Pénz és a biztonság: lesz-e nyugdíjad?

harang-macskaval-1064946_iron_bell_with_the_cat30 év múlva nem lesz nyugdíjunk – olvasom egy blogbejegyzésben. De hogy a néhány év múlva nyugdíjba menőknek mennyi lesz, mennyi lehet a nyugdíja, arról is nyugodtan szólhatna írás – pontosabban szól is. Nem is egy.

Amíg valaki nem kezd idősödni, nem igazán törődik azzal, hogy idős korában hogy s mint lesz – mégis ezt látom gyakran.

Te mennyire vagy előre látó?

A személyes pénzügyeimmel én is akkor kezdtem el foglalkozni komolyabban – megvallom őszintén- , amikor szembesültem azzal, hogy egy végig dolgozott élet (44 évnyi tevékeny esztendő után) örülhetek majd, ha lesz 25 ezer forintnyi nyugdíjam. Miközben napjainkban is mintegy 45 ezer forintot fizetek havonta az állam nyugdíj kasszájába.

No, de ez a pénz a mostani nyugdíjasok nyugdíjára megy! A kirovó-felosztó rendszer sajátosságaként… És mire én odáig jutok, hogy nyugdíjas lehetek, majdhogy nem nem lesz mit nyugdíjakra fordítania az államnak, ugyanis a befizetések nem lesznek elegendőek – többek között a fogyó népesség miatt sem.

A szakértők már régóta kongatják a vészharangot, de sokaknak csak nem akaródzik meg hallani. Pedig itt az idő, hogy mindenki komolyan vegye! A nők meg különösen, mert nekünk ráadásul általában alacsonyabb a nyugdíjunk, mint a férfiaké, és hazánkban általában 8 és fél évvel túl éljük a férfiakat. Az így adódó extra évekről magunknak kell gondoskodnunk. Azok a nők, akik már régóta, korábban is egyedül éltek, nekik nem kihívás, hogy egyedül kell felelniük magukért, de még nekik is sokkoló lehet a jelentősen csökkenő életszínvonal.

Minden 100. feliratkozó nyer – iratkozz fel blogértesítő hírlevelemre!

Ha előre látó vagy, mindezt elkerülheted! A bevételedből félreteszel, befektetsz idős napjaidra, megtanulod, hogyan generálj passzív jövedelmet, hogyan védd meg a pénzedet, magyarul: megtanulod személyes pénzügyeidet menedzselni, és folyamatosan fejleszted a pénzügyi intelligenciádat.

A tudatos pénzügyek tervezése mindehhez nagyon fontos – nem véletlenül foglalkozom majd ezzel többet a következő időszakban a blogbejegyzésekben is. Figyeld ezeket, és hamarosan kiderül az OK  is!

Utóirat: felhívnám a figyelmedet arra, hogy itt alább a kapcsolódó blogbejegyzések könnyen lehet, hogy a pénzügyi tervezés témához kapcsolódnak, és találhatsz bennük (ha még nem olvastad volna őket) hasznosítható, fontos dolgokat, jó megoldásokat.

A hozzászólásokban várom soraidat arról, hogy te mennyire vagy előrelátó – mondjuk a leendő nyugdíjad tekintetében (akárhány éves is legyél!).

Minden 100. feliratkozó nyer – iratkozz fel blogértesítő hírlevelemre!

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

30 Responses to “Pénz és a biztonság: lesz-e nyugdíjad?”


  • Kedves Ida!

    Nagyon tetszik a gondolat amit felvetettél. Pénzügyi tanácsadóként dolgozom egy biztosító társaságnál. Nap, mint nap szembesülök a felvetett témával:
    – lesz-e nyugdíjunk?

    Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy vajon mi is lesz majd vele/velünk, ha nyugdíjba vonulunk. sokan elütik a témát azzal, hogy …. hol leszek én akkor már…, … gondoskodom én magamról..

    Magunkról gondoskodni olyan fontos, mint naponta vizet inni. Ha betegek leszünk, vagy “elmegyünk” e világról ne hagyjuk a szeretteinket anyagilag kellemetlen helyzetbe.

    Igazán megértem, hogy nehéz mindenhónapban félretenni, hiszen a kevésből még megtakarítani? Bizony-bizony nagyon muszáj.

    Egy számomra kedves házaspárnak említettem ezt a témát, s javasoltam azt is, hogy a megtakarításhoz legalább vlaamennyi életbiztosítást építsünk be, hiszen három gyerekük van. Akkor nem hallgattak rám. A férjnek két hónappal ezelőtt leállt mindkét veséje…., most donorra vár.

    A hétvégén kerestek meg, hogy kössek számukr aéletbiztosítást. A gond csak az, hogy ha valaki már beteg a biztosító nem igazán vállalja be.

    Nos ez a helyzet a nyugdíjjal is. Akármilyen minimális összeggel el kell kezdeni félretenni, többlábon állni, mert bizony nem lesz nyugdíjunk.

    Sajnálom Ida, hogy Pesten vannak a kurzusaid, mert bizony én is szívesen elmennék, s résztvenék rajtuk. A blogbejegyzéseket viszont mindig elolvasom, s hasznosnak találom.

    Szia – Mária

  • Kedves Ida!
    Én nem titkolom a korom,52éves vagyok ,35éves munkaviszonyom van .Megmondom őszintén,nem látok esélyt arra hogy nekem lessz nyugdíjam.Bár van önkéntes nyugdíjpénztáram.De biztosan te is tudod hogy az is veszteséges.Már én nem is tudom hogyan is volna jó takarékoskodni.nagyon örülök hogy ez az oldal létezik, mert nagyon sokat lehet tőled tanulni.Köszönöm a sok jó tanácsot , maradok a hű tanulód:Katica

  • Mária,
    köszönöm az értékes hozzászólásodat.

