Ez például nemrégen került ki mint legfrissebb bejegyzés:
http://www.gazdagnok.hu/2010/02/25/penz-vonzo-boseg-nap-varunk-2010-aprilis-11-en-a-noi-onismereti-boseg-akademian/

Sokféle módon rá lehet találni a friss bejegyzésekre (Blog feliratra kattintva a felső menűsorban, de az Archívumból is látni, a legfrissebb bejegyzések listájából, meg még akár a naptárból is… ezek a jobb oldali oszlopokban vannak, amikor jelen sorokat írom :-))
Ida ***

Fantasztikus ennek a blognak a megerősítő hatása! Talán, mert tudom, h nem vagyok egyedül.

(A helyesírásom jó, csak msn-en tanultam, hogy mindent rövidítve írnak. Tetszik, mert hagy gyorsabban gondolkodni.)

Köszönöm, hogy vagytok! Nagyon örülök, hogy Rátok találtam!
Kedves Ida! Nagyon várom a leveleidet. Szerintem ritkán jönnek!
Ha előbb megtanulnám, amit tanítasz, előbb tudnék nagyobb adagban tanulni Nálad is, de a levelezősre is azért vállalkoztam, mert van néhány téma amiről tanulni fogok és van néhány (asszem ezer körül) könyv, amit még el akaok olvasni.

Mágika! Ne hagyd abba!És a többiek se!

Az én alap gondolatom, hogy amit fölöslegesen dobok ki, azt az unokáimtól veszem el.(Külön köszönöm Kaminszki Ildinek a kiállításról szóló hírt!)

Nálunk (“házi”)tejet és tejterméket lehet olcsóbban, venni, ha palackot viszünk, azt sem kell újat kifizetni.
Az almát is helyi kistermelőtől veszem – én így vagyok lokálpatrióta és még azt is tudom mit eszem.
A piacunk sajnos már nem az igazi, sok a nagykerben vásroló piacos.
A papírt (reklámújság áradat)kisebb gyümölcsös kartonban gyűjtöm (azt lehet kupacolni). Nálunk a méh már nem veszi át, de ismerős gyereknek adom évente papírgyűjtéskor.
Kis kertünk, udvarunk van, a gyümölcsfákat 3 éve nem permetezzük. Kétéve kezd többet teremni, (igaz, a kukacos gyümölcs is több)és rengeteg madarunk van. Régebbről inkább csak verebekre emlékszem, most meg sok színes, kisebb-nagyobb! :)
A Deko tv-n szoktam nézni az öko, meg biokertész műsorokat, ott sok jó ötletet muatatnak be.

Most látom, hogy Eszter egy hónapja írt. Lehet, hogy már ki is
futott a téma?

Üdv Mindenkinek!

Üdvözlettel: Kata

Nagyon örülök, hogy a levelem megjelent a blogodban! Köszönöm, és a hozzászólóknak a további szuper ötleteket, sikertörténeteket is! :o)

Rita
http://www.kreativszovegiras.hu

Köszönöm Neked és a Többieknek is a tanácsokat!

Átgondolom ezek “fényében” is, mit is kell tennem.

Üdv: Szilvia

Szilvi, nagyon köszönöm a névnapi jókívánságot.

A “kérd-adatik” módszer menet közben is működik, mivel én is még csak a 103. napnál tartok.

A tanulással kapcsolatban megosztom veletek a saját példámat.

16 évesen mentem férjhez, és munka, család mellett érettségiztem, jártam főiskolára.
28 éves koromra elértem azt, amit az “öregek” a cégnél csak 50 éves korukra értek el. Ez sok lemondással járt, mert a szórakozásra nem igazán maradt időm. Mégis megérte, főleg, hogy annak idején még tanulmányi szerződéssel szerezhettem 2 diplomát és lakást is kaptam.

28 éves koromban mégis úgy döntöttem, hogy vállalkozó leszek, és megnyitottam a saját adótanácsadó irodámat.
32 éves voltam, amikor megszületett a 2. gyerekem, és ettől kezdve 10 évig csak a gyerekekkel foglalkoztam. közben született egy 3.is.

40 éves koromban viszont úgy éreztem, hogy jó lenne megint tanulni, és elvégeztem a közgazdász-tanár szakot. Mivel nem tanítok, látszólag felesleges ez a diploma. Mégis úgy érzem, hogy amit tanultam, azt napi szinten tudom hasznosítani.

A barátnőm 5 gyereket szült. Mindig szeretett volna könyvelő lenni, de a gyerekek mellett nem volt lehetősége tanulni. A kicsi már 9 éves, és most kezdte el a mérlegképest. Ráadásul a munkahelye fizeti a 600 ezer forintos több éves képzést.

Ebből is látszik, hogy ahány helyzet, annyiféle, és tényleg csak befelé figyelve lehet jó döntést hozni. Van amikor nem érdemes túl sok terhet felvállalni, más esetben pedig megéri, de ezt kívülállók nem ítélhetik meg.

Szerintem papírért nem érdemes tanulni, de tudásért igen. Ez az én véleményem. Bármit elvehetnek tőlünk, kivéve a hitünket és a tudásunkat. Ezt csak önként adhatjuk.

A lehetőségeinket pedig kizárólag mi korlátozzuk, mert egyébként tényleg határtalanok.
Most leírom az enyémet, de tényleg nem dicsekvésként, kizárólag tanulságként.

A jogosítványom 20 éves, de nem vezettem, mert soha nem volt olyan autóm, amit mertem volna vezetni.
Először hitelre vettem ugyan egy Suzukit, de nem tudtam fizetni a részleteket, és a szüleim kifizették a hátralékot, majd odaadták a húgomnak az autót.
Utána csak a férjem szolgálati gépkocsija volt, amin megint nem volt célszerű gyakorolni. Eddig nem is nagyon érdekeltek az autók.
Amikor készítettem a vágyvideómat, nagy dilemmába estem, mert tetszett a szomszédom kis Mercedese, de szívem szerint egy arany színű Lexust szeretnék, a családnak meg egy Audi Q7-es lenne praktikus.
Gondolnátok, hogy mindez úgy teljesülhet, hogy még az üzemanyagot meg a biztosítást sem kell fizetni?
Na ezt én sem hittem volna. Mégis 12 nappal ezelőtt kaptam egy lehetőséget, hogy akár minden hónapban másféle szolgálati autót kaphatok, és “véletlenül” pont ezekből a típusokból.
Ráadásul, ha véletlenül összetöröm az autót, akkor fizetek 1000 eurót, és el van intézve. Nem szándékozom összetörni, de sokkal nyugodtabban merem vezetni ilyen feltételek mellett. Na meg nem egy utolsó dolog Mercin tanulni vezetni.

A bőség ezt jelenti. Istennek semmi sem lehetetlen, és magával együtt mindent nekünk adott. CSAK EL KELL HINNÜNK! Korunk fizetőeszköze a hit.