Lányok és a pénz – anyáról leányra…

Hogyan tanítsuk a gyerekeket pénzügyi műveltségre? Gyakran felvetődik ez a kérdés itt a blogban is, rendezvényeinken is. Engedtessék meg nekem ennyi személyesség, hogy a tegnapi névnapomhoz kötődően eláruljak valamit, aminek bőven köze van a GazdagNők honlap témájához – különben nem hoznám ide a magánélet(em)et. :-)

A lányomtól, Estee-től kaptam egy nagyon aranyos, kézbe simuló, négyezet alakú könyvecskét. Melissa Harrison és férje, Harry írták “Anyáról leányra – Életbölcsességek lányok neveléséhez” címmel. A kis könyv egyik fejezetéhez figyelmesen be volt ragasztva egy szívalakú post is – miről másról is szólna ez a rész, mint arról, miképpen segítsük mi, nők, pontosabban anyák a lányainkat a személyes pénzügyeik kezelésben. Örömmel másolom ki nektek a tanításokat, mert valamennyiünk számára hasznosak lehetnek. Íme:

  1. Mindazok ellenére, amiket mond neked, amire igazán szüksége van, az az étel, a ruházat, az otthon biztonsága és a szeretet. Minden más csak ráadás.
  2. Tanítsd meg arra, hogy készítsen költségvetést a kiadásairól! Már akkor is, amikor csupán heti pár száz forint a zsebpénze.
  3. Emlékeztesd, hogy Isten megáldotta őt! És valamit abból vissza is kell adnia!
  4. Magyarázd meg neki, hogy ha valaha is pénzt ad kölcsön egy barátjának, akkor az végződhet úgy, hogy mindkettőt elveszti.
  5. Bízd rá, hogy az étteremben ő számolja ki a borravalót, az üzletben az áfát, a kiárusításokon pedig a kedvezmény összegét, hogy ezzel is élesítsd matek, és pénzügyi készségeit!
  6. Tanítsd meg rá, hogy használja ki az akciókat!
  7. Tanítsd meg alkudni… egy autóra, a béremelésért, leárazáskor, vagy házvásárláskor!
  8. Bátorítsd, hogy vállaljon az érdeklődési körének megfelelő nyári munkát – akár állatmenhelyen, napközi táborban, vagy ruhaüzletben esedékes munkáról legyen is szó. Pénzre és valódi tapasztalatokra fog szert tenni.
  9. Tekintsétek át együtt az egyetem költségeit, valamint az ösztöndíjak és pénzügyi támogatások kihatását, a családotok pénzügyi állapotának fényében.
  10. Tanítsd meg, hogy záráskor a hitelkártyája ne legyen mínuszban!
  11. Okosítsd ki pénzügyekben! Magyarázd el neki, hogyan intézheti pénzügyeit az interneten keresztül, mik a veszélyei annak, ha többet költ, mint amennyit keres, és hangsúlyozd a megtakarítás fontosságát!
  12. Ha azt mondja, hogy minden barátnője méregdrága, márkás cuccokban jár, és ő is ilyet akar, akkor mosolyogj, öleld meg, és nyújtsd át neki az álláshirdetéseket.
  13. Emlékeztesd, hogy költsön kevesebbet, mint amennyit megengedhet magának! És adakozzon többet, mint ami elvárható lenne.
  14. Segíts neki, hogy már középiskolásként befektessen egy közös alapba. Soha nem túl fiatal ahhoz, hogy elkezdje a pénzügyi tervezést.
  15. Tanítsd meg, hogy soha ne féljen szembenézni a pénzügyi nehézségekkel, és tanulja meg kezelni azokat.

Szerintem ez a 15 pont olyan jó tanácsokat is tartalmaz, amit az anyák, mi, nők valamennyien fontos, hogy alkalmazzunk.

  • Te melyiket használod ezek közül?
  • És mire tanítod a lányodat közülük?
  • Volt-e a felsorolásban olyan, ami most valahogy nagyon fontos, vagy fontos lett jelenleg az életedben?

Örömmel veszem, ha megosztod velünk a válaszaidat a hozzászólásokban itt alább!

Utóirat: könyvismertetőket tartalmaz majd a Női BőségSzaru online magazin is, de ismét lesz a legutóbbi nagy sikerre való tekintettel könyvvásárlási lehetőség is a 4. női pénzügyi önismereti konferencián 2009. május 8-án (részletek az utóbbiról is hamarosan bővebben – addig írd fel a naptáradba!)