    Én zalaegerszegi vagyok eredetileg (98 óta élek, lakom Bp-en), és nagyon-nagyon sok éven át jártam Budapestre tanulni. És tősgyökeres vidékiként is kénytelen vagyok azt mondani, hogy Bp-et a legkönnyebben megközelíthető mindenkinek. Ezzel együtt vidéken is megfordulok – pl. legközelebb július 23-án Szegeden leszek a Közéleti KV-zóban (erről mennek majd részletek még).

    Az online kurzust is azért szervezem, hogy az bárki számára bárhonnan elérhető legyen – most is vannak az országhatáron túlról is (ma indultunk :-)).

    Ida ***

  • Kedves Ida!

    Először is nagyon tetszenek a blogba beírt cikkek és a hozzászólások is nagyon érdekesek!
    Én már évek óta több lábon próbálok állni. A mostani gazdasági válság azonban jócskán megcsapolta az eddig keservesen összekuporgatott nyugdíj kiegészítésére, és a család megsegítésére befizetett összegeket.
    Én személy szerint kötöttem euró és forint alapú életbiztosítást, és rendelkezem önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel. Csak az utólsó esetében közel 75 ezer Ft veszteséget számoltak el. Hozzá kell tennem éves szinten 60 ezer Ft-ot fizetekbe. Tehát itt már hozzányultak a tőkéhez is! Nagyon remélem, hogy hamarosan megváltozik a helyzet és ismét a hozamokat termeli majd a befektetés.

    Legyen szép estétek!

    Üdvözlettel Ildikó

  • Kedves Ida! Évek óta rágódom a témán, de a rengeteg adósság miatt elképzelhetetlen volt még a legminimálisabb megtakarítás is, hiszen sosem volt elég hónap végéig a pénz, és csak az adósságot gyűjtöttem, a leendő nyugdíjam helyett (53.-ik szülinapom volt 3 napja) Egy éve tudom megoldani, hogy 3 havonta 50 ezret befizetek egy nagy biztosító társaság programjába, egy barátom intéz mindent, aki ezel foglalkozik. Két gondom van: az egyik, hogy az évi 200 ezer nagyon kevés, mármilyen jól kamatozzon is a 10 év alatt. A másik, hogy azt olvastam egy híres pénzügyi (dr) tanácsadótól, hogy csak biztosítóhoz, és bankhoz ne vigyük a pénzünket ! Tudok Nálad olvasni valamit a témáról, vagy tervezel valamit írni a felvilágosításunkra, mert a korosztályomban nem nagyon találkozom olyanokkal, akik részben az idő rövidsége, részben a pénzhiány, vagy éppen a tudatlanság miatt tudnának okosan lépni, vagy nem jól lépnek, és ráfizetnek a befektetéseikre. Elég régóta olvasom az oldalaidat, és adok a véleményedre (tudom, dönteni nekem kell), de biztosan vannak olyan praktikák, aminek segítségével kevesebb eséllyel sétálunk bele a bankok, vagy mások csapdáiba…

  • Kedves Ida!

    A téma jó,nagyon időszerű. Ezt már vagy 10-15 éve mondogatják a pénzügyekkel foglalkozók, de nem hallják meg annyian, amennyi embernek szüksége lenne rá. Ezt meg tudom érteni, hiszen nagyon nehéz a kevésből kiszakítani. Én 1989-ben kötöttem meg az első biztosításomat, hogy majd legyen öreg koromra, és utána is kötöttem még vagy kettőt, de az idő múlásával sajnos vagy díjmentesítenem kellett, vagy ha már lehetett,akkor visszavásárolnom, mert úgy alakult, hogy nem tudtam fizetni őket. Sajnálom, hogy ez így alakult akkor, ez biztos mással is előfordult.
    Most is tudom, hogy meg kell oldanom az öregkoromat, és meg is fogom!! Ehhez nyújtasz segítséget te is a kurzusoddal, és tökéletesítem teremtő technikámat, hogy a bőség beáramolhasson hozzám.
    Ildikó

  • Kedves Ida!

    Ahogy mondták az előttem szólók, a téma nagyon időszerű.
    Végre el kell hinnie mindenkinek, hogy megszűnt 20 éve a mindenkiről gondoskodó állam, a rendszerváltáskor felvállaltuk a kapitalizmust. Mindenki a saját sorsának kovácsa. Én elmúltam 60 éves és először 7 éve nyílalt belém a felismerés, hogy egy láb, nem láb, amikor a munkahelyemen leépítettek, nagyon váratlanul ért. Akkor megfogadtam, hogy kezembe veszem a sorsom irányítását, többé ilyen nem történhet velem. Az alkalmazotti munkám mellett el kezdtem tanulni az emberekkel foglalkozni, fogyasztói csoportokat szerveztem. Az alkalmazotti mentalitásom legyőzése miatt csak 3 év múlva kezdtem el pénzt keresni ebből a vállalkozásból. Két éve ott hagytam a munkahelyemet és nyugdíj mellett már csak ezzel a vállalkozással foglalkozom, mert biztos anyagi hátteret nyújt. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy addig ássa a kutat, amíg nem szomjas. Mindenki meg tudja találni a lehetőséget, ami segít neki, csak figyelni kell, hogy felismerje azt, ne menjen el mellette úgy hogy ki sem vizsgálja. Csak a saját belső hangra figyeljen, mert a véleményeket nagyon olcsón mérik és azt kapjuk kéretlenül is, de nekünk kell döntenünk a saját életünkről.
    Mindenkinek szép estét kívánok
    Judit

  • Kedves Ida!

    Szerintem sokan tennék hogy nyugdíjas éveikre sporoljanak (befektesenek).
    De vannak még ma olyan munkahelyek ahol igen kevés a bérezés az alkalmazott nics értékelve csak kihasználva.
    Épp ezért még a havi fizetésüket kikell potolni másodállás vállalással,hogy létezni tudjon és még igysem biztos,hogy minden számla kivan fizetve hónapról hónapra pedig az a bizonyonyos nadrágszíj már elég szoros.
    Szeretettel üdvözlök mindenkit: Maya

  • Kedves Ida!

