Daily Archive for július 9th, 2009

Elképesztő, addig ki nem mondott, le nem írt, azaz elbeszéletlen női pénz történeteket tudok meg időnként, amikor számomra ismeretlen nők e-mailben megkeresnek. Élet írta novellák kerekedhetnének belőlük. Ez az alábbi is így született – a nő anyagi függőségéről, ill. “anyagi alsóbbrendűségéről”. Valamennyi nő tanulására, okulására teszem közzé.

Várom véleményeteket a hozzászólásokban.

Chi*** Csapó Ida: Késői konty odalett

Drága barátnőm!

Kérdeztél, és úgy látom a legjobb, ha az egyszerűség kedvéért ideírom házasságom történetéből azokat a mozzanatokat, amelyek a nő anyagi függőségéről, ill. “anyagi alsóbbrendűségéről” szólnak.

Csak a saját konkrét, “történeti” adataim léteznek – 5 pontba szedtem ezeket -, általános javítási ötleteim nincsenek, csupán a saját kényszermegoldási lehetőségeim.

1.
Miután 1975-ben megszültem első gyermekünket és még a teljes fizetéssel járó szülési szabadságot töltöttem, azokban a hónapokban figyelmeztetett értelmiségi és higiéniában, textíliákban igényes édesanyám, hogy mielőbb vásároljak csecsemőholmikat, mert miután csak a 3 éves korig szóló GYES csekély összege lesz a jövedelmem, a nagyon igénytelen, parasztszármazású férjem megtilthatja a szerinte fölösleges ilynemű kiadásokat. Nyilván volt édesanyámnak ilynemű megfigyelése más házasságokban. Én akkor gyorsan követtem tanácsát, és azért-e vagy sem, de szerencsére férjem részéről nem merült föl később ellenkezés, ha az 1-3. gyereknek vásároltam bármit. (Folyamatosan otthon maradtam 9 évig GYESen a 3 gyerekkel.) Általában takarékosnak, pénzzel bánni tudónak ismert el.

Kérésére megnövesztettem, hosszú copfba befontam, és kontyba kötöttem a hajamat. Ilyen parasztosan szerette, és én nem ellenkeztem – a néprajzos anyámmal már kislányként sokat jártam vidékre, és tetszett a nénikék viselete. Hát nekem is lett ilyen.  .. olvasd tovább a bejegyzést!