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

21 Responses to “Lányok és a pénz – anyáról leányra…”


  • Hááááááát?? :) Volt néhány pont, ami még nem jutott eszembe! :)
    Én még kiegészíteném azzal, amire szintén tanítom a lányaimat folyamatosan: lehetőleg előbb legyen egy megbízható kis saját egzisztenciája, mint férje. :) Saját tapasztalatom, hogy nem árt. :)
    Sok nő sajnos már itt elrontja, azt hiszi, hogy a férjhez menéssel és egy érettségivel már nyugodtan maradhat otthon akár babát szülni, akár “csak” háztartásbelinek, – pedig nagyon kevés olyan helyzet van, ami kétélűbb és kritikusabb volna egy egzisztenciálisan kiszolgáltatott nő helyzeténél.
    Én ezt is legalább olyan fontosnak tartom, mint a fentebbi pontokat.

    Szép napokat, sok sikert mindenkinek, szeretettel!! :)

  • A 12. pontról már sokat gondolkodtam, hogy majd mit mondok, ennél frappánsabb ötletem még nem volt. Egyelőre szerencsére minden örökölt ruháért is hálásak. Én meg nekik vagyok hálás.:-)

  • Kedves Ida!
    Kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel köszöntelek névnapodon!
    Kívánok neked minden elképzelhető jót az életben és erőt ehhez a bölcs dologhoz, amit csinálsz!Milyen kedves a lányod, hogy ilyen szép könyvvel ajándékozott meg!
    Én két leánygyermeket nevelek,s a felsorolt tanítások közül szinte mindet felhasználom. Megbeszéljük, hogy úgy kell beosztani a pénzünk,hogy egész hónapban tudjunk gazdálkodni vele.Sajnos, az én lányaimnak elég hamar meg kellett tanulniuk a keveset is félretenni, megelégedni azzal, ami van.Pár éve teljesen új életet kezdtünk, ugyanis áttelepültünk az anyaországba,ahol nem volt sok segítségünk.
    Hála Istennek mára mindkét lányom főiskolán és gimiben tanul,s nem fél szembenézni a pénzügyi nehézségekkel.Van erre egy nagyon jó közmondás:Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Én beismerem, hogy nem tudtam ezt sokszor betartani, de a lányaim próbálkoznak,kisebb-nagyobb sikerrel.Igen, fontosnak tartom azt, hogyan kezeljük pénzünket!
    Köszönöm, hogy foglalkozol ilyen témával is , sokat tanulok tőled.
    Nagyon nehéz anyagi helyzetben vagyok, de amióta hallottalak egyik előadásodon, naponta félreteszek 10,20ft-ot.
    Szeretettel gondolok rád Angéla

  • Íme a 15 pont kisebbik lányom esetében:
    1. ezt megkapja
    2. az istennek nem akarja megcsinálni!!!
    3. sajnos egyházi iskolában tanult-no comment a válasza
    4. ezt is hiába mondom
    5. ezt tényleg rábízom, mert ritkán jön velem, igyekeztem elmagyarázni

    6. ebben nyakig benne van-ezt látta tőlem is
    7. ezt is látta tőlem, én viszont még tőle nem…
    8. kényelmes-csak ha kedve van hozzá, akkor teszi
    9. no, ezt pótvizsgák idején át szoktuk rágni…
    10. nincsen hitelkártyája(hála Istennek)
    11. ezt látja tőlem is folyamatosan, éppen a napokban tette meg az első lépést, hogy interneten tudja rendezni a számláját
    12. megkérdezem tőle: van kutyád? mert lehet az sem érdekel-hozzáteszem hogy el lehet húzni dolgozni érte. Én is a Vateráról öltözködöm és nagyon megfelel.
    13. ezt hónapokig nem tudtam a fejébe verni-azóta tanulja meg, amióta nem finanszírozom az ad hoc dolgait-nem előlegezek semmire sem pénzt
    14. no, erre képtelen
    15. pedig fél, mert bután kezeli a dolgait

    Gondolom ebből lehúztad Ida, hogy mennyi a gond ezzel a 20 éves korosztállyal. A hab a tortán, hogy kilátásba helyeztem neki, ha végez a tanulmányaival, önállósítania kell magát, max. hétvégén szívesen látom ebédekre. Nem fogadják el a jótanácsot és nem tudnak melózni, természertesen tisztelet a kivételnek-sajnos kevesen vannak.

