Elbeszéletlen női pénz történetek – több is megjelent már a GazdagNők honlapján. Egy újabbat hoztam – mindannyiunk okulására. Főszereplője, Ács Szilvia hozzájárult ahhoz, hogy teljes névvel közzétehessem azt, amit megélt, amit átélt – senkinek nem lesz tanulságok nélkül való, ebben biztos vagyok.

Idézem máris Szilvit:

Úgy tapasztaltam saját környezetemben, hogy sokaknak “hasznos” volt, ami velem történt. Van, akinek spirituálisan, a szüleikkel kapcsolatos szeretet, elengedés, megbocsátás témában, másoknak meg a gyakorlatiasabb oldala: a „mit hagyunk magunk után” gondolata, a hitelek halmozása. Ezek elindított folyamatokat másokban is.

Örülök, ha bárkinek is segít a történet, ezért használd, ahogy jónak látod, akár a nevemmel is.  Bízom benned. :)

Aki vagyok, most

37 éves vagyok, Budapesten  a  XIX. kerületben lakom 2 gyermekemmel, 17 éves a lányom, Bebe, és 7 a fiam, Ferkó. Csodálatos emberkék. :)

Szociális munkás vagyok. Sokáig hajléktalanokkal dolgoztam a Vöröskeresztnél, és nem olyan régen megtaláltam az utam:) A Belvárosi Tanoda Gimnáziumban dolgozhatom leginkább halmozottan hátrányos helyzetű  fiatalokkal. És járom az ország iskoláit egy Dobbantó és egy Fiatalok Hálózat programmal. Mindkettő nagyon jó és hasznos szerintem.

A Gordon  erőszakmentes kommunikáció is a szerelmem, szeretnék instruktor lenni, szeptemberben pedig folytatom a tanulást a BKF-n kommunikációs csoport tréner képzésen. Nagyon boldog vagyok, mert sokáig kerestem a helyem a világban. :) Most úgy tűnik, sorra érkeznek a hasonló gondolkodású emberek az életembe.

„…követtem a férjemet, de valami kimaradt”

 .. olvasd tovább a bejegyzést!

A pénzügyi tervezés egyik kellemetlen oldala az adósságkezelés. Igényli a szembenézés bátorságát.

Javaslom, hogy ezt az írást akkor is olvasd el, ha jelenleg nincs adósságod, nem nyomasztanak ilyen jellegű kihívások – így is tanulhatsz belőle.

Tapasztalatom az – és ezt a szakirodalom is leírja -, hogy a notórius kölcsönkérők, a hiteleket hitelekre halmozók, az eladósodók, akik azt sem tudják, mennyi a tartozásuk, az adósságuk, jelentősen alábecsülik az összeget – többnyire a felére. Jómagam is ezzel találkoztam – kiderült például, hogy nem 5 millió az adósság,  amikor végre számbavételre került saccolással, hanem a duplája, amikor elkészült az alapos számvetés!

Diagnózissal kezdd!  .. olvasd tovább a bejegyzést!

“…miért nem bánom a történteket? Egyrészt, mert minek keseregjek rajta? …Másrészt, ha ugyanezt a hibát először nagy pénzekben játszva követem el, akkor könnyen romba dönthettem volna vele akár egy egész famíliát.”

“Ha a női pénztárca el kezd beszélni…” című irodalmi pályázatunk eredményhirdetését 2009. május 16-án tartottuk meg, és az egyik külön díjas Pap Vera (írói név) lett. A bevezető pár mondatát az ő novellájából idéztem fentebb.

Vera története – szerintem – különösen azért figyelemre méltó, mert nem mindegy, hogy ki-ki hogyan és milyen következtetéseket von le a saját esetéből. Örömmel veszem, ha a hozzászólásokban leírjátok, szerintetek miért tanulságos az ő története, az ő meglátásai, illetve nektek voltak-e hasonló eseteitek?  .. olvasd tovább a bejegyzést!

A fenti címmel készített velem beszélgetést Kocsisné Péterfy Hajnal, ami 2009. április utolsó hetében jelent meg a Babafalva.hu kismama szakportálon.

A nyugdíjrendszer kapcsán már sokszor hallhattuk,  hogy az öngondoskodás, a takarékoskodás elengedhetetlen, mert az államtól nem sokra számíthatunk. Az utóbbi hetekben bejelentett megszorítások azt sejtetik, hogy a családalapításra, gyermekvállalásra is ugyanígy készülnünk kell pénzügyi szempontból is. Csapó Idát, női önismereti trénert, nők és pénz specialistát kértem meg, hogy adjon néhány jó tanácsot személyes pénzügyeink menedzselésével és pénzügyi jövőnk tervezésével kapcsolatban.

- Ida, mi a véleményed az elmúlt hetekben bejelentett változásokról? Lehet, hogy teljesen át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, és elsősorban a saját magunk erejére, forrásaira támaszkodni?

Igen, biztos, hogy át kell alakítani. Illetve már korábban át kellett volna… Úgy látom, hogy sokan akkor ébrednek, amikor szinte már majdnem késő :-(. A tevékenységem legnehezebb percei azok, amikor nagyon megszorult, vagy kimondottan rossz helyzetben lévő emberek kérnek tanácsot, és nem nagyon tudok érdemit mondani nekik. Mert nem mondhatom azt, hogy “korábban kellett volna gondolkodni, kérem szépen”… Ilyenkor jobbára meg tudom őket hallgatni, és igyekszem elkerülni, hogy kioktassam őket, amikor minimum megértésre van legalább szükségük. Persze van, akinek ez nem elég, és alkalmasint besorol imigyen magának: én is csak egy vagyok a sok közül – ő rajta senki nem segít.

Hát igen: fontos a saját felelősségvállalás a pénzügyek terén is messzemenően. Nagyon nehéz belátni sokaknak, hogy mi vagyunk a saját sorsunk kovácsai, és nekünk kell megenni azt a levest, amit magunknak főzünk. Ha fejlesztjük ideje korán a pénzügyi intelligenciánkat, ha minimálisan vezetjük legalább a bevétel-kiadásainkat, és így elkezdjük megszerezni a kontrollt a saját pénzügyeink felett, ezek már az első, de nagyon fontos lépések.  .. olvasd tovább a bejegyzést!

1. A pénz kritikus pontunk,
2. a pénz nem kezelhető csak racionális síkon, szükséges a holisztikus szemlélet,
3. valóban csak nagy autóban jönnek nagy ötletek?
4. fogyasztói társadalom nyomása és az “őrizd meg önmagadat” kérdése,
5. az eladósodás veszélye,
6. nem kezelhető a gazdagság csak anyagi síkon,
7. pénzügyi női tanuló csoport mint kísérlet.

Többek között ezek voltak az induló témáink Czap Ágnessel, akinek vendége lehettem a Civil Rádió Éva lányai című műsorában 2008. szeptember 11-én. A mintegy háromnegyedórás felvétel az alábbiakban hallható – jó hallgatást mindenkinek!

Akár háttér rádiózásként is! :-))

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.  .. olvasd tovább a bejegyzést!