Daily Archive for május 17th, 2012

Szeretnél utazni? Vagy csak vágyakozol rá…

“De jó neked!” – mondják sokan, amikor valahogy szóba kerül, hogy három hétig Görögországban  leszek a tengerparton. Legtöbben felkapják a fejüket és hozzáteszik: “Én is úgy mennék…” És utána a “de” vagy elhangzik, vagy kimondatik, vagy nem… Már mint, hogy ő(k) miért nem…

A minap amikor az utazásomra gondoltam, hogy újra ott leszek a tengerparton, és először ilyen hosszú ideig, eszembe jutott, amikor sok-sok évvel, még a 90-es években elfogott a mehetnék, és soha nem jutottam tovább, mint legfeljebb addig, hogy Zalaegerszegen (ahol akkoriban éltem) elmentem az egyik ismerősömhöz az utazási irodába, ahol dolgozott. Nem sokat értettem abból, amit magyarázott… Valami apartmanokat emlegetett, és hogy nekem kell választanom közülük. De hogyan: milyen alapon válasszak, és főleg hova menjek, amikor annyiféle ajánlat van! Mindez nekem akkor teljesen új volt, és szinte döntésképtelenné váltam. Mindezt még tetézte egy további kérdés is: és hogyan lehet odajutni a nagy nehezen és végre kiszemelt helyre. Hát igen, néha szoktak csoportos utat is szervezni, busszal például, de legtöbben saját maguk mennek – hangzott a válasz.  Egy biztos: az egész meghaladta az én akkori hozzáállási (!!!) képességeimet.

A feszültséget még most is fel tudom idézni, és azt a mérhetetlen lelki űrt, amit a vágyaimról való sorozatos lemondásaim okoztak. Így utólag nem is értem, hogy bírtam ki lelkileg, de éveken keresztül játszottam ezt a játszmát magammal: jött a vágy, egyre erőteljesebben a mehetnék, az utazhatnék, én valamit csináltam, hogy csillapítsam, katalógust szereztem, lapozgattam, információkat szereztem, aztán kitaláltam, hogy mégis miért nem… És szenvedtem persze. Már mint ezektől a nemleges döntéseimtől. Abraham-Hicks óta tudjuk, hogy a vágyaink nem véletlenül jönnek, és egyáltalán nem kell lemondanunk róluk, sőt! Már ott is vannak a megvalósulásban, csak nekünk kell arra a rezgés szintre kerülnünk, hogy a valóságban át is éljük. Hát nekem ez éveken keresztül nem ment, mert ellenálltam a vágyaimnak, és jó sok kifogást is gyártottam közben.

Már Budapesten éltem, amikor megláttam egy utazási iroda hirdetését valahol: egy utat a görög tengerpartra elképesztő olcsó áron. Össze-vissza izgultam, hogy lehet, hogy becsapás, nem is igaz, de aztán amikor már harmadszor utaztam hasonlóképpen, akkorra csak be kellett látnom, hogy ez bizony nagyon is valóságos, és nagyon is működik! :-) Igaz, hogy majd 24 órát zötykölődni kell a buszon, de akkorra már váltottam a gondolkodásomban: nem érdekel, milyen a lehetőség, AKKOR is megyek, ha nincs a legnagyobb kényelem! Nem vagyok hajlandó a vágyaimat még tovább visszafojtani!

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png