    Era

  • Czupponné Léber Beáta

    Kedves Ida!
    Engedd meg, hogy utólag, de annál nagyobb szeretettel köszöntselek névnapodon.
    Fogadd szívből jövő hálámat és gratulációmat, mindazért, amit dolgozol, amit cselekszel, amit átadsz. Fantasztikus vagy, minden elismerésem és tiszteletem a Tiéd.
    Őszínte hálával: Bea

  • Boldog Névnapot kívánok!
    Nekem fiaim vannak (majdnem 7 és 10 évesek) és úgy gondolom, az is nagyon fontos, hogy a kisfiúkat is időben kiokosítsuk a pénzzel való – szerintünk helyesnek tartott – bánásmódról. Hogy tiszteljék a pénzt, a munkát, a tisztességes munkát, amivel a pénzt megkeresik, megkereshetik, bízva abban, hogy örömüket lelik a munkában, nem csak pénzkeresetnek fogják érezni, tartani.
    Így talán meg tudom adni nekik az esélyt egy normális értékrendhez való igazodásra. Ezzel pedig segíteni fogják a nőket, akik körülöttük éltek/élnek/élni fognak. Remélem. (Sőt, mosni, főzni, takarítani is megtanítom őket amivel egyszerre tudnak majd segíteni és imponálni a hölgyeknek!)

    Üdvözlettel: Törteli Teri

  • Természetesen a fiúkat is kell okosítani :-) pénzügyi műveltség terén – abszolút egyetértünk ebben, kedves Teri! :-) Nekem fiú unokám van, és természetesen őt sem fogjuk kihagyni, hogy jártas legyen ideje korán pénzügyek tekintetében.

    A szerző házaspárnak vannak más könyveik is – a hátsó borítón még ezek vannak megemlítve: Apáról fiúra, Apáról lányra… Remélem, hogy Anyáról fiúra is akad :-)

    Szeretettel: Ida ***

  • Természetesen van Anyáról fiúra, de azt magamnak vettem meg ;)

    Sajnos nincs benne pénzes rész, de van sok más, nagyon-nagyon jó könyvecske az is. Néhol humoros, néhol szívbe markol, néhol komoly igazságokat mond. Nekem való :))

  • Elősször is nagyon sok boldog névnapot kívánok utólag.
    Természetesen én is tanítottam a gyermekeimet ezekre a dolgokra,sokat meg is fogadtak és alkalmazzák is ,de sokszor meg azt mondják hogy hagy tudják már ők hogy mit és hogyan akarják ,és mennek a saját fejük után

  • Lányom és fiaim is vannak, jelentős különbségek vannak közöttük a pénzhez való viszonnyal kapcsolatban, amit elsősorban az egyéniségük és koruk miatti különbségekkel magyarázok, mint a nemükkel:) Ugyanazt látják és kapják mindhárman tőlem, mégis nagyon mások, s ez talán így van rendjén. Egyelőre tanulják a pénzt. Igyekszem megismertetni őket azzal, hogy a pénz mitől és hogyan fogy, mikor és hol, hogyan “hízik”.

    Zsebpénz – jó kis téma, mikortól és mennyit adjunk, milyen típusú gyereknek lehet már saját folyószámlája, beleszólhat-e abba valaki, mit kezdjen a pénzével.

    A nevelésben is, mint mindenben, a szónál százszor többet ér a tett, vagyis a gyerek előbb-utóbb azt fogja követni, amit otthon látott. Ezt persze, ezerféle tényező befolyásolja, mégis, a többségnél ez érvényesül. Igen, fontos, hogy mindent, amit ebben a könyvecskében olvasunk, igyekezzünk átadni – de a csodát csak akkor várjuk, ha mi magunk is ennek szellemében kezeljük a pénzügyeinket… Fél siker!

