Miért kell pénzügyi önismerettel foglalkozni?

Túl vagy már a cipővásárlás mániádon? Valami ilyesmit kiabált rám egy troli megállóban egy jókora plakát: egy nő közelképben óriási, színes cipővel. De lehetne akár sok-sok párral is, rengeteg különbözőfélével…

Pénzügyi önismerettel ezért kell foglalkozni – gondoltam. Mert hogy az ember meglehetősen irracionális lény. Legalább is az irracionalis oldalunk többször előtör – a megmagyarázhatatlan szokásoknál biztos, hogy jó sokszor. Például nem érted, hogy miért tör rád a vásárolhatnék, a költekezés… vagy valamelyik barátnődre, közeli hozzátartozódra.

Ha te magad vagy költekező, és vásárlásokba menekülsz, akkor jól ismered azt a mechanizmust, hogy a vásárlási láz elmúltával jön a lelkiismeret-furdalás, meg a szemrehányások tömkelege. Persze saját magadnak. Mert hogy feleslegesen vetted meg az újabb pár cipőt, vagy pólót – netán már így is roskadozik a könyvespolcod az elolvasatlan könyvektől.

Megfogadjuk százszor, hogy abbahagyjuk, bírjuk is egy darabig, aztán minden kezdődik előről. Ha valamikor, akkor ilyenkor igazán érdemes az irracionális tett mögé nézni, mert csak ez segíthet, ez indíthatja el a változást.

Valójában mire van szükségünk úgy általában, hogy elégedettek legyünk? Például jó érzésekre, örömre. És ezt elégítjük ki akkor, amikor erős felindulásból – lehet, hogy épp egy frusztrációt követve – vásárolni kezdünk, költekezésbe verjük magunkat, amikor pedig lehet, hogy meg sem engedhetnénk magunknak.

A megoldás az, hogy a pénzügyi önismeret révén tudatosítod,hogy valójában örömre van szükséged, és NEM vásárlásra! És elkezded végig gondolni, hogy mi MÁS okozhatna örömet számodra, amire ráadásul még pénzt sem kell költened. És meg is valósítod AZT. Például egy kerti partit a barátokkal, ismerősökkel, egy közös rajzolást a gyermekeddel, netán egy gyertyafényes vacsorát, amit ráadásul közösen készítettetek el a pároddal (tudod, hogy családterápián javasolt feladat a közös tortasütés ;-), mert hogy ez nagyon is összehozhatja a válságba került párokat – már ha hajlandóak rá…). Gondold végig, hogy ezek a dolgok mennyivel igazibb örömet okozhatnak, mint bármilyen vásárlási láz.

Mi lehet témája a pénzügyi önismeretnek? –>>>

A pénzügyi önismeretnek a fenti csak egy apró példa volt ennek. De foglalkozhat azzal is, hogy

  • valaki miért menekül a pénzzel való foglalatosság elől,
  • miért aggódik folyton a pénz miatt,
  • egyikünk miért tervező alkat,
  • a másik meg a spontaneitásra esküszik.

És mit tanulhatnának, mit is tanulhatnánk egymástól, ha nagyon ellentétesen gondolkodunk, netán (folyton) veszekszünk a pénz miatt.

Ha a pénzügyi önismeretről mélyebben akarsz informálódni, ha belső pénzönismereti útra indulnál, akkor nézz körül az eddigi blogbejegyzéseimben, illetve tájékozódj a pénzügyi önismereti online szolgáltatáscsomagunkról: nézd meg a PénzTükör1 programunkat itt –>>
Ezt tehát online módon tudod elérni, tehát bárki, bárhonnan tud tanulni, aki kész a személyiségét, önismeretét fejleszteni a pénzügyi önismeret segítségével.

