Mit halogatsz? Általában…

homokora-grafika-1224529_hourglassMi köze a halogatásnak a GazdagNők.hu blogjának témájához, főleg általánosságban – kérdezhetnéd.

De az a helyzet, ha nem vagyunk egyensúlyban, ha például a halogatás rossz szokása fenyegeti a lelki egyensúlyunkat, ez kivetítődik életünk sok-sok területére. És a racionális síkon pénzügyi vonzatai is lehetnek.

Lassan egy éve zajlott az a felmérés, amiben a közel 200 válaszadó nő közül 59%-ban jelölték meg témaként a halogatást. Azaz azt, hogy e téren segítséget várnának.

A Női Önismereti és Bőség Akadémia kapcsán újabb felmérést indítottunk a közelmúltban, amiben az érdeklődők igényeit igyekeztünk feltérképzeni, illetve ezt tesszük folyamatosan  (ha még nem vettél részt a felmérésben, itt találod).

MIT is halogatnak legtöbben – a halogatással kapcsolatos válaszok alapján kirajzolódott egy kép. Ezt szeretnénk tovább pontosítani.

Jelöld be az alábbi kérdőívben azt, ami téged leginkább érint – azaz mit halogatsz leginkább. De természetesen csak akkor, ha a halogatás téma tém téged érint, és szeretnél rajta változtatni. Minél pontosabban tudjuk az igényeiteket, minél jobban ismerjük a kihívásaitokat, annál jobban tudunk segíteni – köszönjük, ha részt veszel az önkéntes és névtelen felmérésben. Ez jó tükör, remek kiindulási dignózis lehet. Mert mindig nagyon fontos, hogy egy-egy adott helyzet felmérésével kezdjünk – a női önismeret terén is.

Ha valami hiányzik a halogatás felsorolásból, amit te fontosnak tartasz, akkor írd meg ezt a hozzászólások részben – köszönöm/köszönjük előre is!

Mit halogatsz? Miről érzed/gondolod azt, hogy tenned kéne, de mégsem teszed?

Eredmények megtekintése

Loading ... Loading ...

Ha úgy érzed hathatós segítségre van szükséged halogatásaiddal kapcsolatban, itt találsz erre segítséget – klikkelj! –>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

29 Responses to “Mit halogatsz? Általában…”


  • Nekem a tanulassal van a legnagyobb gondom.Nehezen megy az angol nyelvtanulás,mivel nem értem a kiejtést,ezáltal halogatok,és ingerlékeny leszek,mikor eszembe jut a nagy lemaradás.Ildikó

  • Olyan kapcsolatok lezárása, melyek többet ártanak, mint amennyi boldogság, öröm volna benne…

  • Vagy dolgozok, és nevelem a gyerekemet vagy csillog a lakás :)

  • Én a sportolást, halagatom, pedig itt van szemközt az uszoda, de sikerül mindig lebeszélni magam arról, hogy átmenjek, pedig nagyon fontos lenne, mert ráadásul felszedtem egy pár kilót.

  • Hát sajnos jelöltem be olyat, ami az első háromban van… :)

  • Hát sajnos bejelöltem azt ami az első4-ben is benn van

  • Megszűntetni olyan párkapcsolatot, ahol már nem érzem a szeretet, boldogságot és tudom, hogy visszahúz a pozitív gondolkodásomban.

  • Időhiányban szenvedek, szinte mindent rohanva csinálok, minden percem be van osztva reggel 6.25-este 22.00-ig, ebben minden van: család, 2 gyerek, 2x főzés naponta, gyerekkel tanulás,uszoda, sí kurzus. Én is tanulok-iskolába járok, dolgozok (vállalkozó vagyok), sportolok. Nem halogatok semmit csak idő nem marad magamra.

  • bejelöltem néhány dolgot a halogatás tárgyait illetően. Kerestem, hogy melyik a pénzügyekkel kapcsolatos. Szoktam halogatni a készpénzáramlásom átnézését, egyáltalán a pénzügyekkel való foglalatosságot, másoknak adott segítő kölcsönök időben történő megkapásával kapcsolatos beszélgetéseket, és ebből fakakdóan a saját adósságok ügyeinek rendezését. Valószínű, nagyon nem reménykedem az eredményes megoldásban, ezért halogatom. Van még egy fontos: a régi, már nem működő szokások átalakítása, helyettesítése.

