Engedsz a társadalmi nyomásnak?

„Nagy hibát követettem el akkor, amikor engedtem az erőszakoskodásnak, és belementem a nagyértékű munkahelyi névnapi ajándékozás bevezetéséhez. Ezzel nem is értettem egyet, és az ajándékok jóval többe kerültek, mint amennyit egyébként akartam költeni rá”, – mondja Ursula arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen elvárások akadályozták őt a takarékoskodásban.

Sajnos, vannak olyan időszakok, amikor a környezetünk beavatkozik a józan ítélőképességünkbe.

Társadalmi nyomásra költekezni egészen mást jelent, mint bűntudatból adni. A munkahelyi elvárás gyakran oka annak, hogy többet költünk, mint amennyink van, vagy mint amennyit arra szánunk. Ha mindenki 10. 000 Forintos ajándékokat ad, te is úgy érezheted, hogy neked is hasonló értékben kell adnod. Végeredményben nem akarsz szégyenben maradni. Nem hangoztathatod a régi mondást, miszerint nem az érték, hanem a szándék számít. A nők tudják, hogy ezt a mondást biztosan egy férfi találta ki!

Én a társadalmi nyomásra való költekezés egyedi típusától szenvedek, amit néhányan közületek biztos megértenek. Az anyám imádott vásárolni, de nem szeretett pénzt költeni. Akármilyen furcsán is hangozzék, csak olyan dolgokat vett meg, amelyek akciósak voltak, vagy valamilyen módon jó vételnek tűntek. Még mindig él az emlékezetemben az a kép róla, ahogy az egyik bevásárló körútjáról hazaérkezve a családot és a barátokat leárazott ajándékokkal lepte meg. Nem számított neki, hogy tetszik-e az ajándék, vagy hogy személyre szól-e annak, aki kapja. Annál fontosabb volt, hogy jó üzletet csinált, és neki tetszett. Az ajándékozást követő pár órán keresztül több tucatszor megkérdezte tőlem:

„Nem gondolod, hogy túl olcsónak néz ki?” Amit válaszolni akartam az volt, hogy „Ha úgy gondolod, hogy túl olcsónak néz ki, akkor miért vetted meg?”. Helyette arra az elhatározásra jutottam, hogy soha nem fogok olyan ajándékot venni, ami „olcsónak néz ki”, mivel nem akarok azon aggódni, amin az anyám. A valóságban ugyanattól szenvedek, mint ő.

A társadalmi nyomás másik formája a „látszat fenntartása” és a gazdagokhoz való igazodás. Ez abban nyilvánul meg, hogy pl.: egy drágább kocsit veszel meg, mint amelyet megengedhetsz magadnak. Aztán egy egész havi ruhapénzt egy pár rettenetesen drága márkás cipőre adsz ki, csak azért, mert mindenki más azt hordja, vagy a legdrágább vendéglőben étkezel, mert az egyik barátod is ott vacsorázott. Bármikor, amikor – mert elvárják tőled – több pénzt költesz, mint amennyit tudsz, ostobán megadtad magad a hamis látszatnak.

Tippek, hogy a fenti hibákat elkerüld

  •   Tartsd magad a költségvetésedhez. Kicsit később még beszélek erről részletesen, de a társadalmi nyomás tárgyalása kapcsán is kell szót ejtenem arról, hogy miért kell költségvetést készítened. Azzal hogy leülsz minden év elején, és egy listát állítasz össze a tetszésed szerint elkölthető pénzről (ajándékokról, vendéglői vacsorákról, családi vakációkról), azokat a határokat szabod meg, amely keretek között költekezhetsz. Természetesen az év során mindig lesznek váratlan kiadások, de a költségvetésed – és nem a látszat fenntartása – diktálja, mennyi pénzt tudsz kiadni különleges ajándékokra, vacsorákra és utazásokra abban az évben.
  •   Személyre szóló ajándékokat válassz. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a látszat fenntartásának engedsz, ha személyre szóló ajándékokat vásárolsz. Ha e szerint az elv szerint vásárolsz, olyan tárgyat vagy élményt választasz, ami a megajándékozottnak is tetszeni fog, és nem valami olyat, ami drágának néz ki. Egy másik tanács az ajándékvásárlást illetően, hogy kérdezd meg az illető személyt, mit szeretne. A legtöbb ember valószínűleg valami olyasmit fog mondani, ami a költségvetésednek megfelelő és te biztos lehetsz abban, hogy valami olyasmit adsz neki, amit szeretni fog.
  •   Ne ajándékot vásárolj, hanem adj élményt! Hívd meg a barátaidat magadhoz egy étkezéssel egybekötött kellemes beszélgetésre. Így például, ahelyett, hogy egy drága vendéglőbe mennétek, rendezz egy olyan bulit otthon, ahova mindenki beszáll valamivel. Vagy szervezz egy grillpartit a hétvégi házadba, kirándulással, sétával egybekötve. Ezt biztosan megengedheted magadnak, s nem költesz többet, mint amennyit meg tudsz engedni magadnak.í
  •   Rendezz ajándék cserét. Az „újraajándékozás” azt jelenti, hogy továbbadod azt az ajándékot, amit te kaptál, de nem tudod használni, vagy nem tetszik neked. Ez egy mulatságos és teljesen ingyenes módja a kölcsönös ajándékozásnak. Csak arra ügyelj, hogy ne valami olyat vigyél az ajándékcsere bulira, amit valaki olyantól kaptál, aki maga is részt vesz az eseményen.


    A fenti részlet Lois P. Frankel A rendes lányok miért nem lesznek gazdagok című könyvből való. S ez a könyv hozzásegíthet téged, hogy ne csak a fenti hibákat ne kövesd el, hanem azokat sem, amelyek tipikusan a nőkre jellemzőek.

    A könyvről itt tudhatsz meg sokkal többet, s meg is rendelheted, de bele is pillanthatsz: INGYEN letöltheted egyik fejezetét itt —>>

     

     

http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/delicious_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.gazdagnok.hu/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png

Kapcsolódó cikkek

1 Response to “Engedsz a társadalmi nyomásnak?”


  • “Ne ajándékot vásárolj, hanem adj élményt!” Ez tetszett a legjobban. Én még azt tenném hozzá, hogy légy kreatív! Akinek van egy kis kézügyessége, inkább készítsen valamit, de össze is lehet ülni és együtt alkotni. Így az együttlét is megvan, a kreativitás is, pénzt se költöttünk… mindjárt három előny egy csapásra.
    Ami engem illet, a düh amiatt, hogy így meghülyítik az embereket és karácsony táján szó szerint mérgezett egerekké változnak, elég ahhoz, hogy csakazértse érdekeljen, és ne gyarapítsam sem a papírszemét-hegyeket (képeslap illetve christmas card itt angolföldön), sem a rohanást (ilyenkor nem vásárolok vagy csak alig). Különc dolog nagyon, dehát igazából nem én vagyok a különc, hanem a társadalom beteg, így, ebben a formában… elnézést, ha egy kicsit durva voltam! Köszönet a nagyszerű cikkért! :-)

Jelenleg nem tudsz hozzászólni.