Az eredmény? Kiegyensúlyozottabb viszony a pénzhez, pénztudatosság, egyre mélyülő bőségtudat, és a szemléletváltásnak köszönhetően könnyen lehet, hogy több pénz. ;-)

Neked milyen témában kéne a pénzügyi önismeretedet bővítened?

Kíváncsian várom a hozzászólásokban a fenti kérdésedre a választ, de örömmel veszem, ha a fenti írás kapcsán is leírod a gondolataidat, érzéseidet, netán saját történetedet, jó tanácsaidat, hm? :-)

Itt a GazdagNők PénzTükre – belenézel? Klikkelj! —>>>

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

9 Responses to “Miért kell pénzügyi önismerettel foglalkozni?”


  • HÁT SOK VALÓS IGAZSÁG VAN A FENTI OLVASOTTAKBA,NÉHA EMLÉKSZEM ÉN IS ESTEM TULZÁSOKBA VÁSÁRLÁSAIM SORÁN,DE A VALÓ IGAZSÁG AZ,HOGY PÓTOLNI SZERETNÖK A SZERETETET AMI HIÁNYZIK AZ ÉLETÜKBŐL,EZEKKEL AZ U.N.VÁSÁRLÁSOKKAL.HÁT SZERENI AKARJUK MAGUNKAT,TETSZENI AKARUNK MAGUNKNAK ÉS MÁSOKNAK, DE A KÉRDÉS AZ,HOGY HOGYAN? MILYEN MÓDON?
    MERT, TULZÁSOKBA ESHETÜNK,S AKKOR JÖNNEK AZ ADOSÁGOK…..S.T.B.
    DE A LEGNAGYOBB BAJ OTT VAN,HOGY “EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT”,HA EGY CSALÁDBAN SZÉTHUZÁSOK VANNAK ANNAK LÖTTEK, EZ AZ ÉN ESETEM.
    VOLT FÉRJEM ALKHOOLIZÁLÁSA MIATT ELVÁLTAM HÁROM GYEREKKEL SOKAT KÜZDŐTÜNK MINDNYÁJAN DE NEM KÖNNYŰ,VISZONT MÁR LELKKILEG SOKKAL JOBB EGY MÁSIK TÁRS OLDALÁN MÉG HA ANYAGILAG NEHÉZ IS.MINDIG KIALAKUL.

  • Igen, ez nagyon fontos! Csak annyit tennék hozzá, hogy én ismerem a másik végletet is: a aszkétikus spórolást, amikor az ad örömet, hogy MEGINT nem vettem semmit… nemhogy cipőt, de mondjuk ennivalót sem… Évek munkájába telt, hogy képes legyek megvenni magamnak csak úgy egy szelet csokit, de a cipővásárlásra még mindig nagyon erősen el kell szánni magamat :-)
    A lényeg, mint mindenben, itt is az egyensúly!

  • Kalapos Jánosné Ica

    Kedves IDA én azok az emberek társaságába tartozok akik ha rosszkedvüek magányosak szomoruak,akkor vásárol.Jön utána amegbánás.Szeretettel üdvözlök minden sors társat.KülönTÉged és a kis csoportodat.szeretettel kalaposica.

  • Kedves Ida!Kérdésedre azt tudom válaszolni, hogy és soha nem vásároltam azért,mert szomorú voltam, vagy magányos, vagy rosszkedvű. Kevés a jövedelmem, mint ahogy már írtam is neked..Pénzzel kapcsolatban velem az alábbiak jellemeznek. Engem megáldott, vagy megvert az I-ten. Szabályos fájdalmat érzek, ha a rászorúlón nem tudok segíteni. Még akkor is megkisérlem, ha azzal magamnak okozok problémát. Ez a tulajdonságom egészen kicsi korom óta elkisér.Nagy nyeremény esetén kialakult tervem van arra, hogyan tudnék segíteni a rászorúlókon.Örömmel olvasom e-mailjeidet. Sokat tanulok belőle. Hálásan köszönöm:Marianna

