelenti legalább hat havi megélhetésedhez. Ezt a pénzt biztonságos helyen tárold, és igyekezz megtalálni a legkedvezőbb kamatot. Ezen a téren mostanában elég nagy a választék. Ha ennél több pénzed van, azt igyekezz mielőbb befektetni, mivel a megtakarított pénz egyre romlik, a jól megválasztott eszköz pedig pénzt fial. Keresd meg a legjobb hitelfeltételeket, és bátran vedd igénybe, de csak olyan eszköz beszerzésére, amely kifizeti önmagát. Ha nincs pénzed ingatlanra, kezdd kicsiben: vegyél pl. egy szoláriumot, és add bérbe. Persze gondos piackutatással kell előkészítened minden befektetést. Igyekezz kipuhatolni, milyen termékben, szolgáltatásban van hiány, mi az, amire vevőket tudsz találni még a mai szűkös időkben is, és töltsd be azt a piaci rést. Egyébként jó, ha figyelemmel kíséred a sajtót, mert a téma „divatba jött”. A Haszon magazin novemberi számának címoldalán például öles betűkkel virít a főcím: Így vészelje át a válságot! Ötletek, stratégiák, tippek, tanácsok. Soha ne menj azonban a tömeg után, inkább törekedj az egyediségre, eredetiségre. Ha mindenki elad, Te vegyél! Mit szeretsz csinálni? Mihez van tehetséged? Csupa kreatív gondolkodást igénylő kérdés, amire persze a realitásokra épülő válaszokat kell megtalálnod. Ha szerencsés vagy, a családodat is be tudod vonni a közös gondolkodásba. Egymást támogatva minden vállalkozás könnyebb.

Chi***: Mi várható Magyarország számára? Hogyan lábalhatunk ki a válságból?

Sallay Kati: Csak ismételni tudom az előző mondatot: „Egymást támogatva minden vállalkozás könnyebb.” Fel kell ismernünk állampolgári felelősségünket. Soha nem volt aktuálisabb John F. Kennedy híres mondása: „Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért!” Ha siránkozás helyett mindenki a maga posztján teszi a dolgát, és lelkesíteni próbálja a többieket, ahelyett, hogy elszívná a maradék életkedvüket is, akkor van remény, hogy fokról fokra, évről évre haladva mielőbb eljutunk az Euro-zóna tagjainak védettebb helyzetébe. Úgy tűnik, a globalizáció segíti a nemzetközi rendezést, a tisztulást, még ha nem is létezik globális kormány. Optimista befejezésként ismét idézem Berend T. Iván szavait: „Az Európai Unió…különleges lehetőségeket biztosíthat, visszavezetheti országait a racionális gazdaságpolitika útjára, és ezzel pozícióit is megerősítheti a világgazdaságban. Európa már ma is gazdasági szuperhatalom, nagyobb súlya van a világgazdaságban, a nemzetközi kereskedelemben és a tőkebefektetések terén, mint az Egyesült Államoknak.” Egyedül nem megy, tartoznunk kell valahova!

Utóirat 1.: ha véleményetek van, ha kérdésetek lenne, tegyétek fel a hozzászólások között. Igyekszünk megválaszolni Sallay Katival…

Utóirat 2.: hamarosan elárulom a tervezett online kurzus 3. pillérét is – figyeljétek a további blogbejegyzéseket!

Közkívánatra pótjelentkezés indult december 28-ától a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztős online kurzusra.

Használd ki a lehetőséget, amíg még van egyáltalán hely – mélyedj el az alapos tájékoztatóban, kérdezz a hozzászólásokban, és jelentkezz, most, de legkésőbb december 31-én reggel 8 óráig!

Bővebb info itt: http://www.gazdagnok.hu/2008/12/18/gazdag-nok-kincstara-indulo-online-kurzus/

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

9 Responses to “Ami a válságban veszély az esély is, azaz miért jussunk el a pénzügyi IQ mind az 5 pontjának megvalósításáig? (A tervezett online kurzus további pillére)”


  • Érdekes ez a téma felvetés, mert én is éppen tegnap voltam egy Siker és válság minikonferencián a Cashflow mérnök szervezésében. Ott is nagyon okos dolgokat mondtak az előadók, jó konferencia volt.
    Egyik fő üzenetük, hogy képezzék magukat az emberek, valamint ne pánikoljanak, mert a média mesterségesen generálja ezt a hisztit.

