Biztonsági tartalék, de hogyan tegyek félre?

haz-penz-kiralynos-font-803757_property_value Váratlan helyzetekben derül ki, hogy igen, mennyire jó lett volna, ha tartalékoltunk volna pénzt… Biztosan előfordult már veled is – mindannyiunkkal megtörténik ez -, de tán ideje tanulni belőle! Nos, ehhez nyújtok neked segítséget – egy tanácsadó videóban elmondom, hogyan alakítsd ki azt a bizonyos anyagi védettségedet. Ez voltaképpen biztonsági tartalék átmeneti, nehezebb élethelyzetekre, pont azok idején.

Ezt a videót is a Gazdagnők online kurzusából, a női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő KincsTárból “loptam ki” neked, hogy lásd, ilyesmivel és ilyen formában is foglalkozunk. Téged is várunk a folytatáson, mert 2009. július 8-án újra indítjuk az online kurzust, KincsTár2 néven – most június 18-ig van lehetőséged jelentkezni! Itt tudsz tájékozódni bővebben ->>>

Az anyagi védettségről szóló videó kb. 8 perc – jó tanulást hozzá! Várom a véleményed a hozzászólásokban!

Klikkelj ide a videóért!


Tehát emlékeztetlek arra, hogy 2009. július 8-án újra indítjuk a GazdagNők női pénzügyi önismeretet és pénzügyi intelligenciát fejlesztő online kurzusát, KincsTár2 néven – most június 18-ig van lehetőséged jelentkezni!

Itt tudsz tájékozódni bővebben ->>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

14 Responses to “Biztonsági tartalék, de hogyan tegyek félre?”


  • Kedves Ida!

    Hát ez nagyon ütős volt!!!!
    Nem könnyű, de meg lehet csinálni, nekem is 4 hónapi bevétel-kiadás vezetésre volt szükség, hogy meg tudjam határozni, hol “könnyelműsködök”. Ma már tudatosan utalom át bevételem 10%-át hozamgaranciás befektetési alapba. Csak így tudom “megvédeni” magamtól ezt az összeget. Azt remélem, hogy év végére már sokkal tudatosabban tudom kiadásaimat kezelni.
    Nekem is a Robert T. Kyosaki Cash flow négyszög c. könyve segített.
    Mindenkinek nagyon szép hétvégét kívánok
    Judit

  • Kedves Ida!
    Köszönöm szépen a videót, én május elején kezdtem el vezetni a bevételeimet és a kiadásaimat, és egyelőre még nem látom át teljesen, pláne, hogy nagyobb rendkívüli kiadásaink is voltak mostanában a hamarosan érkező harmadik baba miatt. Valószínűleg nekem is kell 2-3 hónap még, mint Juditnak, hogy átlássam az egészet, és elkezdjek tudatosan takarékoskodni. Bár 2-3 hónapnyi tartalékunk rendszeresen van (ezt ösztönösen csináltuk a párommal), de tudom, hogy ez kevés, ennél jóval többet szeretnék. Mint a Kincstár2 kurzus leendő hallgatója remélem, sok-sok hasznos tanácsot kapok még ezzel kapcsolatban :)
    Egyik ismerősömnél, aki egyébként a párjával kb. háromszor annyit keres, mint mi, megdöbbenve tapasztaltam, hogy az első babájuk születése előtti hónapban semmi (!!!) tartalékuk nem volt. Nekünk abban a helyzetben 6 hónapnyi volt, pedig mint mondtam, inkább ösztönös volt a dolog, mint tudatos. Mivel sajnos azóta a tartalék mennyisége lecsökkent, bőven van mit tanulnom. :)
    Anita