  • Kedves Ida! Így utólag, de annál nagyobb szeretettel fogadd jókívánságaimat névnapod alkalmából (amit sajnálom, hogy nem vettem észre,) és nagyrabecsülésemet munkád elismeréseként.
    A mai világban egyre jobban foglalkoztatja az embert a pénz, persze fontos, mert ebből élünk. Nekem három gyermekem van, már felnőttek és nagyon szépen bánnak a pénzzel, pedig kiskorukban próbáltam nem erre irányítani a figyelmüket, de a saját életünkben óhatatlanul is szembe kerültek a pénzügyi problémák és lassacskán ők is beleláttak anyagi helyzetünkbe.
    Próbáltam arra nevelni őket, hogy nem a pénz boldogít, ez csak egy eszköz a megélhetésre. Sokkal fontosabb az egészség, a szeretet, a becsület, a boldogság és kitartás és még sorolhatnám tovább.
    Nagyon sokat voltunk gyerekkorunkban kölcsön pénzből, máról holnapra, ideig óráig, de szüleim megtanították velem, hogy nem a pénz a legfontosabb. Ismerek olyan embereket, hogy azt sem tudják mennyi pénzük van, és tele vannak panasszal, vagy mert nincs egészségük, mert nem boldogok, vagy mert nincs gyerekük és állítom az egyik legcsodálatosabb érzés a gyermek áldás.
    Nem tudom milyen lettem volna gazdag család gyermekének, ezt nem tapasztaltam, de szegény család gyermekekét megtanultam a pénzemet beosztani, gazdálkodni, és ha szükségét látom adakozni is, ami nagyon fontos és a gyermekemet is erre neveltem.
    Csak ezt szerettem volna megosztani. További sok sikert kívánok és mindenkinek szép napot!

  • Kedves online irodás Era, ha rólam az anyám ilyen ellenségesen nyilatkozna, azt gondolnám, hogy a) szörnyen felbosszantotta valami/valaki, és most véletlenül rajtam tölti ki a mérgét, vagy b)csorbul az első pont. Mivel azt írod, nálatok az első pont rendben van, szerintem gondold át a dolgot még egyszer. Őszintén, te hány jótanácsot fogadtál meg 20 évesen? Bízhatsz a saját, elmúlt 20 évnyi nevelési munkádban, és szerintem ésszerű keretek között hagyhatod a lányodat saját tapasztalatot gyűjteni, uram bocsá’ hibázni is. A jó példa, ahogy írod, ott van előtte, nincs mitől tartanod.
    ANi, szerintem a megfontolt párválasztás fontosabb, mint a saját egzisztencia. Nem vagyok híve annak a mai divatnak, hogy mindent egyedül kell megvalósítanunk. Sőt. Én nem érzem, hogy kiszolgáltatott lennék a gyerekeim miatt, tudom, hogy bízhatom a férjemben, közösen vagyunk felelősek a családért, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt.

  • Kedves Ida!
    Tegnap csak annyi időm volt, hogy kibontsam a leveledet. Ezért, így utólag sok örömöt és boldogságot kívánok névnapod alkalmából. Azt tartja a mondás, hogy 8 napon belül nem vagyok elkésve. És a 8 egyébként is a legjobb szám. Ráadásul olyan, mint én: alul-felül gömbölyű:)
    Szeretnék részt venni a 4. konferencián, nagyon várom már a részleteket.
    Ez az a 15 pont, amely megváltoztathatja az anya-lánya kapcsolatot és a jövő nemzedék életkörülményeit.
    Engem sajnos nem tanított meg senki sem gazdálkodni. 38 éve dolgozom és csak utolsó 1 évben sikerült megváltoztatnom (részben) a szemléletemet a pénzről, amiből soha nem volt elég és most sincs annyi, mint amennyivel minőségi életet élhetnénk. Nem arról beszélek, hogy amennyit el lehetne költeni, az egy másik téma. Ennek ellenére vagy tán éppen ezért ösztönösen hasonló utat jártunk be a lányommal, mint amiről ez a könyv szól. Mai fejemmel, lelkiismeret furdalásom van, hogy a fiam gyerekkorában ezek a dolgok eszembe sem jutottak. Sőt, a példa sem az volt, amit érdemes lenne követni. Egyetlen dolgot tudtam megmutatni: hogyan nem szabad csinálni. A rossz példa is példa, de nehezebb tanulni belőle, mint a jó példából. És változatlanul nem tudunk “gazdálkodni”. Csak kalkulálgatunk, mert még mindig több nap, mint kolbász.
    Tudod Ida, amikor rátaláltam az oldaladra, az volt az első gondolatom, hogy végre megtanulhatom mit kell másképp, mit kell jobban csinálnom ahhoz, hogy akár egy színházi premier, vagy egy színvonalas CD ne tűnjön elérhetetlennek. És, ha tovább adom a gyerekeimnek, unokáimnak, nekik már könnyebb lesz.
    Ezt a könyvet látva, elhatároztam, hogy minden érintett családtagomnak veszek egy példányt. Ők még rohannak az életben, és nem veszik észre, hogy az élet elrohan mellettük. A könyv megmarad.
    Köszönöm.
    Üdvözlettel: Éva