  • Én imádom magam tovább és tovább képezni. Minden tudást megpróbálok magamba szívni. :-) Pedig szőke vagyok. :-(

  • Hasznos ötleteket kaptam az interjú elolvasásával. Kb. 2-3 hónapja akadt először a kezembe egy Kiyosaki könyv, és teljesen belelkesedtem, hogy másképp is lehet szemlélni a pénzt és a pénzügyeket.

  • Kedves Ida, engem egyre jobban erdekel az online kurzus – konnyen hasznalhato modon. A munkarendem elegge valtozo, es hat Angliaban ahol elek 1 oraval korabban van. Ha fizetos az online kurzus akkor arra kerlek gondolj arra, hogy innen penzt kuldeni “eleg draga” es nem csak penzben, hanem idoben is. Nagyon szeretem Kiyosaki konyveit, azt hiszem igazabol meg nem ertem, ennek ellenere sokat segitett. Koszonom es varom valaszodat Susana

  • Én azt gondolom, ami itt is elhangzott: hogy a saját fejedben kezdődik minden. Ha “jó magyar szokás” szerint panaszkodsz, visszahúzódsz, akkor azt teszed, amit a média próbál rád erőltetni.

    Én inkább most is azt sugárzom, hogy nyugodtan lehet rám hallgatni, lehet bízni bennem, mert én nem ijedek meg a válságtól, hanem dolgozom tovább. Az én vállalkozásom nem áll meg, most is ugyanazt csinálom és ugyanúgy, mint pár hónappal ezelőtt. Az ügyfeleimnek kell ez a stabilitás, kell, amiben továbbra is megbízhatnak.

    Sőt, az előre menekülést választom: új utakat, új módokat is keresek. Miért lenne ez most rosszabb alkalom erre, mint máskor? El fog múlni ez a hangulat is (én nem értek hozzá, nem tudom, mennyi benne az igazi baj, és mennyi a média által keltett hisztéria, de azért ez utóbbiból is van benne elég, szerintem), és akkor majd élni kell tovább.

    Figyelj csak: ha egy cég aggódni kezd, hogy a válság miatt rajta marad a raktárkészlet, és akciózni kezd, akkor Te vedd meg! (Persze csak ha különben is akartad :-) Most vegyél részvényt, amikor mások eladnak, mert most alacsonyabbak az árak… Lehet, hogy ez a legjobb alkalom az ötleteid megvalósítására, mert ha a konkurrenciád visszahúzódik, feltűnőbb lesz, hogy Te most is előre haladsz.

    Szerintem…

  • Egyetértek a leírtakkal maximálisan!
    Számomra a CashFlow társasjáték maga az élet kreativitása – szeretek játszani, újra meg újra. Eleinte számtalan ötletet kaptam játék közben az életem egy-egy kihívásaira. Egyszerűen belém hasított a felismerés, mit kell tennem. De volt amikor az új játékostársaknál azt próbálgattam vajon mennyire vagyok jó emberismerő, vajon mennyire vagyok csapatjátékos, vagy esetleg egyedül mire vagyok képes, stb.
    S mint tudvalévő, ha belefeledkezünk valamibe, abszolút kijön valódi énünk – jobban megismerhetjük önmagunkat, és társainkat.
    Szenzációs! Szívből ajánlom mindenkinek!!

  • Kedves Ida!

    “Étlapoddal” újból megkerestél és szavak nélkül is meggyőztél, hogy néhány sort megér az a kicsi , de félelmetesen hangzó szó, hogy veszély. Hát még a másik, a sokat igérő : az esély . Ha jó téma akad, sajnos, v. szerencsére beindul az agyam, ha egyáltalán olyanom nekem van. Szerintem a veszély nagy esély arra, hogy megtanuld azt, hogy ne félj, megmutasd, hogy éles helyzetben mit érsz, elsajátítsd a képességet arra, hogy feltétel nélkül szeresd az életet és mindíg, minden helyzetben, csak jót remélj .Ha kell, még a jég hátán is megélj. Jó és rossz élményt egyaránt átélj, abból tanulj, okulj, mindent elfogadj és megélj. Ellentétes érzelmeket , -jót és rosszat is- önmagadban felismerd és ha az élet azt hozta, hát átéld. Megtanuld, hogy minden nehézséget túlélj, minden helyzetben rugalmas és edzett legyél. Megismerd a határaid és ha kell, azokat kitágítsd, vagy azokon túl lépj. Az élettől fontos leckéket önként vegyél, állandóan tapasztalj, tanulj , soha ne henyélj, babérokon lazán ne pihengessél. A felvetődött problémákról önállóan gondolkodj, mindíg észnél legyél. Kinyíljon a szemed, amit meglátsz attól meg ne ijedj.Sötétben is látnod kell, hogy megtaláld hol a helyed, sőt a mások gondját is a nyakadba vegyed. A kialakult helyzetet mindíg nyugodtan szemügyre vegyed, az eszed megfontoltan összeszedjed, és a tapasztalatokat az érvekkel precízen összevessed. Mindíg legyen hozzá elég merszed, hogy amit tenned kell azt idejében észrevegyed és amit a megérzésed diktál, pontosan megtegyed. A megoldást és a menekülési útvonalakat addíg keresd, míg az optimálisat meg nem leled. Nekem úgy tűnik hogy minden veszélyhelyzettel a gondolkodásodat edzed,fantáziát vizsgáztathasz, ötleteket szabadjára engedhetsz. Akkor most melyik fogalom a minőségileg a jobb: a veszély vagy az esély?
    Nincs rá esély,hogy ezt én eldöntsem, mert szerintem, üres fejjel okos tojásnak lenni,hát az a legnagyobb veszély ami bárkit az életben utólér. Bár az “észt osztani “könnyű, de meg van rá az esély, hogy bár okosnak akarunk látszani, csak okos tojást tudunk játszani.