  • Kedves Ida!
    Megmondom őszintén, én kicsit tartózkodtam a bevétel-kiadás vezetésétől. Úgy gondoltam, hogy az én ,,rezgésemnek” nem tenne jót, ha látnám, hogy mennyi pénz marad, miután pl. mindent kifizettem. De azért csak gondolkoztam-gondolkoztam… Gondolkoztam, hogy miért félek ennyire attól, hogy nekikezdjek? Miért félek a végeredménytől? Aztán mint a villámcsapás hasított belém a gondolat: Ha nem kezdem el, ha nem követem nyomon a pénzmozgást, akkor nem én uralom a pénzt, hanem a pénz ural engem! Most már nem félek. Úgy vagyok vele, hogy bármi is jön ki, az csak egy adat. Adat, ami így módosíthatóvá válik.
    Köszönöm neked az ébresztőt! :)

  • Ibolya, gratulálok a felismerésedhez! Nagyon-nagyon fontos! És igen, EZ AZ: nekünk kell kontrollálnunk a pénzt, nekünk kell – ahogy te írtad – uralni őt, és nem fordítva! És az is fontos felismerésed, hogy egy adatról van szó – tehát ide eljutva már tudjuk érzelemmentesen kezelni a pénzt.
    Mert az is nagyon fontos: legyünk a pénzzel kapcsolatban neutrállisak, jó értelemben közömbösek = semlegesek. Se rettegni nem kell tőle, agyon aggódni magunkat miatta, de imádnunk sem kell, rajongva lógni rajta meg főleg nem. Arany középút itt is :-), és akkor minden kezelhetőbb lesz.

    Szembenézés bátorsága – így is szoktam hívni, amit Ibolya tett, amiről írt.
    Kívánom, hogy ez másoknak is sikerüljön :-)

    További szép hétvégét nektek – szeretettel:
    Ida ***

  • Sajnos nekem nincs értelme ilyet vezetni, mert annyi hitelünk van, (hitelspirál) hogy még azokat is csak úgy tudom fizetni, hogy egyikről pakolok a másikra, sosem marad félretehető pénzem. Szeretném, de nincs, ez van. Évekig olyan kevés volt a fizetésünk, hogy mire már több lett, belekeveredtünk a hitelekbe. Mivel úgy látszik a két felnőtt “gyermeket” is még mindig ki kell segítenünk, sosem jövök egyenesbe. Ez sokszor elkeserít.

  • Kedves kiya!

    Ilyen nincs! A helyzeted tényleg elkeserítő, de ha ennyire a gödörben vagytok, akkor onnan már csak felfelé vezet az út.

    Először is, a két felnőtt gyereknek kell, jobb későn, mint soha alapon, megtanítani, hogy hogyan osszák be a pénzt, és hogy csak arra számíthatnak, amit megszereznek maguknak – tekintve, hogy Ti magatok is segítségre szorultok. Arról nem is beszélve, hogy ha már ők maguk is felnőttek, akkor lassan eljön az az idő, amikor már nekik kell támogatniuk Titeket, és nem fordítva. Ehhez jobb, ha hozzászoknak. Tudom, nem könnyű egy ilyen tisztázó beszélgetést bevállalni, de muszáj, különben ők sem fogják megérteni, hogy milyen komoly a helyzet.

    Kettő: igenis kezdjétek el írni a kiadást-bevételt, méghozzá az erősen takarékos verzióban, hogy lássátok, mi az, amit mindenképpen meg kell tartanotok annak érdekében, hogy minimális szinten meg tudjatok élni. A rezsin nem érdemes spórolni, víz, gáz, villany nélkül elég nehezen boldogulnátok. (Ez persze csak addig tart, amíg sínre nem kerültök újra, igaz, az az eddig olvasottak alapján évekbe kerülhet – ellenben meglesz az eredménye, és vele a jó érzésetek, hogy már látjátok a fényt az alagút végén.) A bevétel-kiadás vezetése ebben a helyzetben már csak azért is különösen hasznos és fontos, mert így meglátjátok, hogy hol tudtok még spórolni: lehet, hogy ezentúl nem a Milli dobozos tejet fogjátok megvenni, hanem jó lesz a T Gazdaságos verzió is. El sem hiszitek, ilyenkor milyen kreatív módokat tudtok még találni a spórolásra! Ha az ilyesmiket éves szinten összeadjátok, elképzelhető, hogy az egyik hiteleteknek egy jelentős részére már meg is lesz a fedezet.