  • Jakab Rózsival és Ildikóval teljesen egyetértek. Egy rossz párkapcsolat – ami olyan mint inkább “vele vagy nélküle” de még mindig jobb mint egyedül, az sehova sem vezet, mégsincs kiút
    belőle. Az ember szeretne boldog lenni, de nem tudja hogyan, így csak halogatja a döntést. Persze itt az előzményeket is ismerni kell mit miért csinál az ember, miért halogat, miért tart ki hosszú boldogtalan évek után is.
    Ezek mind, mind egyéni problémák, amiben senki nem tud segíteni, marad az önmarcangolás, önvád, pedig az ember tudja, hogy nem ő a hibás és mégis……….
    Szóval nem tudom:(((

  • @Aurélia: a következő napra ígértem, amit kerestél – fel is került a pénzügyi halogatásokkal kapcsolatos kérdőív ide: http://www.gazdagnok.hu/2010/01/26/halogatas-penzugyeid-megrontoja/
    – remélem, hogy te is megtaláltad.

    Beépítettem egyébként a te jelzéseidet is – köszönöm! :-)

    Ida ***

  • Nekem az adminisztratív munka a mumus.

    A sportolást és rendszerezést szinte soha nem halogatom, a legkedvesebb és legkellemesebb tevékenységem pedig a vágyak álmok beteljesítése, hosszú távon. És ezeknek a tervezése, a megvalósítás kitalálása (megtervezése)a legjobb.
    Kisgyerek korom óta imádok célokat kitűzni, megvalósítani, kitalálni többféle verziót, hogy juthatok el a célig.
    Általában nem az A terv valósul meg, de ez benne az izgalmas. A cél már “csak” a bónusz. :-)

    “A cél maga az út…”

    Kinga

  • @Éva, itt a blogban volt már korábban is téma, úgy emlékszem, hogy a rossz kapcsolatban benne maradni, az hogy is van… Hát elég egyöntetűen az volt a vélemény, hogy nem kéne. Te is érzed, azt vettem ki a soraidból, hogy ez nincs így jól… És sok nő írta itt is, hogy bár előbb tette volna meg, hogy kilép egy nem ideális kapcsolatból.

    Nekem is minden jobb lett az életemben, miután elváltam – pedig 1.5 évig vívódtam rajta. Mert aZember lánya, amikor nagycsaládban nő fel (három húgom van), én legalább is így voltam vele, akkor ha házasságra adja a fejét, akkor a válás nincs benne az alternatívákban. Három gyereket akartam, és egyszer csak ott voltam egy kicsi gyerekkel, és a bennem felmerülő kérdésre, hogy “Le tudom-e élni ezzel az emberrel az életemet?” az volt a nagyon határozott (belső, szinte üvöltő) válasz, hogy NEEEeeeeeeeeeeem! És akkor tudtam, hogy nincs menekvés… hiába nem ezt terveztem, másképp lesz – ezen elvínkódtam 1.5 évig.

    Az életem mindig kinyílt, mindig jobb lett, amikor kiléptem, váltani mertem egy rossz kapcsolatból. EZ igaz volt az első munkahelyemre is, amitől folyamatosan szenvedtem – nagyon rossz légkörű hely volt, de máshol nem tudtam azt a munkát végezni, a hivatástudatom erős volt, és kitartottam ott is sok-sok évig. Állandó fejfájások kínoztak közben, pedig fiatal voltam…

    Szóval tán mégis érdemes lenne erőt merítened – magadból, és más nők példájából, hm?

    Ida*** szeretettel

  • Úgy látom tipikus vagyok…Jó lenne levetkőzni ezt a halogatást!
    Nagyon utálatos tulajdonság!