    Nagyon jó a téma. Nekünk akik 50 év körüliek vagyunk, a leg bizonytalanabb a nyugdíjunk.Évek óta foglalkoznak a médiák a nyugdíjhelyzettel. Amit rebesgettek,most bekövetkezett, Az én magánnyugdíj számlám a mínuszba ment át. Remek nem? Azonban én mindig kerestem a lehetőséget, amivel a havi keresetemet kiegészíthetem. Pár éve találkoztam egy csodálatos dologgal, amit először kétkedve fogattam majd belevágtam. Nem bántam meg. Úgy tudok pénzt keresni, hogy másoknak is segítek a jobb élet megteremtésében.Ez egy passzív jövedelmet generál,és így próbálom öregkoromra biztosítani a megélhetésemet.

  • Huuu, lányok – nem gondoltam volna, hogy ez a téma ilyen gyorsan ennyi nőt :-) megszólaltat, de nagyon örülök neki.

    Most botlottam bele valamibe, amit küldök szeretettel (s ha jól értem ez 1 ingyenes lehetőség jól érezni magunkat ;-)):
    http://www.50plusz.net/id-1104-50_feletti_internetezok_2_hazibulija.html

    Ida ***

  • Sok most nyugdíjba vonuló ember havi jövedelme akár
    30-50%-kal is csökkenhet külön megtakarítások nélkül,
    tehát nem árt már most észnél lenni.

    Kulcsszó öngondoskodás.

    Hogy életed alkonyán biztosan ne kerülj kellemetlen
    helyzetbe, elkerülhetetlennek tűnik hosszú távú
    megtakarításokat felhalmozva önmagadról gondoskodni
    időskori jólétedről. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni.

    Jól gondold meg mit választasz!

    A nyugdíj célú megtakarítás mindenki életében a
    leghosszabb távra tervezett befektetést jelenti (még
    akkor is, ha már nem vagy pályakezdő), így sajátos
    aranyszabályokat érdemes szem előtt tartani, ha a
    legnagyobb hatásfokkal szeretnéd céljaid megvalósítani.

    A céloknál jellemzően két szempont jelenik meg: a
    biztonság és a magas szintű jövedelmezőség.

    De hogyan fektess be úgy, hogy ne kelljen feleslegesen
    sokat reszkírozni, mégis megnyugvással figyelhesd
    megtakarításaid értéknövekedését évről évre?

    A befektetések hosszú távú alapszabálya, hogy magas
    hozam csak magasabb kockázat vállalásával
    érhető el.

    A magas kockázat természetesen magában foglalja az
    esetleges negatív időszakokat is, de jól átgondolt
    stratégiával a hosszú távú optimalizáció sikeres lehet.

    Tudnod kell azt, hogy mikor kell több részvényt venni, és
    azt is, mikor fordulj a biztonságosabb kötvények felé.

    Mivel a nyugdíjjal kapcsolatos befektetések legtöbbek
    esetében igen hosszú időszakot ölelnek fel (több
    évtized), képes lehetsz elviselni a magasabb nyereség
    reményében a magasabb bizonytalanságot is.

    Ma egy átlagos magyar magánszemély megtakarításainak
    58 százalékát bankbetétben, vagy készpénzben tartja.

    Ha nem félsz szélsőségesen a kockázatoktól, és
    rendelkezel előrelátható, valamelyest stabil
    jövedelemmel, akkor a nyugdíjra gondolva, célszerű
    mindenképpen kockázatosabb területek felé
    tekintgetned.

    A befektetésekhez nem kellenek nagy összegek, akár
    havi 5-10 ezer forintos megtakarítással is 20-25 év
    múlva milliókhoz “juthatsz”.

    Egy dinamikus portfólió összetétel mellett havi 5 ezer
    forintos megtakarítással 25 év múlva jó eséllyel akár 9
    millió forint lehet a számládon.

    Ha konzervatívan gondolkodsz, akkor havi befizetéseid
    összegét kb. harmadával kellene növelned.

    Az alapelvet tehát soha ne veszítsd szem elől: minél
    több időd van a nyugdíjig, annál jobban érdemes lehet a
    magasabb hozamlehetőséget keresned a magasabb
    kockázat árán is.

    Jelenleg a bruttó bér 8%-a kerül pénztári számlára. Ez
    hozzávetőlegesen a nettó bér 14%-a, ami természetesen
    kisebb és nagyobb arány is lehet az eltérő adósávok
    miatt.

    A kötelező nyugdíjpénztáraktól elvárható hozam
    hosszútávon nettó 9% körül tűnik reálisnak.

    Jelenleg abba az irányba haladunk, hogy állam egy
    minimális nyugdíjat biztosít. A nyugdíjpénztári rendszer
    előnyeit elsősorban azok élvezhetik, akik 35-40 éven
    keresztül pénztártagok ( akiknek még 35-40 éve van a
    nyugdíjig)

    Ha Te ebbe a kategóriába tartozol – a 8%-os díjjal,
    illetve a díj befektetéséből származó hozammal
    számolva – nyugdíjas éveid kezdetekor a számládon
    nagyjából 50 évnyi fizetésed áll rendelkezésedre. Ennek
    reálértéke megközelítőleg 15 évnyi fizetésednek felel
    majd meg.

  • Hát Ida!
    (Bocsi a kezdésért!)
    Megint bele találtál egy jó kis témába!
    Én már kb 15 évvel ezelőtt hallottam és megértettem, hogy nem lesz (értéke) nyugdíjam(nak)(54 éves vagyok). A mostani fiatalok pedig magát a szót, hogy nyugdíj, felejtsék el, mert addigra nem is lesz!
    Valóban a legjobb szó rá – valaki említette – az öngondoskodás.
    Ida minden oldalról közelítve azt próbálja velünk, nőkkel megértetni, hogy bármi legyen is az ok, a saját pénzügyi függetlenségünk létfontosságú.