  • Kedves Éva,
    köszönöm a bejegyzésedet, gondolataidat. Viszont azért azt javaslom: először nézd meg alaposan a kis könyvecskét, és csak utána dönts el, hogy tényleg szükséges megvenni is. Mert ha jól értettem, akkor épp pénzkezelést is szükséges tanulnod! ;-)
    S itt és most akkor egyben jelzem azt is, hogy nemrégen került ki a honlapra a május 8-i 4. női pénzügyi önismereti konferencia híre – itt tudjátok olvasni a részleteket:
    http://www.gazdagnok.hu/2009/04/15/mitol-dol-a-le-4-noi-pui-onismereti-konferencia/

    Várunk benneteket nagy-nagy szeretettel: Ida ***

  • Kedves Pajala!

    Nincsen semmi ellenségeskedés, csak harapok a pénz szórása miatt és főleg azért, amit a gyerekek apja velünk megtett anyagiak terén-de ezenl már úgy néz ki túl vagyunk( még a mai napig közel 1 millával tartozik nekem elmaradt gyermektartásdíj és vagyonmegosztás miatt ). Én csak kemény vagyok ilyen téren, és ezt ők is felfogták. Tehát ez nálunk, amit leírtam részben röhögve működik és aki elfogadja, az tanul belőle (észreveszem azt is, hogy néhány dolgot átvesznek), aki nem az szívja. Hidd el, ha állandóan babusgatjuk őket, nem éri egyik gyereket sem, hogy beveri a falba fejét és rájöjjön hogy az öreglánynak már megint igaza van. Nagyobbik lányomnak ennek ellenére sincsen affinitása rá, ameddig türelmesen magyaráztam kikérte magának, most, amikor hagyom csináljon amit jónak lát, az a baja, hogy miért nem szólok bele. Megkérdeztem tőle: el tudod dönteni mit szeretnél jobban? HA nem ugatok bele az is baj? No azóta nem kérdezi és csinálja tovább a baromságait. Vannak bizonyos dolgok, amiket nem tudok benne megváltoztatni a génjei ellentmondanak. Az idő meg pénz, amit gondolom Te is tudsz. Én ezeket szoktam humorosan “lerázni” ami keménynek tűnhet, DE!!! Az időm megmarad arra, hogy pénzt keressek és megéljek.

  • Boldog névnapot előszőr is Ida és látod a vélesek, tegnapelőtt ezt a kis könyvet olvastam és ennek a párját is az Apáról leányra címűt, melyeket a Nyuszi hozott, a Nyuszinak meg én súgtam. Szerintem is hihetetlenül kedves s értelmes : ) és az atyáknak való tanácsok is jók.

  • Kedves Ida!
    Elolvastam a 15-i hozzászólásomra írt válaszodat. Sajnos, tökéletesen igazad van. “pénzkezelést is szükséges tanulnod!” Vissza kell térnem az eredeti tervemhez (mindig az első gondolat a legjobb), először jöjjön az önismereti tréning. Nem szeretnék úgy beülni a konferenciára, hogy a régi rossz beidegződések mentén próbálom betuszkolni az új szemléletet, gondolkodást.
    Mondok egy hasonlatot: nagy divatja van ma a fogyókúráknak. A legtöbb ember jó néhányat kipróbált már. DE: ha a kezdeti lelkesedést nem követi kitartás, akkor nem lesz belőle életmód váltás. Ahhoz pedig – szerintem – ismerni kell önmagunkat, a reakcióinkat. A kísértés legyőzéséhez nem elég a cél, nem elég tudni, hogy MIÉRT csinálom. Siker élményekre van szükség, amelyeket az apró örömök okoznak. Anélkül pedig lehet tovább kutatni az újabb és újabb “tuti” receptek között, a siker csak átmeneti lesz. A “LE TUDTAM GYŐZNI!” önmagamról szól, nemcsak a kísértésről. Ha a túlsúlyt okozó evés pótcselekvés, kell találni helyette mást, ami hasonló örömöt okoz. Ha betegség, kezeltetni kell. Stb.
    Szemléletet, gondolkodást, élet módot kell váltani!
    Újra kell programoznom (a alapoktól kiindulva) a gondolataimat a pénzzel és a gazdálkodással kapcsolatban. Aztán jöhet a továbbképzés (konferencia).
    Üdv.: Éva