  • @Gabi: itt a ragyogó alkalom: http://www.gazdagnok.hu/noionismeret-halogatas/

    Már láthatjátok új tréner társunkat is – Pesti Katát is szeretni fogjátok, ebben biztos vagyok! :-)

    Ida ***

  • Nekem a “még használható” dolgoktól való megválás jelent igen nagy kihívást, azok kidobását halogatom, pedig közben rengeteg plusszmunkát igényel. Az értékesebbeknek megpróbálok keresni valakit, aki hasznát vehetné, de ez is nagyon időigényes, a kevésbé értékeset kirakom az utcára; szinte mindig rövid idő alatt elviszik, de sokszor szét is szórják. (Sőt, becsöngetnek, nincs-e még más is.) Viszont szinte mindig az van, hogy amikor megváltunk valamitől, rövid idővel azután nekünk is jól jött volna. És mindezeken felül vannak az egyszer használatos dolgok, főleg csomagolóanyagok, dobozkák, üvegek, amik sokszor jobb minőségűek, mint amit az üzletekben árulnak. Miközben megértem, hogy egy csomó dolognak az épségét óvják, szinte másként nem is kerülhetne el hozzánk, mégis pazarlásnak tartom, pláne amit nem gyűjtenek szelektíven, hanem a lerakóba vagy az égetőbe kerül. Sokszor kerülök emiatt a családommal is összetűzésbe, mégis halogatom a kidobásukat, hátha szükség lesz rá.

  • Én mindent halogatok…mindenbe belefogok kicsit, így soha semmi nincsen kész…Régen máshogy csináltam és jobban ment…;)

  • @Angol nyelvtanulás: időközben elkészült a halogatás-önbecsülés tréningünk online verziója – segíthet neked is: http://www.gazdagnok.hu/noionismeret-halogatas/

    Az ismertetőt érdemes elolvasni, és aztán dönteni, netán nem halogatni (tovább) ;-)

    Ida *** szeretettel

  • Sziasztok.
    Én általában a nem szeretem dolgokat halogatm.
    Pl.Testmozgás ,csekkek.Görcsbe rándul a gyomrom ,ha csekket látok.
    Na ezt elteszem nem lássam!.
    Útolsó pillanatban fizetem be.
    Jó lenne kevesebb belőle,vagy több fizetés.
    Akkor tuti nem raknám el a szemem elől.
    Szép napsütéses vasárnapot ,mindenkinek.
    Üdv:Bognár Julcsi.

  • Egyetértek Ida példájával, amikor a munkahelyi változtatásról ír. Tényleg csak jobb jön, amikor rászánja magát az ember, hogy ott hagyja. A párkapcsolati váltás valahogy mégis “nehezebb”. Pedig a példa mutatja, hogy csak jobb jöhet, egyedül vagy párosan.

  • Csak ne kelljen a papírokat rendezgetni…..

  • Szamomra az derult ki ezekbol a kerdesekbol – amit mas is megtud csinalni az nem fontos szamomra, viszont ami szemely szerint nekem fontos az meg “fel sem merul” kerdeskeng bennem(?) fontos szamomra, hat ez van = viszont igy legalabb tudom mire is szukseges figyelnem

  • Nagyon rossz lett az “eredményem”, de Ida januári bejegyzése megvilágosított.

    A rossz kapcsolatot próbáltam egy életen át jobbá tenni, megváltoztatni (a gyerekek érdekében – hiszen apára szükségük van – gondoltam én), örökösen megbocsátani, s közben teljesen elfeledkeztem saját magamról…egyre fáradtabb lettem, s így már a különböző dolgok halogatása is rendszeressé vált.

    De úgy érzem, még most sem késő tanulni! Nagyon köszönöm a bejegyzéseiteket!

  • @Ildikó: valóban jól érzed és gondolod is! Soha nem késő, tényleg… Az önismeret, önmagunk változtatása, a saját változásunk az időnként törvényszerűen előforduló kellemetlen/rossz érzésekkel, helybentopogásokkal, káoszokkal együtt is nagyon is örömteli, inspiráló lehet :-)

    Drukkolok neked is :-)
    Ida *** szeretettel

  • Én gyakorlatilag mindent halogatok!
    Mindig mondom magamnak, hogy azon dolog helyett lenne fontosabb is ,így a végén mindkét dolog kimarad, illetve az utolsó pillanatra marad !