    A látszat az egyik legnagyobb veszély , mert a látszatban nincsen soha,semmi esély.

    Itt most a gondolatmenetem, szerencsére véget is ér.Bár már azt hittem, erre már soha nem lesz esély, de szerencsére mindíg , mindenre van remény, tehát nem áll fenn a veszély, hogy számomra a végtelen mondat a cél.

    Üdv: Budai Vali

  • Nekem Kíyosaki 1. konyve A gazdag papa, szegény papa c. könyv szószerint az életemet változtatta meg 7 évvel ezelőtt. Már érett a dolog, de könyv felborított mindent.Ami azután következett, az mind oda vezethető vissza, hogy akkor megváltozott a gondolkodásom. Más lett a szemléletem a körülöttem lévő dolgokról. (Akkor találkoztam Sallay Katival is a “Gazdag papa” klubban.) Bár könyvvizsgáló vagyok és picit értek a pénzügyekhez, Kiyosaki más oldalról közelítette meg a tanultakat.Azóta már nem vállalkozó, hanem cégtulajdonos és beketető akarok lenni, s ezt megtanítani másoknak.

  • Hamar Mária Gabriella

    Kedves Ida, és Nő társaim!

    Csak most olvasom sorra a hírleveleket, amióta nem voltam.
    Tudtam, és felkészültem rá, hogy jókora anyagot kell elolvasnom, és máris örülök, hogy eljött az ideje végre “ittlétemnek”.
    Máris írom a kérdéseimet. Valószínűleg az én sok sok éves hiányosságom oka, hogy ezekről semmi tudásom nincs – hisz aki nem foglalkozott ilyesmivel, sőt bizonyos dolgoktól elmenekült, még ma is néha mellőzi az aktuális híreket, az így jár.
    Tehát: Mi az a bizonyos “jó amerikai példa”, amit Sallay Kati említett?
    A másik, amit szintén Kati említett: Mik az “Ipari Kor elévült alapszabályai? – Lehet tudom, de ebben a megfogalmazásban nem tudom “előhívni az adattáramból”.
    Kérlek segítsetek!
    Ami pedig a következőt illeti: “Egyedül nem megy, tartoznunk kell valahova”
    Ez való igaz, de nem mindegy hogyan!
    Nem szeretném itt fejtegetni bővebben, csak röviden annyit, hogy rengeteg minden van bennünk, nekünk magyaroknak, amivel hozzá tudunk tenni nem csupán Európához, hanem a Világhoz, miközben meg tudnánk erősíteni magunkat – mint mindg is így volt. Miért kell akkor hagyni, hogy elvegyék amink van, cserébe miért is? A pozitívan gondolkodók között is csak nagyon kevesek vannak, akik nem dőlnek be. Mikor nyílik ki végre a szemünk?!
    Ha valami szenzációs dolog, dolgok ki tudnák hozni az országot a bajból, akkor miért áll úgy hozzá a nagy többség, a pozitívan gondolkodók is, hogy á, azt úgy sem fogják engedni?! Ezért aztán nem is állnak az “ügy” mellé. Így hol lesz az összefogás? A sok kicsi egyén, aki teszi legalább a saját dolgát, miért nem tud kicsit szélesebb körben is látni?…”fa és az erdő esete”.
    Na jó, befejezem, és olvasok tovább.
    Várom a válaszokat, ha tudtok rá valamit mondani, és akinek ötlete van, arra is kíváncsi lennék.

    Szép estét kívánok mindenkinek, Marcsi

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.