  • Kedves Ida! Mindig örömmel olvasom a bejegyzéseidet, ezúttal is megtaláltam azt a részt, ami “nekem szólt”. A költekezés, illetve a pénzkezelés témakörével akkor kezdtem igazán foglalkozni, amikor saját döntésem következtében egyedül maradtam az akkor másfél éves kislányommal. Visszaköltöztünk a szüleimhez, és igencsak meg kell gondolnom, hogy mire költök. A pénzügyi önismerettel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy még mielőtt gyermekem született, rengeteg táskát vásároltam magamnak. Aztán utólag visszanézve igazából nem volt rá szükségem, “csak akkor jólesett”. Aztán ahogy ezzel szembesültem, arra jöttem rá, hogy ez a vásárlási láz akkor tört rám, amikor valami más nem volt jelen az életemben. Döbbenet volt erre rájönni. Azóta tudom kontrollálni a pénzügyi helyzetemet, és bár még nincs meg az igazi hivatásom, jó úton haladok felé. :) További sok sikert kívánok ! Üdvözlettel:
    Enikő

  • Kedves Ida !
    Amikor olyan helyen dolgoztam /biztosítónál, üzletkötő/, akkor igen jól esett a sikeres üzletkötés után megjutalmazni magam, tehát vásároltam, mert megérdemeltem. Ez is elmúlt. Ma már át kell gondolni, ha valamit meg akarok venni. Ezt viszont a családban az unokáim érzékelik. Alexandra hozzászólásához hasonló a helyzetem. Szeretném megtalálni az arany középutat. A leckék mutatják az utat.

    Köszönöm Zsuzsa

  • Szerintem ez szellemi út kérdése és igy nincs is korhoz kötve. Minden nő eljuthat arra a szintre, hogy ne csak a puszta pénzkereset vagy a pénzköltés jelentsen boldogságot. Meg is kell tapasztalni azt az ürességet, amit ezek a gyorsan elillanó kielégülések jelentenek.
    Két éve agyalok a vállalkozásomon és mostanában vágtam bele. Nagyon élvezem a maga sikereivel és nehézségeivel együtt. Olyan, mint egy jó játék…
    Egyik kedvenc könyvem Csikszentmihályi Mihálytól a “A fejlődés útjai”, ez a “Flow” folytatása. Mindenkinek ajánlom, aki nem olvasta. Remélem egyszer Nobel dijat kap a szerző:)

  • Kedves Ida! Én soha nem voltam költekező típus, de mégis valahogy nagyon értettem hozzá, hogy kifolyón a pénz a kezem közül.Talán azért mert nem vagyok gyűjtögető,és amit elértem, könnyen, szívfájdalom nélkül,eladtam vagy tovább adtam, Mindig olyan embereknek, akiket nagyon szeretek.Sokáig egyedül éltem, és jólesett, hogy segíthetek.
    Csak akkor gondolkodtam el a könnyelműségemen, mikor jött az “aszály”,de ez sosem tartott soká,mert én egy talpra állós vagyok.
    Az egyedi stílusom miatt vagyok bajba, mert ritkán találok valamit ami teszik, és inkább nem vásárolok.Bőség még nincs,de az általad tanultak alapján biztosan eljön. Köszönöm a jó tanácsokat Krause Ilona

  • Kedves Ida!Én kimondottan a spórolós emberek közé tartozom,sokszor
    fizikai fájdalmat érzek,ha ki kell adnom valamire a pénzt,talán mert
    soha nem volt sok.Mégis éreztem már én is azt,hogy megmagyarázhatatlan módon költekezésbe kezdtem,és utánna lelkiismeret furdalásom volt.
    Erőteljesen dolgozom azon,hogy ezt ne kelljen többé éreznem,főleg
    mert évekig anyagilag kiszolgáltatott helyzetben éltem.Tetszenek a
    hozzászólások,mindenkinek szép napot Andi

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.