  • Én alapvetően nem vagyok halogatós típus, de a papírmunkát nagyon utálom. Gondolom nem vagyok egyedül. Nem lehet mindent egyformán szeretni. Arra már rájöttem, hogy vannak dolgok amiket, ha azok felmerülésének idejében nem intézek el talán sohasem csinálom meg. Kialakítottam magamnak egy sajátos rendszert. Amit a legjobban utálok, azt csinálom meg először és utána a többit, így több örömöm van. Amíg nem így tettem mindig idegesített, hogy a papírmunka még mindig nincs kész annak ellenére, hogy jól álltam a többivel emiatt idegeskedtem. Nyomasztott, éjjel nappal eszembe jutott,hogy mit nem végeztem el.

  • Kedves Ida!

    Eszembe jutott néhány dolog, leírom öket, talán valakinek hasznára lehet, vagy esetleg Neked van valami hozzáfüznivaló gondolatod, ötleted. ;)

    Nekem van pár dolog az “elintézendök listája” cetlijeimen, ami mindig a “már lejárt” cetlikröl az új cetlikre is átvonul. Merthogy ilyenek megírásában elég jó vagyok, csak ezt (is) rendszertelenül teszem. Idönként kiírom magamból az elintézendö dolgokat, hogy “ne foglalják a helyet a fejemben”, meg hogy leírva jobban átlássam, mit is kell (jobban mondva akarok) csinálni.
    Ilyenek szoktak ráerülni, mint:
    – bevásárolni (mellé felsorolva tételesen hogy mit kell venni);
    – e.mailt írni A-nak, B-nek, C-nek (mind mellé külön, címszavakban hogy milyen okból/célból);
    – felhívni X-t, Y-t, Z-t (megint mind mellé külön, címszavakban hogy milyen okból/célból);
    – Wikipediaban utánanézni (mellé címszavakban hogy minek);
    – párommal együtt vásárolni (mellé felsorolva tételesen hogy mit; pl. virágok az erkélyre, új ágy/matrac, újságtartó…);
    – párommal megbeszélni (mellé felsorolva tételesen hogy mit; pl. havi kiadásaink csökkentése-átszervezése; egy konkrét program amin én szeretnék résztvenni; érzelmi-lelki életem: legújabban felbukkant érzések, kétségek, örömök, büszkeség…)
    – èletcélomat ki-/megtalálni, megvalósítási tervet készíteni hozzá és elkezdeni megvalósítani
    – átutalás XY-nak (összeg; mire)
    – Facebookra feltölteni képeket (X szülinapi partyja, tavalyi nyaralás, stb.)

    Szóval tényleg mindent felírok, jó vegyesen.
    Mindenestre, így, összevissza, és rendszertelenül írogatva is sokat segít, több dolog megvalósul a felírtakból – néha szinte magától; ilyenkor (ha mondjuk napokkal-hetekkel-hónapokkal késöbb elökerül egy ilyen cetli) nagyon tudok neki örülni, elégedettség-érzéssel tölt el hogy mennyi mindenk kihúzhatok róla, holott tudatosan nem is fektettem energiát az elintézésébe/megvalósításába! :) Úgyhogy ezt a módszert mindenesetre szeretettel ajánlom mindenkinek, hasznosnak tartom. Mindenképpen jó kezdeti lépés a gondolataink összeszedésére. Persze érdemes velük továbbhaladni, szépen sorban, lépésröl lépésre fel is dolgozni a tartalmukat… (Persze nem árt prioritást is adni a dolgoknak, a fontossági sorrendet is meghatározni – HOPPÀ, talán pont ezért nem jutok jelentösen elöre a nagyobb feladatkkal, amik a cetlimen állnak? ;)))

    Akkor most szót ejtek a cetlik vándorló tartalmáról.