  • Kedves Lányok!

    nagyon jó olvasni, hogy nem csak panaszkodni tudunk, hanem tényleg megoldásokat keresünk.
    Gabi hozzászólásából is nyilvánvaló, hogy az elmúlt 20 évben kinőtt egy pénzügyi tanácsadói szakma-nagy tudású képviselőkkel. Keressétek őket, ne féljetek attól, hogy a pénzintézet is jól keres azokon a befektetéseken, amiket ajánl az ügyfeleknek. nekünk is elemi érdekünk, hogy a partnerek anyagilag érdekeltek legyenek a befektetéseink sikerében.

  • Marcsi, igen-igen és igen! És örülök, ha átmegy, hogy mennyire fontos a saját anyagi függetlenségünk! Mindenkié! Én azért a nőkről beszélek, mert nőknek akarom ennek a fontosságát átadni.

    Időnként kiabálni szeretnék, hogy “Héééé, nem látod, mi hova vezet?” Viszont magánemberként, de segítőként is tudom, hogy senkit nem lehet – nem is szabad – megfosztani a saját tapasztalattól. De hogy ki hogyan és mikor ébred rá dolgokra, mikor ébred fel :-), aztán tán a blogommal, a női programjaimmal is tudom segíteni.

    Mert tényleg nagyon tragikus történeteket látok – meg gondolom, láttok ti is.

    Elő is szedtem egy pénz “novellám”, hogy majd megosszam veletek is – élet írta történet, valóságos az alapja. Megy majd egy bejegyzésben a közeljövőben.

    Ida ***

  • Kedves Ida!

    Asszem, ez az a téma, aminek kapcsán igazán szembesülhetsz azzal, hogy micsoda nagy fába vágtad a fejszédet, amikor – gyakorlatilag – a hazai pénzügyi kultúrát, műveltséget akarod megváltoztatni, mégha “csak” a nők szegmensén keresztül is…

    Olyan régóta folyik a csapból – kb. a rendszerváltás óta -, hogy milyen fontos az öngondoskodás, de még mindig működnek a régi, Kádár-korból hozott reflexek, hogy majd az atyáskodó, paternalista állam megoldja az életünket. Az meg külön szégyene az ún. “elitnek” (pártoktól függetlenül!), hogy erre minden választás alkalmával rá is játszik… a költségvetés meg csak nem akar helyrebilleni. Ugye?

    Bocs, hogy politikai mederbe folytam, de ez is hozzátartozik ahhoz a társadalmi kórképhez, ami sokszor olyan beépített gátlásként működik, mint az Általad emlegetett, pénzzel kapcsolatos mítoszok és legendák…

    És még egyszer azt kell mondjam, Ida, igazad volt: “fentről” nem remélhetjük, hogy belátják a tévedéseket, vagy hogy egyhamar megváltoztatják a felosztó-kirovó rendszert, ezért kell az egyénnek tennie valamit. Te meg ezért vagy itt nekünk, hogy ebben segíts. Na, ezt kell még nagyon sok embernek felismernie.

    Üdv:

    Csilla

    U.I.: Még egyszer bocs, hogy valamelyest a politika irányába tereltem a dolgot, de közgazdász végzettségű vagyok, így akaratlanul is látom a dolgok alakulását ebből a szemszögből is…

  • Üdv Mindenkinek!
    Én 33 éves vagyok,és már 22 éves korom óta van magán,önkéntes nyugdijpénztáram,és életbiztosításom is van,de azon gondolkodom,hogy kiveszem a pénzem onnan,mert semmire sem jó.Lehet,hogy fiatal és egészséges vagyok,és még nem kellett a hasznát vennem annak,hogy fizetgetem,de annyi mást tanulmányoztam és egyszerűen nem látom értelmét. Sem nyugdijpénztárba,se önkéntes, se semmilyen életbiztosításba nem látom értelmét befektetni. Hálát adok a sorsnak,hogy olyan munkalehetőséget adott nekem,ami anyagi függetlenséget nyújt és örömmel dolgozom,mert tudom,hogy van értelme, látom a célomat benne,és tudom,hogy nem kell semmilyen pénzintézethez betennem a pénzem,hogy nekem később jó legyen. A bankok,biztosítók is csak lenyúlnak, belőlünk élnek,de most hogy válság van, a mi pénzünket csapolják. Majd hanyatt estem,mikor több volt a veszteség mint amennyi be lett fizetve a tavalyi évben. Az én pénzem biztos nem használják!!! Bankba sem érdemes tenni, alig van rá valami kis kamat. Sajnos ez az állam hibája hogy ide jutottunk. Rosszul működő gazdasági helyzet, rossz vezetők. Itt nem fogom a pénzem fialtatni,hogy mások lenyúlják!Nagyon meg kell gondolni,hogy az ember hol min tud takarékoskodni a mai világba,mikor mindennek megy fel az ára. Igy nagyon nehéz, főleg egy fiatalnak,akinek még munkája sincs ( most nem magamról beszélek) Ez egy elég összetett dolog szerintem.A válság pedig még csak most fog kezdődni.Hiába, Amerika már kilábal belőle lassan, mi meg csúszunk bele. Kíváncsi leszek……
    kellemes hétvégét mindenkinek:)
    Szilvi

  • Kedves Sziliva,
    ha kivesszük és otthon őrizzük a pénzünket, hát az nem biztos, hogy jó megoldás… Szerintem az a fontos, hogy megtanuljuk, hogy HOVA tegyük, mibe fektessük be, AKTIVAN hogyan gondokodjunk magunkról, hogyan leszünk passzív elszemlélők helyett a pénzünkről felelősséggel, kellő tudással felvértezett döntéshozók. És e közben persze meg kell tanulnunk megvédeni a pénzünket.
    Ami problémákat felvetsz az valóban összetett, de biztos, hogy az áldozat magatartás helyett a pénzügyi intelligenciával felvértezettek járnak jobban képletesen és valóságosan is.
    A válságba én nem lovalnám bele magam annyira, meg a mások okolásába – válság idején is van, akinek jól megy, jobban megy. Mert hogy teszi a dolgát, megingathatatlanul – panaszkodás, siránkozás helyett. Csak a megoldáskeresés visz előre a problémákban való dagonyázás helyett. És az a mély hit, hogy mi vagyunk a saját sorsunk kovácsa, mert ugyan kihívások mindig voltak, vannak és lesznek, de mi választjuk meg, hogy hogyan reagálunk rá.