    Három: szedjétek össze az összes hitelpapírotokat, és rendszerezzétek, melyik milyen futamidővel ketyeg, és milyen magas kamattal terhelt. Először mindig azokra a hitelekre koncentráljatok, amelyek a legmagasabb kamatokkal futnak, mert ezeknél elmaradás esetén a büntető kamat is iszonyú tud lenni. Nem tudom, milyen típusú hiteleitek vannak, de ha van rá lehetőség, akkor érdemes bemenni a bankotokba, és a magasabb kamattal terhelt hitel(eke)t átcsoportosítani egy kisebb kamattal terheltbe. Ha netán a hitelek mellett több pénzintézetnél is vezettek számlákat (hitelszámla, folyószámla, kártyaszámla, stb.), azt érdemes egy pénzintézethez átvinni, olyan helyre, ahol a mostani piaci körülmények között viszonylag alacsony kamatot számítanak fel. A számlákat mindenképpen érdemes ilymódon racionalizálni, már csak az átláthatóság kedvéért is.

    Negyedszer: ebben a helyzetben nagyon meg kell gondolnotok az adósságrendező hitelt is. Ez ugyan átláthatóvá teszi a hiteleiteket, mivel az eddigi sok helyett egyetlen hitellel kell(ene) csak foglalkozni, ellenben a kamata igencsak “helyből felszálló” lehet. Mivel nem ismerem a jelenlegi hiteleitek kamatait, lehet, hogy ez is érdemi lehetőségként vetődhetne fel Nálatok.

    Ötödször: nem tudom, van-e valamilyen olyan megtakarításotok, vagyontárgyatok, amit pénzzé lehetne tenni. Ha tényleg olyan súlyos a helyzet, mint ahogy az a hozzászólásodból kicseng, akkor pl. egy nyugdíjelőtakarékossági számlán, vagy befektetéssel kombinált életbiztosításban fekvő pénzt is érdemes lenne figyelembe venni az adósság csökkentésekor. Nem tudom, mennyi idősek vagytok, de ha még ötvenen innen, és a munkahelyetek stabilnak mondható, akkor még van rá jó pár évetek, hogy újból komolyabb összeget tudjatok félretenni nyugdíjas éveitekre – tekintve, hogy a nyugdíjkorhatár egyre emelkedik, még egy jó darabig aktív dolgozók maradhattok.

    Hatodszor: ha ez sem elég, akkor keressetek fel pénzügyi tanácsadó szakembert, aki kidolgoz majd egy kész tervet a Ti pénzügyi válságotok menedzselésére.

    Nem tudom, tudtam-e némileg segíteni. Tudom, amit leírtam, mind iszonyú sok időbe és utánjárásba kerül, viszont kiránthat Titeket a bajból, és jó példával szolgálhat a felnőtt, de pénzügyileg még meglehetősen önállótlannak tűnő gyermekeiteknek is.

    Kéz- és lábtörést!

    Üdv:

    Csilla

  • Én elég jó helyzetben vagyok, plussz apukám szokott minden hónapban pénzt adni,bár szűkösen kijönnék a fizetésemből.Ezt a pénzt,amit tőle kapok most spanyol tanárra költöm,de ebből szoktam az extra kiadásaimat is fedezni. Nagyon gáz,hogy apukám még mindig pénzel? vagy ha megteheti és szívesen adja akkor fogadjam el? Kicsit zavaró, olyan mintha nem tudnám magam eltartani,de közben meg igen… a szüleim elváltak és lehet apának jót tesz a tudat,hogy van még kiről gondoskodnia…hát nem tudom….szerintetek?

  • Juci,

    Popper Péter azt mondta, a fia akkor lett igazán felnőtt – harmincon túl -, amikor már nem kellett pénzzel támogatni, vagyis azzal az összeggel gazdálkodott, amit maga keresett.