    Egyik ilyen pl.: a lakás rendetlenségének csökkentésére kitaláltam, hogy vennünk kellene egy újságtartót, amibe Párom a napi sajtóját rakhatja, ezzel a szanaszét hagyott újságkupacok megszünhetnének. De a válogatósságunk miatt eddig még (kb. / éve) nem találtunk olyat, ami mindkettönk ízlésének megfelelne, meg nem is kerestük olyan nagyon intenzíven… tahát még mindig nincsen újságtartónk…

    Aztán: pár évvel ezelött készítettem néhány tökjó ceruzarajzot egy jobbagyféltekés rajztanfolyamon (tényleg jók lettek), és – egy müvész ismerösünk javaslatára, aki megdicsérte a munkáimat – ki szeretném függeszteni öket a folyosónk falára. 3-at egy keretbe. Bekereteztetni nagyon drága lenne (ezt már hónapokkal ezelött felmértem), annyit nem szánok rá amennyit erre kérnének. Viszont azóta, máshol még nem néztem utána, pedig alapvetöen nagyon szeretném a képeimet a falon látni, illetve az unalmas falakat végre már valamivel/képekkel díszíteni… szóval hónapok óta húzódik a képkeretvásárlas-téma is.

    Következö: Alapvetöen Barátok találása – bár talán a keresés szót lenne jobb használnom? Illetve a már meglévökkel sürübben találkozni. Külföldön élek, már évek óta – most a férjem miatt 1,5 éve Németországban – és nem egyszerü igazi Barátokat lelni, meg akiket lel az ember, azokkal igazán tartani is a kapcsolatot, személyesen találkozni, közös programokat szervezni – mindenki olyan elfoglalt manapság… Pedig idönként hiányzik, hogy ne csak a cybertéren vagy telefonon keresztül, hanem fizikailag is érintekezzünk; szemtöl szembe, egymást megölelve, vagy bátorítón egymás kezét fogva ha arra van szükség – szóval hogy igazán ott legyünk egymásnak.

    Nos, nyilvánvalóan a 3 példából ez utóbbi a halogatásaim legfontosabb tárgya. Ez idönként el is szomorít, hogy erre nem találok-áldozok elég idöt; a többi kisebb dolog pedig nem tesz szomorúvá, inkább “csak” idegesít, ha látom, hogy még mindig nem intéztem el…

    Hát, ennyi hozzáfüznivalóm akadt hirtelen.
    Bízom benne, hogy lesz, akinek segít valamiben.
    Vagy lesz, aki segít Nekem az ötletével.

    Szép napot kívánok sok szeretettel: Veronika

  • Hát… ez egy katasztrófa. Mindent halogatok. Például azt is, hogy számon kérjem miért nem fizetik ki már három hónapja egy elvégzett munkáért a pénzemet. Pedig nagyon kellene: csak úgy tornyosulnak a számlák a polcomon. De nagyon kínosnak érzem, hogy én kuncsorogjak azért a pénzért, amiért egyébként tisztességesen megdolgoztam.
    Aztán halogatom itthon a rendrakást, a takarítást, reggel a felkelést (na jó, ez max. 5-10 perc, de akkor sem bírok felkelni az első óracsörgésre. Sajnos éjjeli bagoly vagyok, és nagyon nehezemre esik hajnali fél 6-kor kelni, mert mellékállásban takarítást vállaltam, hogy valamilyen szinten fenn tudjuk tartani magunkat). E helyzet velejárója, hogy állandóan fáradt vagyok, a két munkahely felemészti az erőmet. Halogatom az aktuális ügyintézéseket, sőt még azt is, hogy elmenjek az orvoshoz felíratni a gyógyszereimet.
    A legszörnyűbb, hogy tisztában vagyok a halogatásokkal, és mégsem vagyok képes változtatni ezen. Pedig már olyan sokszor elhatároztam, hogy ezen változtatok, de aztán ezt is csak halogatom.
    Mondd, Ida, van erre megoldás?
    Köszönettel: Zsuzsa

    • Zsuzsa,
      az egészségünk, a fáradtsági szintünk is hat a halogatásunkra. Valószínűleg először jól ki kellene pihenned magad. S végig gondolni, mit lehet másnak átadni, és megengedni magadnak a pihenést. Tudom, hogy ezt könnyű mondani… de igazából így messziről csak ezt tudom írni neked, és szívből kívánom, hogy meg tudd törni a halogatás láncolatát :-)

      Szeretettel: Ida ***

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.