    Drukkolok, hogy a pénzed megfelelő helyét te is megtaláld, és jó, ha ehhez kész vagy tanulni, fejlődni – ehhez is drukkolok neked :-)

    ida *** szeretettel

  • Szilvi,

    figyelmedbe ajánlom a következő hírt, amely szerdán jelent meg az origo portálján.

    http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090708-magyarorszag-kedvezobb-celpont-lengyelorszagnal-szorosabb-koltsegvetesi-szigor-meghozzta-bizalmat-forint.html

    Amikor az önkéntes- és magánnyugdíjpénztár intézményét bevezették, örömmel léptem be. Nem bántam meg, még annak ellenére sem, hogy most mint minden más befektetésnek (ami kockázattal jár) nincs hozama. Azonban azt is látom, h az eltelt kb. 10 év alatt hogyan növekedett a hozam.

    Ahogyan az éjt a nappal követi, úgy a gazdasági életben is vannak mély pontok és vannak jobb, kiemelkedő időszakok is. A pénzügyi intelligencia ahhoz kell, képes legyek felismerni, a bőségesebb időben úgy gazdálkodjak, hogy a nehezebb időszakban se szenvedjek.

    Nem kell ehhez gazdasági válság. Minden életkornak megvannak a megfelelő kihívásai. Nincs a világon olyan hely, ahol tuti biztonságban tudhatnád a pénzed, az életed…

    A hozzászólásodat olvasva eszembe jutott az egyik ismerősöm, aki hasonlóan gondolkodik mint te, bár ő harminc évvel idősebb nálad. Nem csak a bankoktól félti a pénzét, hanem úgy általában is azt gondolja, meglopják. És tényleg meg is lopták, többször is. Többek közt fényes nappal bemásztak a szellőzés céljából kinyitott ablakon és elvitték a szobában található összes ékszert és pénzt. A vállalkozásban az üzlettárs is lenyúlta a pénzük egy részét, a másik vállalkozásban pedig mindig volt egy-egy olyan alkalmazott, aki megrövidítette őket.
    És persze sopánkodott tovább…, hogy az emberek, a bankok, a kormány…

    Amikor rájött, hogy bármi, amire sokszor gondol, akár kellemetlen dolog, akár jó, azt vonzza az életébe, attól kezdve sokkal jobban figyelt a gondolataira. És mi történt? Sikerült békességben elválni az üzlettárstól. Már nem vesznek fel olyan alkalmazottat, aki visszaél a bizalmukkal. Évek óta nyugalom van a házuk táján, bár némelyik szomszédjukat időnként “meglátogatják” a betörők.

    Kívánom, hogy képes legyél arra figyelni, amit valójában akarsz:
    Judit

  • Köszönöm a hozzászólásokat,fontolóra veszem.
    kellemes hétvégét:)
    Szilvi

  • Kedves Ida,

    már több,mint 2 éve,hogy az egészségügyi szakmámat feladva megtaláltam azt a FÜGGETLEN pénzügyi, nemzetközileg is elismert céget,ahol jelenleg is vezető pozícióban “dolgozom”.

    Egyre jobban érzem,mennyire fontos ez a szakma!

    Olyan információk birtokába jutunk,mely sajnos sok emberhez nem jut el.

    Öngondoskodóvá kell válnunk,megtanulni,hogyan tudjuk csökkenteni a kiadásainkat,ezáltal növelni a bevételeinket.

    Magyarországon a pénzügyi kultúra nagyon elmaradott.

    Olvasom a hozzászólásokat és azt érzem, sokan érzik ugyan az öngondoskodás fontosságát,mégis tanácstalanul állnak e kérdés előtt.

    Mi, a pénzügyi szolgáltatások területén tevékenykedő tanácsadók nap,mint nap szembesülünk azzal,hogy mi magyarok mennyire nem vagyunk tisztában saját felelősségünkkel,mennyire nem látjuk, vagy nem akarjuk látni a jövő kiszámíthatalan tényezőit.
    Úgy gondoljuk,hogy elég,ha csak a mának élünk, hiszen úgyis van valaki -azaz az állam -, aki minden körülmények között gondoskodik rólunk: legyünk akár betegek, munkanélküliek vagy idős emberek.
    Ez azonban nagy tévedés!
    Ha mi nem készítjük elő saját és gyermekeink jövőjét,ami tudvalevőleg kiszámíthatalan,ha saját magunk nem készülünk fel anyagilag is nyugdíjas éveinkre,akkor ki tenné meg ezt helyettünk?
    Ha saját magunk számára nem vagyunk eléggé fontosak,akkor miért várjuk el mindezt az államtól?

    Felelősek vagyunk azért a dolgokért,amelyeket megteszünk,de azokért is,amelyeket nem teszünk meg.

  • Szia, Ida!
    Sziasztok Lányok!

    Egyre többen, egyre gyakrabban ismerik föl, hogy tényleg szükséges lesz, sőt már ma is az az ÖNGONDOSKODÁS.

    Kifejezetten tetszik az oldal hangulata is, mert a megoldáskeresés áll a középpontjában.