    A kapott pénz egy részét érdemes lenne eltenni biztonsági tartaléknak. Sosem tudhatod meddig tud támogatni a papád, esetleg szüleid közül kinek lesz a te segítségedre szüksége.

    Judit

  • Juci,
    egyet értek Judittal – azt gondolom, hogy ami a spanyol tanulásodon kívül marad, azt tedd félre. Képezz belőle tartalékot, tehát kezeld úgy, mintha nem lenne :-)

    Legyen az a célod, hogy kijöjjél a pénzedből a saját lábadon megállva. Apukádtól az anyagi támogatást tekintsd ajándéknak – hogy ajándékként a tanulásodat finanszírozza. De képezz mindenképpen tartalékot – mert mi van, ha egyszer csak neked kell önállóan a spanyol tanulásodat finanszírozni? Nehogy pénz hiánya miatt kelljen abbahagynod! Miközben valóban a tudás megszerzése az egyik legjobb befektetés!

    Nem tudom, hogy mit értesz extra kiadáson – megírnád?
    Akkor jobban lehetne róla véleményem – már ha érdekel :-)

    Köszi előre is – ida ***

  • Kedves Csilla!
    Köszönöm a jó tanácsokat, de minden szempontból elegem van, már kedvem sincs foglalkozni a pénzügyekkel. Élelmezésben és minden egyébben már minimálisat költök, vagyis mindenből az olcsóbbat. Ruhát már abszolút nem veszek, ha mégis muszáj, pl. cipőt, mert szétmegy, annak az ára is hiányzik. Sajnos a férjem dohányzik, esély sincs rá, hogy leszokjon. Már többször kiszámoltam neki, hogy hány milliót költött 29 év alatt erre. A felnőtt gyerekek főiskolán tanulnak, az egyik most végez, a tandíját mi fizettük, Ő dolgozott, mert estin járt és fizette az albérletet. A másik más városban nappalin, szintén albérletben, még egy éve van hátra, most úgy döntött, hogy halaszt. Én már csak egy kis magánéletre és nyugalomra vágynék, de ez is elérhetetlen számomra. Azt hiszem többet már nem jövök erre, de köszönöm, valaki figyelt rám.

  • Kedves kiya!

    Sajnálom, hogy nem sikerült még egy kicsi kis reményt sem csöpögtetnem Beléd… :( Remélem, nem érezted úgy, hogy fogadatlan prókátorként viselkedtem. Ha mégis,akkor bocs, nem állt szándékomban.

    Belegondondolni sem merek, hogy mennyire kétségbe lehetsz esve. Viszont egy nap nyugalmat és magánéletet azért próbálj meg kipréselni valahogy. Másnap talán már jobban átláthatóvá válik a helyzet, és hátha akad Neked is valamilyen ötleted. (Azt szokták mondani, hogy adjunk magunknak egy kis időt, hogy el tudjunk távolodni a problémától, hogy utána újból szemügyre véve megoldást találhassunk rá.) Ahogy kivettem a hozzászólásodból, nagyon kimerült lehetsz, így valószínűleg ez nem is kismértékben járul hozzá ahhoz, hogy nem találod a kiutat. Adj Magadnak még egy esélyt, meg egy pihenőnapot! (Ahogy Ida valószínűleg mondaná, töltődj fel újra, hogy lelkiekben újra gazdagnak érezhesd Magad!) Aztán gyere vissza, hátha más is tud még Neked újat mondani!

    Kéz- és lábtörést!

    Üdv:

    Csilla

  • Sziasztok Lányok!
    Őszinte érdeklődéssel olvastam a bejegyzéseket, különösen kiya levelét, aztán pedig Csilla válaszát.
    Kiya,
    remélem jössz még erre az oldalra, mert itt hidd el kapsz lelki támogatást. Többen álltunk már fel újra és újra, mert Ida, Sóti Judit és a Lányok olyan praktikus tanácsokat és erőt adó leveleket írtak, amiből rájöhettünk, hogy nem vagyunk egyedül a gondjainkkal.
    Biztos nehéz így legyűrni a mindennapokat, de szedd még magad össze egyszer – még akkor is, ha igazságtalannak érzed, hogy veled történik ez, és újra neked kell erősnek lenned és újra felállnod, de talán most sikerül, ne add fel! Szerintem Csilla nagyon gyakorlatias tanácsokat írt, nyomtasd ki, ha jobb passzban leszel, és kezdj el intézkedni. Már az is olyan jó , mikor érzed, TE irányítod a dolgokat. Hogy képes vagy menni és nem sodródni az utadon. Olyan nagy a világ, olyan sok jó van benne, kizárt, hogy nektek ne lenne benne olyasmi, amire vágytok. Próbálj, pihenni, kikapcsolni, akár egy napra – nem oszt, nem szoroz alapon, menj a zöldbe, süttesd kicsit a napon magad, simogass fákat, nézz virágokat – élvezd a természet gazdagságát és hidd el, hogy amit akarsz, és tenni is hajlandó vagy érte a tiéd lehet.
    Ne haragudj rám, kérlek, ha úgy gondolod, hülyeségeket írtam, könnyű nekem – mert mint mindenkinek, nekünk is megvannak a gondjaink, de rájöttem és megtanultam tudatosan a jóra fókuszálni, nem félni attól, ami nincs és nagyon örülni annak, ami van. És ebben sokat segített Ida, Judit és Lányok!
    Szeretettel,
    Andi

  • Kedves Hozzá szóló Lányok!Bocsánat hogy ezt irom de csak ez jól esik hisz mégis csak lányok vagyunk!
    Ahogyan elnézem itt a leveleket, senki sincsen olyan nagyon jó helyzetben, hogy külömbnek érezze magát. Mi mindnyájan
    egy törékenynők, de lelkiekben mégis a leggazdagabbak vagyunk. Igen itt mindenkinek sajnos ki jut a jóból,és a rosszból bőven, csak valahogyan a rosszat érezzük szerintem az érzékenyebbnek. Igen van ki út, csak most egy kicsit megpróbáltatásnak vagyunk ki téve, hogy a nehéz időkben mennyire vagyunk,és tudunk Ön magunkon felűl kerekedni,és azt megoldani a /problémát,vagy problémákat/. Igen én is igy vagyok ezzel a gondolattal,hisz az ember csak abból tud gazdálkodni, ami bejön,és abból tud kiadni is ami van.
    Már én is évek óta illetve több mint 16-éve özvegy vagyok, sajnos a férjemet egy ronda szivinfarktus elvitte tőlünk. A gyermekeim is már elmentek,hisz egyszer csak őnekik is élni kell a saját kis életüket, ez igy helyes is. Fiam megnősült nálluk jön a baba. A lányom is férjhez ment. Én sajnos minimál bér után mentem el nyugdijba,ugye nem kell leirnom,hogy a minimálos nyugdijasok nincsenek megfizetve.
    Tehát ennyiből van a megélhetésem, de annak szivből örülök,hogy a gyermekeimet nem kell segitenem,ugyan miből is tudnám? De ők sem adnak nekem, hiszen örülök,hogy magukat el tudják látni és nem kérnek.
    Ök azt nem látják mikor min spórolok,és én mit eszek hisz nem is akarom részletezni,hisz olyankor el keseredek,hogy ezért dolgoztam 41-évet,hogy itt tartsak?

  • Kedves Ida!
    Koszonom, a HosNok oldalának, akikhez a Dudus-on kerestul jutottam hozzá még nem is olyan rég, azóta is ha tehetem olvasgatom az említett oldalakat…Na, de ez az On oldala nagyon tanulságos és elmondhatatlanul megfogott, hiszem nekem is éppen ilyen tanácsokra, segítségekre volna szukszégem, mivel elég nehezkesen tudunk kimászni az adósságainkból…/Ahogy Ibolya írta, nekem is érdemes lenne átvennem az irányítás a pénz felett és nem pedig fordítva/.

    Koszonom mindannyiotoknak. Szlovákiábol: Marika

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.