  • Kedves Éva,
    a konferencia nevében is benne van, hogy ÖNISMERETI! :-)

    Minden rendezvényünk ad önismeretet – így ez is természetesen:
    http://www.gazdagnok.hu/2009/04/15/mitol-dol-a-le-4-noi-pui-onismereti-konferencia/

    Ida***

  • Kedves Ida,
    koszonom hogy olvashattalak.
    a 4. ponttal vannak problemaim…a jelen helyzetben.
    Egy nagyon kedves barai hazasparnak lenne szuksege kb. 1 mill kolcsonre, amit nem ok kertek, hanem en ajanlottam fel, latvan nagyon szorult, APEH altal fenyegetett helyzetuket. Nagyon jo a kapcsolatunk, es tudjuk ennek veszelyeit, es azt is tudjuk, hogy a baratsag fontosabb tenyezo, mint a szukseg…mindazonaltal en ugy gondolom, hogy szeretnenk rajtuk segiteni, megha ezt egy adomanykent is fogom fel raszorulo csaladnak. Most megtehetem, es meg is szeretnem tenni…ha most en tudok segiteni…kesobb majd lehet fordul a kocka…Kamatmentesen irjuk 10 evre, es utana is lehet majd reszletekben torleszteni.
    De megis tartok attol amit a 4. pont mond….
    nem szeretnem elveszteni oket mint baratokat.
    Meg gondolkozasi fazisban vannak, csak akkor veszik igenybe, ha tenyleg nincs mas megoldas…
    Koszonom gondolataid, szep vasarnapot, Anna

  • no, bepötyögtem az Anyáról fiúra c. könyvecske pénzes vonatkozású szösszeneteit, megosztom veletek is :)

    Kezdetben:

    Kezdjetek el takarékoskodni az egyetemi évekre! Már most.

    Kisgyermekkor:

    Ha mindig veszel neki valamit, amikor elmegy veled a boltba, akkor hamarosan a bolti ténykedésed másból sem fog állni, mint hogy neki vásárolgatsz, valahányszor elmegy veled a boltba.

    Sport:

    Készülj fel: A sportfelszerelése árát látva meg kell fontolnod egy második jelzáloghitel felvételét.

    Kisiskolás évek:

    Amikor együtt mentek bevásárolni, tanítsd a pénzről! Magyarázd el neki, hogy egyes dolgok nagyon is drágák!
    Beszélgess vele az előtakarékosságról! Aztán adj neki egy perselyt!

    Felsősök:

    Ne keseredj el, ha nem tudsz megvenni neki mindent, amit szeretne! Ehhez egy kisebb ország éves költségvetése sem lenne elegendő.
    Ha panaszkodik, hogy a többi gyerek több zsebpénzt, és más egyebeket kap, ne add be a derekad! Túl fogja élni.

    Lányok:

    Ne engedd, hogy minden megkeresett pénzét a barátnőjére költse!

    Középiskolás évek:

    Ne adj neki elhamarkodottan pénzt minden alkalommal, amikor kér! Ezzel csak azt üzened neki, hogy nyugodtan támaszkodjon rád, ha pénzre van szüksége, ahelyett, hogy saját maga keresné meg.
    Ha a márkák és címkék bűvöletében élsz, akkor őt is erre neveled.
    Legnagyobb megdöbbenésedre drágább ruhákban akar majd járni, mint az édesapja. Ilyenkor kell leültetni és elbeszélgetni vele a munkavállalás szükségességéről!
    Ne hagyd, hogy azzal etessen, hogy nincs ideje dolgozni! Van neki.
    Emlékeztesd magad, hogy nem vásárolhatod meg a szeretetét!
    Még egyetemistaként is azt fogja majd gondolni, hogy a pénz a fán terem. Világosítsd fel!
    Órákon át gyötörni fog olyan autókért, amiket soha az életben nem veszel meg neki. A fiúk már csak ilyenek.

  • Én ebben a témában egy gyerekeknek szóló könyvet szeretnék ajánlani:
    Nógrádi Gábor: A pénz nem a fákon nő!
    Ez a könyv alapvetően arról szól, hogy a gyerekünk ne csak a költés, hanem a pénzkeresés miben létét, módjait is már időben megismerje, legyen kreatív lelje örömét a munkában is. Írtam is róla egy bejegyzést a blogomon.

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.