    Édesanyámnak próbáltam nyugdíjas közösséget keresni, ahol programokat, társaságot találhatna. Eljutottam egy oldalra, ahonnan végül sikítva menekültem, mert a nyugdíjasok -szó szerint- marták egymást, sütött belőlük a gyűlölet, hogy az egyiknek miért jár és van több nyugdíja, mint a másiknak.

    Nem is tudtam megállni, hogy ne szóljak hozzájuk, hogy amennyiben így gondolják, mármint hogy tragédia a nyugdíjhelyzet, akkor az ő legfontosabb feladatuk és felelősségük(!) is, hogy erre fölhívják a gyermekeik, unokáik, ismerőseik, barátaik, … figyelmét.

    Mert a nyugdíjat és az arra való felkészülést két alapvető dolog jellemez.

    1. Életünk nagy “kiadásai” (lakás, gyerekek, vagyon) közül a nyugdíj a legnagyobb, rengeteg pénz kell hozzá. Minthogy TŐKE = IDŐ x PÉNZ, így ha viszonylag kevés a pénzünk, az időnket kell föláldoznunk.

    Jó lenne, ha egyszer mindenki azzal ébredne, hogy NYUGDÍJAT AKAROK! NYUGDÍJAT AKAROK! NYUGDÍJAT AKAROK!… Emlékeztek még a CASCO-reklámra? Ám tapasztalatom szerint ez nagyon-nagyon-nagyon-… … ritkán történt meg – (hozzáteszem) eddig.

    2. NYUGDÍJ esetében nincs PRÓBA / FŐPRÓBA!!! Ha már ott vagyunk az a premier, vagyis a valóság. Sajnos nincs mód és lehetőség arra, hogy gondoljunk egyet, és nosza elmenjünk egy évre nyugdíjba – csak azért, hogy kipróbáljuk vajon menni fog-e?

    Katinka előttem azzal zárta a hozzászólását, hogy “Felelősek vagyunk azért a dolgokért, amelyeket megteszünk, de azokért is, amelyeket nem teszünk meg.”

    Én kiegészíteném a következővel: “Az elkövetett hibáink miatti bánatunk idővel csökkenhet. A meg nem tett cselekedeteink miatti bánat azonban soha nem csillapodik.” (Sydney J. Harris)

  • Sziasztok!
    Néhány gondolatomat én is leírom,mert én is egyet értek az elöre takarékoskodással.
    -Elnézem az embereket hogy annyi minden felesleges dolgot összevásárolnak a nagy Szupermarketekben, hogy az emberek megrakott kocsikkal jönnek ki, és a kocsin nem a legfontosabb megélhetési dolgok vannak.Utána lehet elégedetlenkedni hogy milyen rossz.
    -Ügyfeleimet beszélem rá a megtakarításra ha zsebbe kapja a fizetését tegyen félre havonta egy kicsit?
    -nem tudnak ellenállni a hitelkártyáknak “adták bolond lennék nem kihasználni “.
    úgy gondolom sokaknak el kellene valóban gondolkodni arról hogy miből élnek majd meg ha megöregednek?

  • Mindig visszajövök és olvasgatok, a hozzászólások között sok hasznos dolog is megbújik, itt találtam valamit, de, hogy mit is kiderül…

    A kormányzati megszorító intézekedések keretében jövőre megszűnik az életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmény. Bár ez rövid távon kedvezőtlenül hat a piacra, hosszú távon a szakértők szerint mégsem okoz igazán komoly változást. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat az adókedvezmény megvonása mellett a válság is sújtja, ám az ilyen megtakarítással rendelkező ügyfeleknek még a jelentős veszteségek láttán sem érdemes felmondaniuk a szerződést.

    A kedvezmény eltörlésével viszont pont azok fognak elfordulni ezektől a konstrukcióktól, akik a fiatalabb generációhoz tartoznak, családjuk van és megértették az öngondoskodás jelentőségét.

    A unit-linked életbiztosítási szerződés felbontása esetén az ügyfél amellett, hogy jelen gazdasági környezet figyelembe vételével realizálja veszteségét, úgynevezett visszavásárlási értéket kap.

    Ez az érték alapvetően függ a kötvényértéktől, attól, hogy egyszeri díjas vagy folyamatos díjas életbiztosításról van-e szó. Az ügyfél ugyanis az eredeti biztosítás tartama és az eltelt évek függvényében, a szerződési feltételekben rögzített visszavásárlási tábla alapján kap vissza pénzt, ami egészen a tartam végéig kevesebb a kötvényértéknél.

    Ilyen költségek lehetnek – alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség -, az adminisztrációs költségek, a biztosítási kockázati díj, az alapok közötti váltáskor esetlegesen felszámítandó díj, illetőleg az eladási és vételi árfolyam eltéréséből adódó különbség. Ez utóbbi költség abból adódik, hogy a biztosítók az eszközalapokban nyilvántartott egységeknél eladási és vételi árfolyamot szabnak.

    Amikor díjat fizetünk be, akkor egységeket adnak el nekünk (eladási árfolyamon), amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor ők vásárolnak vissza egységet tőlünk (vételi árfolyamon). Mivel az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi, így ez több százaléknyi díjelvonást, azaz költséget is jelenthet.

    Tudni kell azt is, hogy a befizetett díjunk egy részét a biztosítási kockázat fedezetére számolják el. Fontos jellemző az is, hogy az első befizetési időszakban díjaink jelentős része az úgynevezett kezdeti költségekre fordítódik.

    Az életbiztosítás nem hosszú távú megtakarítás? Ez egy érdekes cikk.

    http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/12/az_eletbiztositas_nem_hosszu_tavu_megtakaritas

    Nóra vetett fel egy érdekes vezérfonalat, miszerint idézem ” azt olvastam egy híres pénzügyi (dr) tanácsadótól, hogy csak biztosítóhoz, és bankhoz ne vigyük a pénzünket ! Tudok Nálad olvasni valamit a témáról, vagy tervezel valamit írni a felvilágosításunkra,”

    A pénzügyi világ teljesen megváltozik, a rengeteg fedezet nélkül kibocsájtott pénz jelentős inflációt fog eredményezni. 1900 óta az USD elveszítette vásárlóerejének 95%-át.

    Egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy a pénz alapú termékek, amit a bankok és biztosítók kínálnak, nem jelentenek védelmet, sőt az esetek többségében még az inflációs veszteségeket sem fedezik. Mi fizetünk a pénzintézeteknek, hogy hozzájuk vihessük a pénzünket, ennek ellenére nyugdíjpénztáraink hatalmas veszteségeket könyvelhettek el. A becsületesen végigfizetett biztosításunk után nem kapunk annyit, mint amennyit befizettünk.

    Az esetek többségében nem tulajdonosai, csak kedvezményezettjei vagyunk saját befektetésünknek. Jelen helyzetben magasak a likviditási kockázatok is.

    Szerintetek van ilyen termék mely megfelel az alábbi kritériumoknak?

    Infláció álló legyen
    Állandó likviditással bírjon (bármikor korlátok nélkül hozzáférhető legyen)
    Örökölhető legyen
    Ne támasszon folyamatos kötelezettségeket (bármikor felfüggeszthető)
    Mindenki számára elérhető legyen (akár egész alacsony havi összeggel elindítható)
    A befektetés tárgyi háttérrel rendelkezzen, biztosított legyen a tárolás
    Garantált legyen az aktuális árfolyamon történő visszavásárlás

    Kíváncsi vagyok kinek mi jut eszébe .

  • Kedves Gabi! Ida, Mindenki!

    Kérdésedre a válasz amely megfelel az általad felsorolt kritériumoknak az a színarany érme.

    1.Biztonság:az értékállóság megtestesítője
    2.Függetlenség:értéke a világon mindenhol elismert és garantált
    3.Likviditás:bárhol bármikor eladható, készpénzre váltható
    4.Stabilitás:az arany értéke hosszú távon stabil.
    5. Aranyfedezet:
    A nemzeti bankok az aranyat biztonsági fedezetként alkalmazzák. Számos befektetési szakértő szerint magánszemélyeknek is nemesfémben kéne tartaniuk vagyonuk 3-5%-át!!! Célszerű a magáncélú aranytartalékot hosszabb időn keresztül kisebb mennyiségek fokozatos vásárlásával felépíteni, és ily módon az esetleges árfolyam ingadozásokat kiegyenlíteni.

    Erre van most lehetősége mindenkinek,még a kisembereknek is!

    Hazánkba érkezett egy nemzetközi megtakarításos program,amely egyben a vagyonmegőrzést is biztosítja és meghozza mindenki számára a bőséget.
    Ez a program valóban mindenki számára elérhető és egész alacsony havi összeggel elindítható.A rendszerhez világhírű sikermentorok adták a nevüket ezzel garantálva a sikert.

    Amit én észrevettem,hogy ebben a témában,mint gondoljunk saját és családunk,gyermekeink jövőjére,a nők a legjobbak,nem beszélve az üzleti részéről…
    Ez a rendszer nem csak a megtakarítás,de a komoly passzív jövedelem lehetőségét is megteremti.Kiváló nyugdíjalap is lehet.

  • Andrea!

    Van benne igazság, de az aranybefektetésen kívül van még…De ez talált.

    Az egyik legfontosabb dolog, amit a pénzügyekről és a gazdagságról érdemes megtanulni, hogy nincs egyszerű és rövid útja a meggazdagodásnak, ugyanakkor nagyon jól kitaposott, megoldások állnak rendelkezésre a vagyon lassú, de folyamatos gyarapításához.

    A célok az egyik alapvető építőelemei a sikerességhez vezető útnak. Pénzügyi célok nélkül nincsenek irányok, így könnyedén olyan helyen fogod elkölteni a pénzed, amit később megbánsz. Minden ilyen lassú és biztos gyarapodási modell igényli a jól megválasztott célokat.

    Teljesen mindegy, hogy miként állsz legyél gazdag, vagy szegény, szakíts időt arra, hogy célokat tűzz ki magad elé. A célok legyenek pozitív formában meghatározva, legyenek hozzájuk határidő rendelve, tedd őket elérhetővé, írd le őket és minden nap egy kicsit dolgozz azért, hogy elérd őket.

    Ahhoz, hogy leküzdhesd a hiteledet, hogy megtakaríthass pénzt, vagy gyarapítsd a vagyonodat, többet kell keresned, mint amennyit költesz.

    Ezt nem lehet megkerülni.

    Ideális esetben a fizetésnek kevesebb, mint 50%-t szabad csak elköltened a szükségleteidre (35% alatt tartva a legjobb), ezek azok a kiadások amit mindenképp be kell fizetned, mindegy mi történik ( rezsi, étel, biztosítás, hitel, tanulmányi kiadások)

    A jövedelmed 30%-át azokra a dolgokra költs amit akarsz (kábelt tv, internet, mozi, könyvek) de a maradék 20% ot takarítsd meg .

    Magadra költs először: mielőtt bármi más tennél, tedd félre megtakarításként a jövedelmed néhány %-át. Kezdj kicsiről ha másként nem megy, akár 1% is megteszi és folyamatosan növeld, amint lehetőséged van rá. A cél 20%.

    A kis mennyiségek számítanak: Ne frusztráljon hogy csak pár ezer forintot takarítasz meg havonta, ez is jó kiindulási alap. Persze a dolog egy kicsit lassúnak fog hatni az elején, mégis ezek az apró lépések segítenek majd kialakítani bizonyos szokásokat, ne becsüld le az apró változás erejét.

  • Sziasztok én most írok először!Olvasgattam a véleményeiteket a takarékoskodásról.Én így spórolgatok,minden hónapban megpróbálok a fizuból eltenni 20.000ft.-ot.Veszek rajta eurot,több bankban is van kamatozni.Most találkoztam az aranybefektetési lehetőséggel.Nem sokat tudok róla,de hétfőn szeretnék elmenni egy előadásra ezzel kapcsolatban.Neked Ida mi a véleményed,ha már hallottál róla?Üdv.:Anna

  • Anna,
    hallani hallottam erről az arany befektetéses dologról, de nem ismerem közelebbről, így véleményt sem tudok mondani róla.
    Elméletileg tudható :-), hogy az egyik befektetési lehetőség a nemesfém.

    Ida ***

  • Sziasztok!
    Őszintén örülök, hogy ilyen témákat feszegetnek, mint az egyik hozzászólásban olvastam, a pénzügyi világ teljesen megváltozik, szerintem már meg is változott, csak nekünk kell felnőni hozzá, és ez csak annak jelenthet gondot, aki ragaszkodik a média és a 100 000 biztosítási ügynök meséjéhez, miszerint nincs más megoldás, mint biztosítóhoz vinni a pénzünk. Miért van az, hogy államok, jegybankok, bankok, biztosítók is rendelkeznek aranytartalékkal,- kb. 20 %-, miért lehet az, hogy nagy befektetők, és intézményi befektetők nem egy másik banknál vagy biztosítóval kötnek egy frankó unit linked biztosítást. Igenis van más. Megkerülve a bankokat, biztosítókat, ugyanolyan feltételekkel fektethetünk be, mint ők, és még a pénzintézet esetleges csődjétől sem kell tartanunk. Mert a miénk, a sajátunk, nem kell 20-25 éves adósságot aláírnunk egy pénzintézettel, mert teljesen szabadon kezelhetjük a pénzünk, és mindezt havi 5 000Ft-tól megtehetjük. Az aranyról órákat tudnék írogatni, de csak egy kis összefoglaló: elindíthatom ugyanúgy, mint bármilyen havi befektetést már havi 20 Eurótól, és interneten követhetem mennyi aranyam van, erről kinyomtathatok egy certifikátot, napi árfolyamon vehetek, adhatok a saját weboldalamról, van 5% költsége, de ha az arany ára eladáskor kevesebb lesz, mint amennyiért vettem+ az 5%, akkor ezt a költséget visszaadják. Mutasson nekem valaki egyetlen pénzintézetet, amelyik azt mondja, hogyha veszteséges lesz, a befektetés költségeit visszaadják a, hát mi ez ha nem bizalom. Hazahozathatom magamnak, és őriztethetem egy széfben is. Nem új dolgokat írtam egyszerűen csak visszatérünk a józan paraszti ész diktálta megoldásokhoz, amik régen megtalálhatók voltak, amikor mindenki tudta, a költségeket, mikor mennyi pénze volt. Nem ködös visszavásárlási összegeket és ezek táblázatát nézzük, és megmagyarázzák ez azért jó, mert legalább nem költjük el. Saját magam felhúztam, ezért inkább megadom másoknak is a lehetőséget.

  • Látom sok mindenkit érdekel az arannyal kapcsolatos megtakarítás. Amit tudok nektek ajánlani az a YOUnique Wealth System. Ez a legmegbízhatóbb arany üzlet, mivel itt teljes titoktartás van, ráadásul TULAJDONJOGOT kapunk!!! Ami nagyon fontos.Én már benne vagyok ebben az üzletben, most kapom a 3. érmém ingyen, mivel a jutalékom már kitermelte, ráadásul profitom is van már rajta…2 hónapja csinálom, nagyon jó a csapat, értékes emberek társaságában, akik értenek az anyagi világhoz. Szívesen segítek nektek eligazodni ebben az üzletben, igen van sok előadás is ezzel kapcsolatban.

    Nézzétek meg az oldalam, ott van sok hasznos információ is:

    http://goldplus.vima.hu/goldstar.htm

  • Tisztelt Andrea!
    Felmentem az oldalára, sajnos itt csak érméket látok, ami nem jó
    befektetésnek, mert az ügyfeleknek kell előállítási költségeket kifizetni,
    és nem tudja érvényesíteni az eladásnál.

    Az írásából számomra az derül ki, hogy minden munkatársnak kötelező havonta egy érmét megvenni, egy a világpiaci árnál jóval magasabb összegért hát nem tudom, hogy ez miért jó.

    Az, hogy anonimitás jár hozzá. ezt nem vonom kétségbe, sőt én is tudok akár
    Luxemburgi anonim számlát, viszont arra figyeljen ezzel kapcsolatban, hogy
    ha az összeg, amiért vásárolnak, egy Magyar pénzintézeten keresztül
    juttatják el a célállomásra, lőttek az anonimitásnak.

    Minden banknak és biztosítónak jelentési kötelezettsége van. Árakat nem találtam, de az én partneremnél, az egy unciás 31.1 gramm 631 euro az egy grammos agy havi befektetésnél pedig kb. 25 euro, az ön érdekében hasonlítsa össze az
    árakat, és ha jelentősen magasabb akkor nem javaslom ennek a terméknek sem
    az eladását, sem a megvételét az ön számára.

    Azt azért elárulom, a legkevesebb, hogy a nevünkre írják ez minden fizikálisan megvásárolt aranynál így kell, hogy legyen, részvény alapú aranyat nem ajánlom, mert nincs mögötte fedezet.

    Összefoglalva, szerintem az érme drága és nem jó befektetésnek, csak
    fizikálisan létező aranyat vásároljunk ahol a visszavásárlást a világpiaci
    ár határozza meg.

    Sajnálom nem akartam kioktatni vagy megbántani de sajnos a hiányos
    információkat ki kell egészíteni, és biztos, hogy még én is tudtam volna
    írni, és az is biztos, hogy azt is kiegészítené valaki.

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.